A földrajzi nevek helyesírása

MAGYAR NYELVI BIZOTTSÁG FÖLDRAJZINÉV-BIZOTTSÁG A földrajzi nevek és földrajzi megjelölések helyesírá­ sának rendszere az Akadémia helyesírási szabályza­ tának 11. kiadására épül, figyelembe véve az utóbbi évtizedekben megjelent térképeken és névgyűjtemé­ nyekben található, eddig nem szabályozott föld­ rajzinév-írási típusokat is. A szabályzatban jelentős teret kapott a földrajzinév-írásban érvényesülő alap­ elveknek, továbbá a földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolatának ismertetése. Az előzmé­ nyekhez képest lényegesen gazdagabb a szabályok­ hoz tartozó példaanyag, és jelentős segítséget nyújt a használónak a szabályokban előforduló példák betű­ rendes mutatója is. A szabályokhoz kapcsolódó füg­ gelékben tájékoztatás található a betűrendbe sorolás­ ról és a rövidítésekről, gyakorlati tanácsok olvasha­ tók a tájszavak kezeléséről, és összefoglaló áttekintés segíti az eligazodást a településnevek írásmódját il­ lető szabályokban. A földrajzi nevekben leggyako­ ribb, kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznévi utó­ tagok bőséges jegyzéke segíti a szabályok alkalma­ zását, ezenkívül megtalálható a leggyakoribb utca-

nevek

lamennyi egybeírt tájnév felsorolása is.

AKADÉMIAI KIADÓ áfával

H szabályzat közzétételével egyetértett

FÁBIÁN PÁL - FÖLDI ERVIN - HŐNYI EDE

a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága, Földrajz ^- e'y ^- Tudományos Bizottsága, valamint a Földművelésügyi Minisztériumban működő tárcaközi Földrajzinév-bizottság

A FÖLDRAJZI NEVEK HELYESÍRÁSA

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

A kiadvány megjelenését a

ELŐSZÓ

MAGYAR H O N V É D S É G T É R K É P É S Z E T I HIVATAL támogatta

ISBN 963 05 7535 3 Kiadja az Akadémiai Kiadó 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19-35. Első kiadás: 1998 D Fábián Pál, Földi Ervin, Hőnvi Ede, 1998 Minden jog fenntartva. Printed in Hungary

A világban való tájékozódás elemi igényei kívánják, hogy környe­ zetünkben megnevezzük a hegyeket és a völgyeket, a tavakat és a fo­ lyóvizeket, a városokat és a falvakat, az utcákat, a tereket, az épületeket — mindent tehát, és minél pontosabban: aligha tudnánk számát adni annak, hogy hány földrajzi nevünk van. Nyelvünknek — és minden más nyelvnek is — földrajzi nevekben való gazdagsága, ezeknek a neveknek társadalmi fontossága tette és te­ szi tehát indokolttá, hogy helyesírási szempontból is különös figyelem forduljon erre a névcsoportra. így történt például kereken száz éve, a Törzskönyvbizottság emlékezetes szabályozó munkája idejében, amikor helységneveink írásának gyakorlatát sikerült egységesíteni. Egyéb vo­ natkozásokban azonban századunk első felének földrajzinév-írását nagy tarkaság jellemezte. Ezt az egyre inkább korszerűtlen állapotot csak a Magyar Tudomá­ nyos Akadémiának 1954-es szabályzata (A magyar helyesírás szabályai. Tizedik, átdolgozott és bővített kiadás) kezdte megszüntetni azzal, hogy a korábbiaknál sokkal részletesebb útmutatásokat tartalmazott a földraj­ zi nevek különféle típusainak írására nézve. Fontos megjegyezni, hogy a 10. kiadás földrajzi névi szabályainak kidolgozásában a földrajztudo­ mány és a térképészet képviselői is részt vettek. Az 1954. évi szabályozás — bár alaposabb volt minden előzőnél — hamarosan további bővítést igényelt: az MTA Helyesírási Bizottsága (ismét az illetékes földrajztudósok és kartográfusok bevonásával) 1956ban kiegészítéseket tett közzé (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IX, 427—38.).

6

Előszó

Ilyen előzmények után került sor A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai című munka (rövidítve: FÖNMÍSz.) kiadására (Bp., 1965.). Ezt a részletes szabályzatot az Állami Földmérési és Térképé­ szeti Hivatal keretében működő Földrajzinév-bizottság, illetőleg egy tagjaiból alakított munkacsoport dolgozta ki. A szabályokat és rendsze­ rük egészét megvitatta és elfogadta az MTA Földrajzi Bizottsága és El­ nökségi Helyesírási Bizottsága is. Az a földrajzinév-írási rendszer, amelyet ez a mű követett, húsz évvel később megerősítést nyert A ma­ gyar helyesírás szabályainak 1984. évi 11. kiadása által is. A jelen munka közzétételét elsősorban az a nagy mennyiségű új névanyag tette szükségessé, amely pl. a Magyarország földrajzinév-tára című sorozat (Bp., 1978—81.) munkálatai során, az új atlaszok, iskolai térképek, várostérképek, autótérképek, turistatérképek kiadása révén, a földrajzinév-gyűjtésekben stb. a közelmúlt évtizedekben felszínre ke­ rült. Ezeknek a neveknek túlnyomóan nagy részét be lehetett ugyan illeszteni a már meglévő rendszer szabálypontjaiba, de eddig még ren­ dezetlen írású névtípusok is felbukkantak. Az előbbiekkel gazdagítani lehetett a korábbi szabályok példaanyagát, az utóbbiak írásmódját pedig a rendszerbe illően meg kellett határozni. Számos régi szabálypont megfogalmazásán is javítani lehetett, illetve kellett. Egyidejűleg a jelen szabályzat — átcsoportosítások és összevonások révén — igazodik az AkH. 1984. földrajzi névi fejezetének áttekinthetőbb rendszerezéséhez is. Megjelenésével a FÖNMÍSz. 1965. előírásai érvényüket vesztik. Annak ellenére tehát, hogy e munka használója — a lényeget illető­ leg — egy immár több évtizedes akadémiai és térképírási hagyomány tudatos megtartását fogja tapasztalni, érzékelheti majd földrajzinév-írá­ sunk szabályainak korszerűsödését, a mai élő névanyaghoz való alkal­ mazkodását is. E szabályzat alkotói arra törekedtek, hogy a korábbiak­ nál alaposabban világítsák meg a terminológiai fogalmakat, és — az eredményes alkalmazás érdekében — külön nagy figyelmet fordítottak a földrajzi nevek jelentésviszonyainak, továbbá a tereptárgyak és az írás­ képek összefüggéseinek megvilágítására. A kibővített Függelék, továb­ bá a szabályok teljes példaanyagának mutatója a szabályzat gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget.

Előszó

7

A földrajzi nevek helyesírásának közzétételével egyetértő testületek (az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága és Földrajz I. és Földrajz II. Tu­ dományos Bizottsága, továbbá a Földművelésügyi Minisztériumban működő tárcaközi Földrajzinév-bizottság), valamint a szerzők remélik, hogy művük jól fogja szolgálni a földrajzi nevek használatának ügyét. Budapest, 1998. április A szerzők

¥

BEVEZETŐ

1. E szabályzat lényeges sajátossága, hogy minden tekintetben kö­ veti az akadémiai helyesírási szabályokat, a földrajzi nevekre és az in­ tézménynevekre vonatkozókat különösen. (A magyar helyesírás szabá­ lyai. Tizenegyedik kiadás. 1984. 173-184., 186-192. pont; rövidítve: AkH.11). Ez az akadémiai szabályozás ugyanis nemcsak a földrajzi ne­ vek helyesírásának az alapja, hanem ezt követi az egész mai írásgya­ korlat, és ezt tanítják az iskolákban is. Az AkH."-hez hasonlóan a jelen szabályzatban sincs szó helyesírási reformról, hanem csak az eddig is általánosan alkalmazott írásmód kiterjesztéséről és megszilárdításáról. 2. A szabályzat elsősorban azok számára készült, akik nemcsak rendszeresen használják az AkH." földrajzinév-írási szabályait, de pontosabban is meg akarják ismerni az egyes névtípusoknak a magyar helyesírás rendszerében elfoglalt helyét, továbbá bővebb tájékoztatást igényelnek az írásmódokat befolyásoló nyelvi és hagyománybeli körül­ ményekről, az AkH."-hez képest szeretnének több példát látni, és tájé­ kozódni kívánnak olyan bonyolultabb névtípusokat illetően is, amelye­ ket az AkH." jellegénél fogva nem tárgyal. Éppen ezért a szabályok fogalmazása, a szabályrendszer szerkezete a hagyományos helyesírási közlésmódot követi. Ez kétségtelenül azzal a következménnyel járhat, hogy a szabályzat a nyelvészeti szövegekben kevésbé jártas használó számára bonyolultnak, nehezen alkalmazható­ nak tűnik. Ennek ellenére szükséges azonban, hogy a földrajzi nevek helyesírásáról egy olyan kézikönyv álljon rendelkezésre, amely a teljes­ ség igényével és magas szakmai színvonalon készült.

r 1 rí

Bevezető

E részletes szabályzat megjelenése után hamarosan rendelkezésre fog állni egy egyszerűbb, rövidebb, kevésbé részletes változat is. Re­ mélhető, hogy ez a rövidített változat számítógépes formában is hozzá­ férhető lesz. 3. Nem tárgya a szabályzatnak a földrajzi nevek használata, tehát nincsenek benne olyan szabályok, amelyek arra adnának tanácsot, hogy a különböző (pl. magyar vagy idegen nyelvű) névváltozatok közül mi­ kor és melyiket kell használni.

4. A szabályzat felépítése lényegében az 1965. évi földrajzi néví szabályzat (A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai, 1965., rövidítve: FÖNMÍSz.) szerkezetét követi. Annak négy fő feje­ zete, vagyis a Terminológia, az Általános alapelvek, a Szabályok és a Függelék itt is megtalálható, de ezekhez most egy újabb csatlakozik: A szabályokban előforduló nevek mutatója. A Terminológia fejezetében a szabályzatban leggyakrabban előfor­ duló, és a nevek helyesírása szempontjából leglényegesebb szakkifeje­ zések (a.földrajzinév, a.földrajzimegjelölés, a tag vagy elem, a földraj­ zi köznév, a.földrajzijellegű jelző, a magyar és részben magyar név, az országnév és államnév, a helységnév, helységrésznév és településrész­ név) meghatározása található. Szükségtelen az olyan szakkifejezések meghatározása, melyek ismerete az általános nyelvi műveltség legalap­ vetőbb rétegébe tartozik. — Ezek közül a szabályzatban szereplő köz­ szó szavunkat (az Értelmező kéziszótárban megadott 'köznév' = 'főnév' jelentéséhez képest) az újabb szakirodalmi terminológiával megegyező­ en 'nem tulajdonnév' jelentésben is használjuk. Ennek megfelelően a közszói írásmód a tulajdonneveken kívüli szófajok írásmódja, a közszói helyesírás a tulajdonneveken kívüli szófajok és szerkezetek helyesírása, a közszói elő- és utótagok azok, amelyek nem tulajdonnevek, a közszói összetételek pedig azok, amelyekben nincs tulajdonnév. Az Altalános alapelvek fejezetében olyan tudnivalók találhatók, amelyek a szabályok egészére vagy több-kevesebb szabályra együttesen vonatkoznak. Ezek egy része közvetlenül kapcsolódik a szabályokhoz, de a szabályokba való beiktatásuk feleslegesen megnövelte volna a sza­ bályzat terjedelmét, és szükségtelen ismétlésekre is vezetett volna. Ilyen

Bevezető

\i

jellegűek a toldalékok kapcsolására, valamint a. földrajzi nevek bővülé­ sére vonatkozó szakaszok. A fejezet a továbbiakban a szabályokban érvényesülő alapelveket ismerteti. Ebben a fejezetben kapott helyet a földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolatával foglalkozó sza­ kasz is. A Szabályok fejezete a földrajzi nevek tagjainak kapcsolási módja szerint hat részre tagolódik. Az egyetlen szabállyal képviselt egytagú, ezért tagoIhatatlan típust az egybeírt, a kötőjellel kapcsolt, majd a kü­ lönírt nevek szabályai követik. A különíráshoz csatlakoznak, de önálló csoportot alkotnak az utcanévi szabályok, végül a vegyes írásmódú ne­ vek szabályai zárják a sort. Az egyes szabályokat címsorként kiemelt példák vezetik be. Ezek segítik a használót abban, hogy a szabályokba tartozó írásmódokat könnyen át lehessen tekinteni, akár a fejezet átla­ pozásával, akár a tartalomjegyzékben. További fontos segítséget jelent a FÖNMISz-htiZ képest újdonságnak számító, a szabályokban előfor­ duló példák mutatója. Ebben a szabályzatot záró betűrendes névjegy­ zékben olyan névalakokat lehet keresni, melyek analógiás alapon nyújt­ hatnak segítséget meghatározott felépítésű földrajzi nevek helyes írás­ módjának megállapításához. A Függelékben találhatók a betűrendbe sorolásra és a rövidítésekre vonatkozó tudnivalók. Ezek szabályoknak látszanak, valójában azonban lehetőségekről, ajánlott megoldásokról, követendő tanácsokról van szó, melyek közül a használók igényük szerint választhatnak. Lényeges ré­ sze a Függeléknek a kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek jegyzé­ ke, illetve az ilyen utótagok használatára vonatkozó fontosabb tudniva­ lók, továbbá az utcanévi utótagok és földrajzi jellegű jelzők, valamint az egybeírt tájnevek felsorolása. — A Függelék végén a tájszavak keze­ lésére, a szóvégi a, e, o és ö nyúlására, továbbá a településnevek írás­ módjának megállapítására vonatkozó gyakorlati tanácsok találhatók. A jelen szabályzat csak a magyar és a részben magyar nevek írásá­ val foglalkozik. 5. A helyesírási típusokat, a nyelvi hátteret kevébé ismerők számára az írásmódok tarkasága — jelentős részben a tájékozatlanság követ­ keztében — önkényes összevisszaságnak tűnhet. Ezért alakulhat ki egyesekben egy olyan elképzelés, hogy a földrajzi nevek írása egysze-

12

Bevezető

rűbbé tehető. Az ilyen, szórványosan jelentkező „egyszerűsítési" törek­ véseknek az a közös fő hibájuk, hogy a különböző indítékú és megoldá­ sú „egyszerűsítések" szembekerülnek az általános írásgyakorlattal, és elkerülhetetlenül tovább növelik az (általuk is kifogásolt) kivételes meg­ oldások számát. 6. A földrajzi nevek helyesírásával kapcsolatban szükséges a hasz­ nálók figyelmének felhívása arra, hogy a földrajzinév-írásnak kétségte­ len bonyolultsága a következőkben részletezett körülmények következ­ ménye. a) A földrajzi nevek helyesírásának alapvető sajátossága, hogy a tárgyi valóságtól függően ugyanazok a névelemek többféleképpen írhatók le, és mindegyik változat helyes. Például: • A Homok helységben található, név nélküli vagy másképpen ne­ vezett malom a következőképpen íródik: (a) homoki malom. • Lehet, hogy ugyanennek a Homok helységben található létesít­ ménynek intézményszerűen használt neve van; az ilyen földrajzi megjelölés írásmódja: (a) Homoki malom; ez az írásmód érvénye­ sülhet akkor is, ha az alakulat névátvitellel egy község vagy város határában fekvő területet jelölve földrajzi névvé válik. • Elképzelhető, hogy a homoki malom kifejezés egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává vá­ lik; az írásmód ebben az esetben: Homoki Malom csárda. • Lehetséges, hogy a szóban forgó malom egy Homoki nevű sze­ mély tulajdona, tehát a földrajzi megjelölés birtoklást fejez ki; eb­ ben az esetben kötőjeles kapcsolást alkalmazunk: Homoki-malom. • Végül az is előfordulhat, hogy a névvel jelölt részlet helységrész­ név; ezt az egybeírás fejezi ki: Homokimalom. A bonyolultság, a látszólagos tarkaság mögött tehát jól meghatároz­ ható, értelemtükröző rendező elvek működnek. b) A földrajzi nevek írásmódja azért is bonyolult, mert nyelvünk szer­ kezete sem egyszerű, és nehezen tűri a merev szabályokba kénysze­ rítést.

Bevezető

13

c) A szabályokban az írástípusok összességét tekintve különböző, néha ellentétes hatások érvényesülnek, ennek következtében ugyanazon szóelemeket illetően szabályos (általános) és kivételes (hagyomá­ nyos) írásmódok váltakoznak, pl. Alföld, Kínai-alföld, Kisalföld. d) A földrajzi nevek helyesírásának megítélésekor nem hagyható fi­ gyelmen kívül az a fontos körülmény sem, hogy a szokásos földrajzi névi típusok (pl. Magyarország, Hódmezővásárhely, Mátra, János-hegy, Dél-kínai-tenger, Pest megye, Rákóczi út stb.) mellett szinte minden fajta szószerkezet, pl. Urak asztala, Keveset érő, Gyepre já­ ró, Rétek alatt, gyakran mondattöredékek, pl. Mitnyögsz, mondat­ értékű kifejezések, pl. Lábánszáradt, szóösszetételek, pl. Baromle­ gelő, Kenderáztató, Szőlőhegy, egyéb tulajdonnevek, így az intéz­ mények és intézményszerű létesítmények helymegjelölésre használt neve, pl. József Attila Gimnázium, Keleti pályaudvar, Csonka to­ rony, a személynevek különféle típusai, pl. Fábiánsebestyén, Simon Bálint, Bem apó telep mind-mind földrajzi névvé lettek. Ezeket te­ hát földrajzi névként is le kellett valahogyan írni. — További nehéz­ ségetjelent az is, hogy bizonyos földrajzi nevek több különféle típus összeolvadásából jönnek létre, pl. Dél-afrikai Köztársaság.

Bevezető

14

Jelek és rövidítések magyarázata

1. TERMINOLÓGIA

nagykötőjel (előtte és utána nincs szóköz): a) valamitől vala­ meddig viszony: b) népnevek kap­ csolata:

Duna—Tisza köze; Osztrák—Magyar Monarchia a származás jele: Dél-Afrika > dél-afrikai > Dél-afrikai Köztársaság a megfelelés jele, pl. diós-diás, a két szó (köznyelvi és táj szó) megfelel egymásnak

AkH.11

A magyar helyesírás szabályai. Tizenegye­ dik kiadás, 1984.

de:

figyelmeztető az ellentétes példákra

FÖNMÍSz.

A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai. 1965.

vö.

vesd össze!

János-hegy

A kötőjel sor eleji ismétlése azt jelzi, hogy nem csak sor végi elválasztásról van szó

1.1. Földrajzi név F ö l d r a j z i n é v n e k nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak, sziget, sivatag stb.) vagy mesterséges (csatorna, út, dűlő, település stb.) részleteinek azonosításá­ ra kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. A földrajzi nevek (Bécs, Mátra, Dunántúl, Belső-Azsia, Rákos-patak, Nagy-Ausztráliai-öböl, Ördög küllője, Tolna megye, Akácfa utca stb.) mind tulajdonne­ vek.

1.2. Földrajzi megjelölés A földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy nem teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak a f ö l d r a j z i m e gj e 1 ö 1 é s e k. Ezek lehetnek tulajdonnevek (ezen belül intézmé­ nyeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Amerikai Egyesült Államok, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár stb.; intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok: Gellért fürdő, Ugocsa mozi, Kis Rahló étterem, Keleti pályaudvar, Kerepesi temető stb.; egyéb mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta, Kossuth-szobor, Luppa-mauzóleum, Mária-oszlop, Her­ mán Ottó-emléktábla, Magyar László-emlékmű, Tisza István-emlékfa; Homoki malom, Nagyunvomi kovácsműhely, Sajgói kápolna; stb.) vagy kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevek (hegy, völgy, patak, csárda, gyár, iskola; dombvidék, diófa, főapátság; stb.), ame-

ig

Terminológia

lyek földrajzi névként használva nagy kezdőbetűsek (Hegy, Völgy, Pa­ tak, Csárda, Gyár, Iskola; Dombvidék, Diófa, Főapátság; stb.).

1.3. Tag/elem T a g n a k vagy e l e m n e k azokat a szavakat nevezzük, amelyek­ re a földrajzi nevek és a földrajzi megjelölések felbonthatók, illetve amelyekből az összetett nevek és a több szóból álló alakulatok létrejön­ nek. Mind a földrajzi nevek, mind a földrajzi megjelölések lehetnek e g y t a g ú a k (azaz egyszerű szavak): Duna, Velence, Szibéria; Csár­ da, Gyár, Iskola (vagy csárda, gyár, iskola); stb., és lehetnek t ö b b t a g ú a k (azaz összetett szavak és több szóból álló alakulatok): Du­ nántúl, Székesfehérvár, Sebes-Körös, Fekete-tenger, Nógrád megye, Váci utca, Amerikai Egyesült Államok; Árpád Gimnázium, Magyar Nemzeti Múzeum, Gellért fürdő, Pacsirta csárda, Őrház, Vasútállomás, Vasúti megállóhely, Orvosi rendelő (vagy őrház, vasútállomás, vasúti megállóhely, orvosi rendelő); stb. A mai magyar nyelvérzék számára egyáltalán nem vagy csak bi­ zonytalanul elemezhető nevek — akár magyar (Gólint, Cselőte; Pankút, Tótér; stb.), akár idegen eredetűek (Koppenhága, Nürnberg, Vietnam stb.) — egytagú földrajzi neveknek számítanak.

1.4. Földrajzi köznév A több tagból álló földrajzi neveknek és földrajzi megjelöléseknek rendszerint utolsó tagja gyakran egy földrajzi fogalmat jelölő főnév, úgynevezett f ö l d r a j z i k ö z n é v . Ez lehet egyszerű szó is (domb, hát, hegy, oldal, ország, patak, út, völgy stb.), összetett szó is (domb­ vidék, fasor, fennsík, holtág, országút, szőlőhegy, halastó stb.). A föld­ rajzi köznevet az előtte álló taghoz — néhány meghatározott névtípus kivételével — kötőjellel kapcsoljuk.

Terminológia

17

A kötőjellel kapcsolandó gyakoribb földrajzi köznevek jegyzékét a 4.316. pont, a különírt gyakoribb utcanévi utótagokét a 4.322. pont tar­ talmazza. Előfordul, hogy különírt szószerkezetek is (löszös hát, öntöző fő­ csatorna, szorítógátas csatorna, teraszos sík stb.) földrajzi köznévi sze­ repet töltenek be. Ezeket az előttük álló tagtól különírjuk.

1.5. Földrajzi jellegű jelző A helyzetre (alsó, felső, külső, belső, hátsó, elő, keleti, délkeleti stb.), helyre (börzsönyi, hegyaljai, rohonci stb.), nagyságra (nagy, öreg = nagy, kis stb.), időre (régi, ó, új stb.), formára (görbe, lapos, sima stb.) utaló melléknevet földrajzi nevek előtagjaként használva f ö l d ­ r a j z i j e l l e g ű j e l z ő n e k nevezzük. A földrajzi jellegű jelzőt az utána álló taghoz — néhány meghatározott névtípus kivételével — kö­ tőjellel kapcsoljuk. A gyakoribb földrajzi jellegű jelzők jegyzékét a 4.42. pont tartal­ mazza.

1.6. Magyar és részben magyar név

,,

A földrajzi nevek közül m a g y a r n é v n e k tekintjük a magyar szóalkotás révén magyar elemekből létrejött neveket (Borsod, Magyar­ ország, Hódmezővásárhely, Velencei-tó, Sziklás-hegység, Vas megye stb.); a nyelvünkhöz idomult hagyományos átvételeket (Párizs, Tátra, Ázsia, Nílus, Duna stb.); az említett két csoport neveinek és más ma­ gyar szavaknak kombinációit (Észak-Borsod, Dél-Magyarország; Ma­ gas-Tátra, Kelet-Ázsia; stb.). R é s z b e n m a g y a r név az a többtagú földrajzi név, amelynek egy vagy több tagja idegen név vagy szó (Hudson-öböl, Déli-Orkney-szigetek, Keleti-Sierra Madre stb.).

Terminológia

18

1.7. Országnév, államnév Az országok megjelölésére a tulajdonneveknek két típusát használ­ juk. A gyakoribb a szorosabb értelemben vett o r s z á g n é v (máskép­ pen: r ö v i d o r s z á g n é v ) , amely az adott területet rövidebb, egysze­ rűbb névvel jelöli: Magyarország. Dánia, Egyesült Államok, NagyBritannia stb. A másik, az országok hivatalos megjelölésére használt á l l a m n é v (másképpen: t e l j e s vagy h i v a t a l o s o r s z á g név), amely többnyire az ország államformájára is utal: Magyar Köztársaság, Dán Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak­ ír ország Egyesült Királysága stb. Megjegyzés: Egyes országok esetében ugyanaz a név tölti be mind a két típus szerepkörét: Kanada, Bagdadi Kalifátus stb.

1.8. Helységnév, helységrésznév, településnév A jelen szabályzatban a különféle típusú lakott helyek megjelölésére a következő kifejezéseket használjuk. A h e l y s é g n é v a városok és a községek neve: Budapest, Pécs, Hajdúböszörmény, Nagymaros, Szajol stb. A h e l y s é g r é s z n é v a helységek belterületeinek vagy külterületi lakott részeinek neve: Bánhalma, Erzsébetváros, Jánosbokor, Kispitis, Középrigóc, Lovastanya, Madarászpuszta, Pusz­ taszántó, Szénavölgy, Újfalu, Vadaskert; Petőfi-lakótelep, Baross Gá­ bor-telep; stb. A helységnevek és a helységrésznevek egyaránt t e lepülésnevek. Megjegyzés: A közigazgatási gyakorlatban helységrészek neveként gyakran alkalmaznak — eredeti 'Helyesírásukat megtartva — utcaneve­ ket, helységrésznevekben szokatlan földrajzi neveket: Arany János ut­ ca, Hosszú sor, Külső Zsidi út; Nagy Pál-dűlő; Cserdi-Helesfa vasút­ állomás, Gátőrház és szivattyútelep, Gusztáv-bányatelep, Hí. körzet, Kossuth Tsz, Külső erdészlak, MA V-tanyák, Sztráda fogadó, Vasúti őr­ ház; Kossuth utca vége, 44-es főút melletti tanyák; stb. . . .

2. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

2.1. A tulajdonnévi jelleg érzékeltetése A földrajzi nevek tulajdonnév voltát az írásmód segítségével kifeje­ zésre kell juttatni. 2.11. Az e g y t a g ú nevek tulajdonnévi jellegét a tulajdonnevek­ re kötelező nagybetűs kezdés mindig biztosítja: Debrecen, Tisza, Bükk, Mátra, Indonézia stb. 2.12. A t ö b b t a g b ó l álló nevek körében az alakulatot kezdő nagybetűn kívül a következő írásmódok jelzik a név tulajdonnév voltát: 2.121. Az e g y b e í r á s a helységneveknek és a jelentésbelileg erősen tömbösödött alakulatoknak szokásos, történelmileg kialakult formája: Hódmezővásárhely, Erzsébetváros, Kisalföld, Lengyelország stb. 2.122. A k ö t ő j e l általában a földrajzi köznevet és/vagy föld­ rajzi jellegű jelzőt tartalmazó alakulatok esetében jelzi, hogy két vagy több szó együttesen földrajzi nevet fejez ki: nagyon sziklás hegység, de: Sziklás-hegység esőtől sáros völgy, de: Sáros-völgy valóságos eperhegy van az asztalon, de: Eper-hegy a kiszáradt, holt Tisza, de: Holt-Tisza a megáradt rohonci Arany-patak, de: Rohonci-Arany-patak stb.

Általános alapelvek

20

Altalános alapelvek 21

2.123. A n a g y b e t ű a többtagú nevek belsejében az illető tag tulajdonnévi jellegét érzékelteti: Magas-Bükk, Nagy-Hárs, Kis-Villám stb. 2.124. A k ü l ö n í r á s az államnevekre, intézménynevekre, ál­ lamrésznevekre, utcanevekre, jelölt szerkezetekből alakult földrajzi ne­ vekre és földrajzi megjelölésekre jellemző.

Hűvös-völgy (domborzati név) Mátyás-hegy (domborzati név) Szilvás-völgy (domborzati név) Szemlő-hegy (domborzati név) Sáros-patak (víznév)

Hűvösvölgy (helységrésznév) Mátyás utca (utcanév) Szilvásvölgy (helységrésznév) Szemlőhegy utca (utcanév) Sárospatak (helységnév) stb

2.3. Az alapforma állandósága és visszaállíthatósága a) Az államnevekben és az intézménynevekben (az és kötőszót ki­ véve) minden egyes tag nagybetűs kezdése biztosítja a tulajdonnévi jelleget: Magyar Köztársaság Svéd Királyság Amerikai Egyesült Államok Keleti Frank Birodalom stb.

Fővárosi Operettszínház Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtár Toldy Ferenc Gimnázium stb.

b) Az államrésznevekben, az utcanevekben és más csoportokban (az ide tartozó nevek sajátos nyelvi szerkezete, bonyolultsága, alkalmisaga vagy a hagyomány stb. miatt) az alakulatkezdö nagybetűn kívül más módon nem jelezzük a név tulajdonnév voltát: Baranya megye Keszthelyi járás Macsói bánság Északi tartomány stb.

Zsombolyai utca Kossuth Lajos utca Rákóczi út Aradi vértanúk útja stb.

Hegy felé Pástra járó Urak asztala stb.

Gellért fürdő Ugocsa mozi Szonáta eszpresszó stb.

'• ;

,(

2.2. A tereptárgy és az íráskép összefüggése A földrajzi nevek írásában figyelembe kell venni a név jelentését, felhasználási helyét, a tereptárgyat, amelyre vonatkozik stb., mert a for­ mailag hasonló, de más funkciójú nevek írásmódja eltérően alakulhat:

Az alapforma állandóságának, illetőleg visszaállíthatóságának köve­ telménye a földrajzinév-írás fontos érdeke. Ennek értelmében a többta­ gú nevek mind toldalékolt formáikban, mind összetételek tagjaiként ál­ talában megtartják alapalakjukat a külön-, egybe- és kötőjeles írás te­ kintetében: Arany-patak Arany-patakban arany-pataki stb.

Törökvész út Törökvész úton Törökvész úti stb.

Arany-patak > Rohonci-Arany-patak Arany-patak > Arany-patak-dűlő Törökvész út > Alsó Törökvész út Dél-Afrika > dél-afrikai > Dél-afrikai Köztársaság stb. Megjegyzés: 1. A -háza, -földe, -telke stb. utótagú településnevek esetében az alapformára való egyértelmű visszakövetkeztethetöség érdekében az -i képzős származékok írásában — különösen térképre írt földrajzi nevek­ ben — a módosítatlan alapforma megtartása akkor is indokolt, ha a közhasználatban csonkított forma a szokásos: Gutorfölde > Gutorföldei-dűlő (nem Gutorföldi-dűlő), Mátraháza > Mátraházai-oldal (nem Mátraházi-oldal), Mátételke > Mátételkei-szérűk (nem Mátételki-szé­ rűk) stb. 2. Az alapforma állandóságának különleges esete, ha egy földrajzi név egyik tagja egybeírt településrésznévből, ennek kötőjellel vagy

22

Általános alapelvek

különírt, nem településnév jellegű változatából egyaránt származtatható. Ilyenkor mindig az egybeírt, településrésznévi formát vesszük alapul: Gubástó (helységrész) > Gubástói-csatorna (víz), nem Gubás-tói-csatorna; Alsómalom (helységrész) > Alsómalomi-rétek (terület), nem: Alsó malomi rétek; stb. 2.4. A toldalékok kapcsolásának elvei A ragok mind a magyar, mind a részben magyar földrajzi nevekhez és földrajzi megjelölésekhez általában közvetlenül járulnak:

,.,,,,

a Börzsönyben a Mecseken a Földközi-tengeren az Al-Dunára a Nyugat-szibériai-alföldön Nagykátán az Egyesült Államokban az Indonéz Köztársaságról Zala megyét a Hudson-öbölben az Orkney-szigetekre • a Kerepesi temetőben a Keleti pályaudvarról stb.

debreceni japáni budapesti ferencvárosi csallóközi hegyaljai

Lengyelország Németalföld Parlament

23

lengyelországi németalföldi parlamenti stb.

A kötőjellé! vagy nagykötőjellel írt két- vagy többtagú földrajzi ne­ vek és földrajzi megjelölések -i (-béli) képzős származékában (mivel a kötőjel az -/ (-béli) képző melléknevesítő funkcióját mindegyik közszói elemnek közvetíti) minden közszói tagot minden helyzetben kisbetűvel kezdve írunk, a tulajdonnevek viszont megtartják nagy kezdőbetűjüket. Az alakulat végén álló tulajdonnévből azonban az -;' képzővel kis kez­ dőbetűs melléknév lesz: Hárs-hegy Dél-kínai-tenger Széchenyi-hegy Kossuth-szobor Batthyány-mauzóleum Holt-Tisza-berek Duna—Tisza-csatorna de: Nagy-Budapest Dél-Afrika

hárs-hegyi

•••••••••.

dél-kínai-tengeri <•< Széchenyi-hegyi Kossuth-szobori Batthyány-mauzóleumbeli holt- Tisza-bereki Duna—Tisza-csatornai nagy-budapesti dél-afrikai stb.

(

Az egytagú vagy egybeírt többtagú földrajzi nevek és földrajzi megjelölések -/ képzős származékát kisbetűvel kezdjük: Debrecen Japán Budapest Ferencváros Csallóköz Hegyalja

Általános alapelvek

A különírt szavakból álló két- vagy többtagú földrajzi nevek -/ (-bé­ li) képzős származékai (mivel a szóközök miatt az -/ (-béli) képző mel­ léknevesítő funkciója nem tud mindegyik elemre átterjedni) a kis- és nagybetűk tekintetében megtartják alapformájuk írásmódját: Baranya megye Üllői út Duna mente Körös ere mellett Keveset érő Balra dűlő

Baranya megyei Üllői úti Duna menti Körös ere melletti Keveset érői Balra dűlői stb.

Azonos okok miatt az -/' képzős származékokban megtartják az alap­ forma kis- és nagybetűjét az ilyen, kötőjelet tartalmazó típusok is:

Általános alapelvek

24

Bogyoszlói-határ melléke Holt-Tisza rétje Vörös János-patak Duna—Tisza köze

Bogyoszlói-határ melléki Holt-Tisza réti Vörös János-pataki Duna—Tisza közi stb.

'' '

A földrajzi nevek írásától eltérően az -/ (-béli) melléknévképző kis­ betűre változtatja az alapformát alkotó különírt szavak nagybetűs szó­ kezdeteit a tisztán közszói tagokból álló vagy az utolsó tagjukban egy­ tagú, illetve egybeírt tulajdonnevet tartalmazó földrajzi megjelölések­ ben, vagyis az intézmény- és államnevekben: Magyar Tudományos Akadémia Lengyel Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság . hasonlóképpen:

magyar tudományos akadémiai lengyel köztársasági dél-afrikai köztársasági stb.,

francia guyanai •' portugál kelet-afrikai stb.,

továbbá az alkalmi előtagokat tartalmazó földrajzi megjelölésekben: Sajgóikápolna ' Római őrtorony ,• Érseki kastély Zeleméri csonka torony

,

sajgói kápolnai római őrtorony ; érseki kastélybeli ,; zeleméri csonka toronyi stb.

Ha a földrajzi megjelölésekben az alapformát alkotó különírt szavak között tulajdonnév vagy azzal egyenértékű tag is van, mégpedig nem utolsó elemként, akkor a közszókat kisbetűvel kezdjük, a tulajdonnév pedig megtartja eredeti írásmódját az -/' (-béli) képzős formában is: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Országos Széchényi Könyvtár San Marino Köztársaság ;.

25

Kerepesi temető . . . Keleti pályaudvar Puskin mozi Dörmögő étterem Kis Rabló étterem

.

'

Kerepesi temetői Keleti pályaudvari Puskin mozibeli Dörmögő éttermi Kis Rabló éttermi stb.

A csak tulajdonnevekből vagy azzal egyenértékű szavakból álló különírt alakulatokhoz, továbbá az ugyanilyen többtagú idegen földrajzi nevekhez az -/' (-béli) képzőt kötőjellel kapcsoljuk: Vas Bálint Kis Rabló New York Sri Lanka

.

,

Vas Bálint-i Kis Rabló-beli New York-i Sri Lanka-i stb.

Az egytagú vagy egybeírt -i végű földrajzi nevekből való -/ képzős, kis kezdőbetűs származékok végén egy i-t írunk:

•••,•..•

Francia Guyana Portugál Kelet-Afrika

Általános alapelvek

Semmelweis orvostudományi egyetemi országos Széchényi könyvtári San Marino köztársasági

Tamási Helsinki Alsónémedi Balatonalmádi

•> ! ; .

tamási helsinki alsónémedi balatonalmádi stb.

Ha a valamitől valameddig viszony esetében nagykötőjellel írt tulajdonnévi alakulatokhoz -/ képző járul, ezt csak az utolsó taghoz kap­ csoljuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk: veszprém—győri (vasútvonal) budapest—cegléd—szolnok—debreceni (gyorsvonat) stb.

2.5. A földrajzi nevek bővülése A több tagból álló földrajzi nevek rendszerint egyszerűbb nevek bő­ vülésével jönnek létre. A bővülés történhet utótaggal, pl. Hárs > Hárs­ hegy, Bás-halom > Bás-halom-dűlő stb., illetve előtaggal, pl. Tisza > Holt-Tisza, Csongrád-dűlő > Belső-Csongrád-dűlő stb. A kéttagú, föld-

26

Általános alapelvek

rajzi köznévi utótagos földrajzi nevek is elemezhetők oly módon, hogy egy földrajzi köznévnek mint alaptagnak az előtagos bővülésével jöttek létre: hegy > Kőris-heg}'. A bővülés iránya azonban a három vagy ennél több tagú földrajzi nevek helyes írásmódjának meghatározásakor válik igazán fontossá, mert ilyenkor szükségünk lehet arra, hogy megállapít­ suk: utótagos vagy előtagos bővülésről van-e szó. Ugyanis gyakran a bővülés módja dönti el, hogy a második tag nagy vagy kis kezdőbetűs lesz-e. A Kis-Hárs-hegy, Nagy-Hárs-hegy nevek esetében jól érzékel­ hető az előtagos bővülés, ezért a második tagot, bár közszó, mégis nagy kezdőbetűvel írjuk. A Dél-kínai-tenger nyilvánvalóan Dél-Kíná-rál kapta nevét, tehát utótagos bővülésről és az -i képző egyidejű kapcsolá­ sáról van szó, így a második tag kis kezdőbetűs. Ha egy három- vagy többtagú földrajzi névről teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy egy összetett földrajzi névnek előtaggal vagy utótaggal való bővülése révén keletkezett-e, akkor a nevet mindig elő­ taggal bővült földrajzi névként kezeljük. Tehát: Fekete-Sár-patak (nem Fekete-sár-patak), Nagy-Tó-szer (nem Nagy-tó-szer), Alsó-Gánti-szőlőhegy (nem Alsó-gánti-szőlőhegy) stb. (vö. 3.12. pont); illetve Alsó Csonkásba járó (nem Alsó-csonkásba járó), Kis Kőris alja (nem Kis-kőris alja) stb. (vö. 3.21. pont). Ha a bővülés folytán az első két tag személynévként is értelmezhető, akkor a földrajzi névben a családnévi írásmódot követjük: Kis Mari­ föld (nem Kis-Mari-föld), Kis Pál-sziget (nem Kis-Pál-sziget), Nagy Ádám-rész (nem Nagy-Ádám-rész) stb. (vö. 3.41. pont). A földrajzi nevekbe került közszavakat csak akkor tekintjük tulajdon­ neveknek, ha ezt a név eredete (környezete) igazolja. Ennek megállapí­ tása ugyan nem helyesírási kérdés, de helyesírási következményekkel jár. Pl. ha az Arany-patak névben az arany anyagnév, akkor Arany-pa­ tak > arany-pataki (vö. 3.8. pont Gombás-patak), de ha az Arany csa­ ládnév, akkor: Arany-patak > Arany-pataki (vö. 3.9. pont János-hegy). Bizonytalanság esetén a vitatható tag közszónak tekintendő. Ugyan­ ez vonatkozik a földrajzi köznévi utótagokra is, tehát: Kis-hárs (nem Kis-Hárs), Alsó-kígyós (nem Alsó-Kígyós) stb.

Altalános alapelvek

27

2.6. A földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolata 2.6!. A kötőjeles írás. A kötőjeles kapcsolás a földrajzi nevek tagja­ inak igen gyakori kapcsolási formája. A névadás ugyanis leggyakrabban egy földrajzi köznévvel történik (pl. hárs > Hárs; Nagy-hárs, NagyHárs, Hárs-heg}'; vö. 1. táblázat). A k ö t ő j e l e s a l a k o k nagy számának legfőbb oka az, hogy a többtagú nevek számos típusában a kötőjel fejezi ki azt a többletet, hogy nem egyszerű jelzős szerkezettől, hanem összetétel szerű alakulatról van szó. 1. táblázat

A földrajzi nevekben ugyanis — leszámítva a nevekbe került köz­ szói összetételeket (pl. Farkasfogó, Kenderáztató, Pénzverem stb.) és az összetétellé vált neveket (pl. Magyarország, Hódmezővásárhely, Dunántúl stb.) —jellemzően a kötőjeles kapcsolással élünk annak az elvnek megfelelően, hogy helyesírásunk rendszerében a kötőjelnek két — igen lényeges — funkciója van: egyrészt a kettőnél több szónól (tag­ ból) álló hosszú összetételeket tagolja, másrészt a tagok állandó kap­ csolatát is mutatja (pl. kerekasztal-konferencia, anyagcsere-vizsgálat stb.). A kötőjelnek ez a rendeltetése a földrajzi nevek írásában is: a földrajzi nevek kötőjele mindenekelőtt a nevet alkotó tagok egybetartó-

28

Általános alapelvek

zását jelöli, szemben a különírt alkalmi szószerkezetekkel. A földrajzi nevek jelentős része ugyanis alkalmi szerkezetekből lesz névvé, és ál­ talában sokáig tart, amíg az alakulat összetétellé válik. Az Ózdi-patak még erősen alkalmi, a Vörös-tenger már állandóbb alakulat. Határ azonban nincs közöttük. Az összetétel-jellegü, de összetétellé még nem vált földrajzi nevek esetében is a kötőjeles írás a célszerű megoldás (Fekete-tenger) a már keveset mondó különírás (Fekete tenger), illető­ leg a még túl korai egybeírás (Feketetenger) helyett. A földrajzi nevek kötőjeles írása tehát — a sorvégi elválasztáshoz hasonlóan — az egybeírásnak egyik formája. A földrajzi nevek írásában alkalmazott kötőjeles kapcsolás, ezen belül a földrajzi köznévi utótag jellegzetes kötőjeles kapcsolása olyan esetekben is érvényesül, amikor a közszói helyesírás szerint az alaku­ latot formailag összetételnek kellene tekinteni: Bors-patak, Eper-hegy, Kő-hegy, Mackó-völgy, Násznép-barlang, Omlás-erdő, Pálca-erdő, Remete-kút, Templom-völgy stb. 2.62. Az egybeírás. A földrajzi nevek írásában a kötőjeles alakulatok mellett gyakori írásmód a közszói helyesírás szerinti s z ó ö s s z e ­ t é t e l e k és a sajátos f ö l d r a j z i n é v i összetételek egybeírása. A közszói helyesírásban a szóösszetételek szavaknak olyan együttesei, melyekben az összetételt alkotó tagok között (a szószerke­ zetekkel szemben) nem csak laza, alkalmi, hanem szoros, állandó kap­ csolat van Két (vagy több) szónak összetétellé tömbösödése bekövetkezhet azért, mert az új alakulat jelentése más, mint alkotórészei jelentésének összege: a nyakatekert értelme 'körülményes'; a kisasszony nem aszszony, hanem leány; a tízperc iskolai fogalom: 'óraközi szünet'; a jótáll értelme 'szavatol'; mást jelent ez: tűzről pattant (szikra) meg ez: tűz­ rőlpattant (menyecske), a barátfüle tésztafajtát jelöl; a föld alatti (rob­ bantás) nyilvánvalóan más, mint a földalatti (= metró); stb. Összetétel keletkezhet annak következtében is, hogy valamely jelölt szószerkezetből elmarad a viszonyjelölő rag: (a) havat kotró (gép), de hókotró; (nagy) munkára képes, de munkaképes; (az) asztal fiókja, de asztalfiók; stb.

Általános alapelvek

29

Számos összetétel többszavas szerkezetek értelmét tömöríti: (a) csi­ ga (házához hasonlóan tekeredő) lépcső = csigalépcső; testvér(nek te­ kintett) város = testvérváros; stb. A kialakult hagyomány alapján (jelentésváltozás, ragelmaradás vagy jelentéstömörítés nélkül) is gyakori az egybeírás: rozsdamarta, fogaske­ rék, százéves, bérbeadás, tojásfehérje stb. Az ilyen szóviszonyokat és szerkezeteket a 2. táblázat szemlélteti (1. a 31. oldalon). A közszói összetételek egybeírása általában a földrajzi nevekben is megmarad: Barázdaszél, Cukorsüveg, Dinnyehordó, Kőember; Arany­ gomb-hegy, Faház-tető, Kerékkötő-völgy; Aggteleki-cseppkőbarlang, Gödöllői-dombvidék, 'Nagy-homoksivatag; stb. Földrajzi köznevekkel is keletkeznek tehát összetételek, de csak ak­ kor, ha az új alakulat maga is földrajzi köznév, amely rendszerint az összetétel második tagjához képest egy alacsonyabb besorolású földraj­ zi fogalmat (részfogalmat, altípust) jelöl; pl. a vidékek egy része (típusa) a dombvidék, a barlangok egy része (típusa) a cseppkőbarlang stb. A gyakoribb összetett földrajzi közneveket a 4.316. pontban megadott jegyzék tartalmazza. A közszói összetételekhez képest a földrajzi nevekben a tulajdonne­ vet nem tartalmazó azon minőség- és mennyiségjelzős szókapcsolatokat is egybeírjuk, melyeknek előtagja nem földrajzi jellegű jelző, utótagja pedig nem földrajzi köznév. Ezek a közszói helyesírás rendszerében egyrészt a szószerkezetekhez tartoznak, másrészt mondatértékű kifeje­ zések, amelyeket földrajzi névként azonban egybeírunk: Aprólépések, Fagyosasszony, Irtványzsellér, Széplány, illetve Nekaszáld, Ispánveszi, Háromszázgarádics (vö. 3.7. pont). A földrajzi nevek sorában egybeír­ juk az olyan hagyományos összetételeket is, mint az országnevek: Ma­ gyarország (vö. 3.3. pont), egyes tájnevek: Dunántúl (vö. 3.4. pont), a helységnevek: Hódmezővásárhely (vö. 3.5. pont) és a helységrésznevek jelentős része: Móraváros (vö. 3.6. pont). 2.63. A különírás. A közszói helyesírásban a különírás a s z ó ­ s z e r k e z e t e k r e jellemző, mert a különírás érzékelteti a leg­ megfelelőbben a szószerkezetek tagjainak bármikor felbontható, alkal­ mi kapcsolatát: homok csiszolta (kő), kis patak, megáradt patak, (eső-

30

Alt alános alapelvek

tői) sáros völgy, tíz perc; a hegy gerince, a domb alja; stb. A szószerke­ zetek tagjainak egymáshoz való viszonyát vagy nem mutatja semmi, azaz a szerkezet j e 1 ö 1 e t i e n (pl. piros kabát stb.) vagy ragot talá­ lunk valamelyik tagon, vagyis a szerkezet j e l ö l t (pl. jelölt tárgyas: kezet fog, jelölt határozós: térdre hull, jelölt birtokos jelzős: a hegy alja stb.). Itt említendők meg a főnevek és a névutók kapcsolatai is (pl. a hegy felé stb.). A földrajzi nevek írásában nem minden szószerkezet követi a köz­ szói különírást. A 2.61. pontban már utaltunk rá, hogy a földrajzi köz­ névből mint alaptagból és egy melléknévből mint megkülönböztető tag­ ból alakult földrajzi nevekben a tagokat kötőjellel kapcsoljuk, tehát a magas hegy szószerkezet írásmódja földrajzi névként Magas-hegy. Az ugyanilyen, de földrajzi köznévi utótag és földrajzi jellegű jelzői előtag nélküli jelöletlen szószerkezeteket földrajzi névként egybeírjuk, pl. a szép lány szószerkezet földrajzi névként Széplány. A jelölt szerkezetek közszói különírása azonban — egyes tájneveket (pl. Dunántúl), a hely­ ségneveket (pl. Hódmezővásárhely) és a helységrésznevek többségét (pl. Barátokméhese) kivéve — a földrajzi nevekben is érvényesül: Urak asztala, Rétre dűlő stb. Az egybeíráshoz hasonlóan a különírásban is van az általános sza­ bályoktól eltérő, hagyományos névcsoport, mert az utcanevekben az utcát jelölő földrajzi köznévi utótagot minden esetben különírjuk: Ma­ gas út, Zrínyi utca, Alsó erdősor stb.

•'••'•"i

3. SZABÁLYOK

A) Az egytagú (egyelemű) földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.1. Debrecen, Bakony, Vietnam; Forrás, Csárda a) Az egytagú földrajzi neveket a tulajdonnevekre vonatkozó, álta­ lánosan érvényes szabályok szerint, nagybetűvel kezdve írjuk: Csong­ rád, Debrecen, Krakkó, Pozsony, Velence, Veszprém; Bakony, Basa, Cselőte, Duna, Dübögő, Mátra, Tisza; Erdély, Indonézia, Itália, Viet­ nam; stb. b) Az egytagú, földrajzi névként használt földrajzi megjelöléseket nagy kezdőbetűvel írjuk: Csárda, Forrás, Hegy, Iskola, Patak stb. Az -/ képzős származékok: csongrádi, debreceni, krakkói, pozsonyi, velencei, veszprémi; bakonyi, basái, cselőtei, dunai, dübögői, mátrai, tiszai; erdélyi, indonéziai, itáliai, vietnami; csárdai, forrási, hegyi, is­ kolai, pataki; stb. • -.-.

B) Az egybeírandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.2. Ebédlátó; Szőlőhegy, Őrház

;

Az összetett szavak egybeírását a magyar helyesírás szabályai ér­ telmében általában a földrajzinév-írásban is megtartjuk (vö. 2.62. pont), a) Egybeírjuk a földrajzi köznevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem

Szabályok

34

tartalmazó összetett földrajzi neveket: Ebédlátó (dűlő), Emberégető (hegy), Gombakelés (erdőrész), Hollófészek (hegy), Kőember (szikla), Mészkemencék (völgy), Szakállszárító (hegy) stb. Az -/' képzős származékok: ebédlátói, emberégetó'i, gombakelési, hollófészeki. kó'emberi, mészkemencéki, szakállszárítái stb. Megjegyzés: A nagy kezdőbetűs egvbeírások az utótaggal vagy elő­ taggal bővült alakokban is megmaradnak: Ebédlátó, Ebédlátó-dűlő, Al­ só-Ebédlátó, Alsó-Eíbédlátó-dűlő; Pásztorének, Pásztorének utca; stb. b) Az egybeírást a földrajzi névként használt nagy kezdőbetűs öszszetett földrajzi köznevekben és a tulajdonnévként használt földrajzi megjelölésekben is megtartjuk: Baromlegelő, Disznódelelő, Erdőföld, Közrét, Paprikaföldek, Szőlőhegy; Gátőrház, Kőbánya, Lakótelep, Megál­ lóhely, Őrház, Pályaudvar, Szivattyútelep, Turistaház, Vasútállomás; stb. Az -/ képzős származékok: baromlegelői, disznódelelői, erdőföldi, közréti, papríkaföldeki, szőlőhegyi; gátőrházi, kőbányai, lakótelepi, megállóhelyi, őrházi, pályaudvari, szivattyútelepi, turistaházi, vasútál­ lomási; stb. 3.3. Magyarország Az ország, föld, alföld, part szót utótagként egybeírjuk a népnevek­ kel, de más szavakkal is, ha az alakulat országot országrészt vagy etni­ kai körzetet jelöl: Franciaország, Magyarország, Stájerország; Csuvasföld, Fokföld, Palócföld, Székelyföld; Németalföld; Elefántcsontpart; stb. Az -i képzős származékok: franciaországi, magyarországi, stájer­ országi; csuvasföldi, fokföldi, palócföldi, székelyföldi; németalföldi; elefántcsontparti; stb. 3.4. Dunántúl Egyes tájegységeknek több tagból álló nevét hagyományosan egy szóba írjuk: Dunántúl, Kisalföld, Hegyalja, Kárpátalja, Mezőföld, Nagykunság, Tiszahát, Bajkálontúl, Tengermellék stb. Az -/ képzős származékok: dunántúli, kisalföldi, hegyaljai, kárpát­ aljai, mezőföldi, nagykunsági, tiszaháti, bajkálontúli, tengermelléki stb.

Szabályok

35

Megjegyzés: Az egybeírandó (tehát nem a földrajzi nevek általános írásszabályait követő) tájegységneveket a 4.5. pont tartalmazza. Az ott fel nem sorolt neveket a földrajzi neveknek az adott típusra vonatkozó szabályai szerint kell írni. A névhasználat során azonban új egybeírt alakulatok is keletkezhetnek. 3.5. Zalaegerszeg A több tagból álló magyar- nyelvű helységneveket egybeírjuk: Agg­ telek, Cserkeszőlő, Fábiánsebestyén, Zalaapáti, Egyházasrádóc, Hegy­ hátszentpéter, Hódmezővásárhely, Kiskundorozsma, Sátoraljaújhely, Vonyarcvashegy, Zalaegerszeg; Bécsújhely, Fokváros, Kolozsvár, Me­ xikóváros, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagyiszőlős, Szépkenyerűszentmárton. Törökkanizsa, Újdelhi; stb. Az -/' képzős származékok: aggteleki, cserkeszőlői, fábiánsebestyéni, zalaapáti, egyházasrádóci, hegyhátszentpéteri, hódmezővásárhelyi, kiskundorozsmai, sátoraljaújhelyi, vonyarcvashegyi, zalaegerszegi; bécs­ újhelyi, fokvárosi, kolozsvári, mexikóvárosi, nagyváradi, nagyszombati, nagyszőlősi, szépkenyerűszentmártoni, törökkanizsai, újdelhi; stb. Megjegyzés: Magyarország helységneveit az érvényes hivatalos helységnévtár tartalmazza és rögzíti. Az ebben szereplő magyar telepü­ lésnevek formája minden vonatkozásban megtartandó. 3.6. Móraváros, Gesztenyésmajor, Kovácstanya A bel- és külterületi helységrészek többtagú nevének írása általában a helységnév! egybeírást követi: Belváros, Móraváros, Parkváros, Ofalu, Máriaújfalu, Kadafalva, Izsákfa, Pósfa, Sándorháza, Mátéháza, Alsóbélatelep, Petőfitelep, Boldogasszonypuszta, Ebédvesztőpuszta, Böddnagymajor, Csetharasztmajor, Gesztenyésmajor, Tóniszállás, Felsöbadurbokor, Albertakna, Balffürdő, Kovácstanya, Kocsordostanyiik; Alsómégy, Dámányadacs, Felsőfarkasd, Ódöbrönte, Szentgyörgy, Új­ szeged, Zalakoppány; Angyalisziget, Becefaiszőlőhegy. Csapókert, Hű­ vösvölgy, Kecskésdűlő, Pasarét, Telekiszőlők; Akadacsárda, Erdőslak, Barátokméhese, Homokimalom, Pálköve, Rómaicsárda, Szőlőkalja; stb.

36

Szabályok

Hasonlóképpen kezeljük a -vár utótagú földrajzi neveket: Agasvár, Budavár, Dongóvár, Egervár, Oroszlánvár, Óvár, Tamásvár stb., de: Rákóczi-vár (vö. 3.9. pont), Drégely vára (vö. 3.19. pont), Cseszneki vár (vö. 3.28. pont) stb. Helységnévi egybeírást alkalmazunk akkor is, ha a 3.8. és 3.9. pont­ ba tartozó — egyébként kötőjeles kapcsolású — nevek utcanevek, tele­ pülésrésznevek vagy különféle állomásnevek előtagjává válnak: János­ hegyi út, Szemlőhegy utca, Táborhegyi út, Zöldmező utca stb. (vö. 3.33. pont); Csikóséger-erdészház, Nádorcsatorna-gátőrház (vö. 3.9. pont); Hajdúvölgy vasúti megállóhely, Kápolnadűlő megállóhely (vö. 3.27. pont); Felsőerdei erdészlak, Vajastoroki gátőrház (vö. 3.28. pont); Új­ hegy VI. dűlő(yö. 3.31. pont); stb. Az -/ képzős származékok: belvárosi, móravárosi, parkvárosi, ófalui, máriaújfalui, kadafalvai, izsákfai, pósfai, sándorházai, máté­ házai, alsóbélatelepi, petőfitelepi, boldogasszonypusztai, ebédvesztőpusztai, böddnagymajori, csetharasztmajori, gesztenyésmajori, tóni­ szállási, felsőbadurbokori, albertaknai, balffürdői, kovácstanyai, kocsordostanyáki; alsómégyi, dámányadacsi, felsőfarkasdi, ódöbröntei, szentgyörgyi, újszegedi, zalakoppányi; angyaliszigeti, becefaiszőlőhegyi, csapókerti, hűvösvölgyi, kecskésdűlői, pasaréti, telekiszőlőki; akadacsárdai, erdőslaki; barátokméhesei, homokimalomi, pálkövei, rómaicsárdai, szőlőkaljai; ágasvári, budavári, dongóvári, egervári, oroszlánvári, óvári, tamásvári; stb. Megjegyzések: 1. Az előzőkkel szemben más módon írjuk a következő típusú hely­ ségrészneveket: Petőfi-lakótelep, Antónia-vadásziak, MAV-telep; Rákos­ csaba-Újtelep; Füredi úti lakótelep; Cukorgyári lakótelep; 67-es ma­ jor, József Attila-telep, Nagy Máté-tanya; stb. (vö. 3.9., 3.18., 3.20., 3.28., 3.31. és 3.41.a) pont). 2. Helységnévi egybeírást alkalmazunk akkor is, ha a név (ma már) nem települést jelöl ugyan, de az alkotóelemek értelme szerint telepü­ lésre utal: Borsfalva (terület), Barátfa ([fa = falu] terület), Belsőszállás (terület), Hangyatelep (dűlő), Túzokosmajor (rét), Rózsaligettanya (szántó) stb.

Szabályok

37

3.7. Nekaszáld, Széplány A magyar helyesírás szabályai értelmében különírandó szavakból álló, földrajzi köznevet vagy földrajzi jellegű jelzőt nem tartalmazó mondatokat, mondatértékű kifejezéseket vagy mondattöredékeket egy szóba írjuk, ha az alakulat földrajzi névként használatos: Nekaszáld (rét), Mitnyögsz (domb), Hajszabarna (dűlő), Ispánveszi (dűlő), Aligvárdi (terület), Huszárokelő (domb); Helyrekata (völgy). — Ugyanígy írjuk a földrajzi névként használt minőségjelzős, illetve mennyiségjel­ zős szókapcsolatokat, ha a jelzett közszó (farkas, kabát, lány stb.) nem tereptárgyat jelent, továbbá a fordított szórendű szerkezeteket: Száraz­ farkas (völgy), Piroskabát (hegy), Pusztacsóka (terület), Széplány (bérc); Tizenkétember (rét), Háromszázgarádics (szurdok); Bereksza­ kállas (erdő); stb., de Kishalogy felső stb. (vö. 3.22. pont). Az -/' képzős származékok: nekaszáldi, mitnyögszi, hajszabarnai, ispánveszi, aligvárdi, huszárokelői, helyrekatai; szárazfarkasi, piroskabáti, pusztacsókai, széplányi; tizenkétemberi, háromszázgarádicsi, berekszakállasi; stb. Megjegyzés: Az ilyen nevek egybeírásukat utótaggal vagy előtaggal bővülve is megtartják: Nekaszáld, Nekaszáld-rét, Alsó-Nekaszáld, AlsóNekaszáld-rét stb.

C) A kötőjellel írandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.8. Gombás-patak, Velencei-tó Az (egyszerű vagy összetett) közszói előtagból és (egyszerű vagy összetett) földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi nevek tagjait általá­ ban kötőjellel kapcsoljuk össze: Allami-erdő, Apát-sziget, Arany-patak, Burai-dűlő, Csendes-óceán, Diós-völgy, Első-tábla, Eper-hegy, Északisark, Gombás-patak, Gyócsi-csatorna, Két-tó, Kiosztott-földek, Közös-kút, Községi-legelő, Ló-hegy, Márvány-tenger, Öreg-hegyek, Sólyomsziget, Szőlősi-halom, Tanulmányi-erdő, Velencei-tó, Zsivány-barlang;

Szabályok Jö

,

Boldogasszonypusztai-szőlő, Ebédlátó-dűlő, Holdvilág-árok, Nagykun­ sági-csatorna, Nekaszáld-rét, Szépasszony-völgy, Ürgekánya-dűlő; Al­ győi-főcsatorna, Kis-kőszikia, Tsz-víztároló; Dunántúli-középhegység, Kunszentmártoni-határcsatorna; stb., de: Franciaország (vö. 3.3. pont); Kisalföld(vö. 3.4. pont); Aggtelek (vö. 3.5. pont), Ángy'alisziget, Hűvös­ völgy stb. (vö. 3.6. pont). Az -/' képzős származékok: állami-erdei, apát-szigeti, arany-pataki, burai-dűlői, csendes-óceáni, diós-völgyi, első-táblai, eper-hegyi, észa­ ki-sarki, gombás-pataki, gyócsi-csatornai, két-tavi vagy -tói, kioszlott-földeki, közös-kúti, községi-legelői, ló-hegyi, márvány-tengeri, öreg-hegyeki, sólyom-szigeti, szőlősi-halmi vagy -halomi, tanulmányi-erdei, velencei-tavi vagy -tói, zsivány-barlangi; boldogasszonypusztai-szőlői, ebédlátó-dűlői, holdvilág-ároki, nagykunsági-csatornái, nekaszáld-réti, szépasszony-völgyi, ürgekánya-dűló'i; algyői-főcsatornái, kis-kősziklai, tsz-viztárolói; dunántúli-középhegységi, kunszentmártoni-határcsatornai; stb. 3.9. János-hegy, Kossuth-szobor

,,

Szabályok

_j

Í

Az (egyszerű vagy összetett) tulajdonnévi előtagból és (egyszerű vagy összetett) közszói utótagból álló földrajzi nevek és földrajzi meg­ jelölések tagjait általában kötőjellel kapcsoljuk össze: Anna-erdő, Ba­ ranya-csatorna, Csepel-sziget, Doma-ház, Donát-patak, Homoki-ma­ lom, János-hegy, Kossuth-szobor, Lajta-hegység, Luppa-mauzóleum, Márkus-szekrény, Pál-kereszt, Rákóczi-vár, Széchenyi-hegy, Tisza-híd, Vodica-kápolna, Vörösmarty-kilátó; Adria-kőolajvezeték, Antónia-vadászlak, Balaton-felvidék, Bánfi-szivattyútelep, Csibaj-bányatelep, Ferenc-tápcsaiorna, Furkó-üdülőtelep, Hejő-főcsatorna, István-csepp­ kőbarlang, Ivánka-erdészlak, Kazinczy-emlékmauzóleum, Mária-nyár­ fa, Petőfi-lakótelep, Rákóczi-emlékmű, Rettich-halastó; Cserpuszta-ér, Kanázsvár-rom, Mátéháza-dűlő, Peckesvár-halom, Szandaváralja-patak, Tóniszállás-legelő; Alsózsukma-erdőőrház, Csikóséger-erdészház, Disznókő-őrhciz, Felsőkatalin-bányatelep, Jánosakna-bányatelep, Nádorcsatorna-gátőrház; stb., de: Tiszasziget (vö. 3.5. pont), Csapó­ kert stb. (vö. 3.6. pont).

39

Tulajdonnévi előtagnak tekintjük a magyarban értelmezhetetlen szavakat és a részben magyar nevekben előforduló idegen elemeket is: Dász-töbör, Dosnya-nyerges, Jezeri-csatorna, Kara-hegy, Podbara-árok, Tótér-dűlő, Zsdála-patak; Baffin-föld, Brown-zátony, Hudson-öböl, Huron-tó, Nansen-medence, Sala-y-Gomez-hátság, Szunda-szigétek; stb. — Hasonlóképpen: ÁTI-telep, ÉDÁSZ-telep, MÁV-rakodó, V1TUKIkutatóállomás stb. Az -/ képzős származékok: Anna-erdei, Baranya-csatornái, Csepelszigeti, Doma-házi, Donát-pataki, Homoki-malomi, János-hegyi, Kossuth-szobori, Lajta-hegységi, Luppa-mauzóleumi, Márkus-szekrényi, Pál-kereszti, Rákóczi-vári, Széchenyi-hegyi, Tisza-hídi, Vodica-kápolnai, Vörösmarty-kilátói; Adria-kőolajvezetéki, Antónia-vadászlaki, Balaton-felvidéki, Bánfi-szivattyútelepi, Csibaj-bányatelepi, Ferenc-tápcsatornai, Furkó-üdülőtelepi, Hejő-főcsatornai, Ish'án-cseppkőbarlangi, Ivánka-erdészlaki, Kazinczy-emlékmauzóleumi, Mária-nyárfai, Petőfi-lakótelepi, Rákóczi-emlékműi, Rettich-halastavi vagy -halastói; Cserpuszta-éri, Kanázsvár-romi, Mátéháza-dűlői, Peckesvár-halmi vagy -halomi, Szandaváralja-pataki, Tóniszállás-legelői; Alsózsukma-erdőőrházi, Csikóséger-erdészházi, Disznókő-őrházi, Felsökatalin-bányatelepi, Jánosakna-bányatelepí, Nádorcsatorna-gátőrházi; Dcisz-töböri, Dosnya-nyergesi, Jezeri-csaíornai, Kara-hegyi, Podbara-ároki, Tótér-dűlői, Zsdála-pataki; Baffin-földi, Brown-zátonyi, Hudson-öböli, Huron-tavi vagy -tói, Nansen-medencei, Sala-y-Gomez-hátsági, Szunda-szigeteki; ATl-telepi, EDASZ-telepi, MAV-rakodói, VITUKIkutatóállomási; stb. 3.10. Holt-Tisza Az (egyszerű vagy összetett) közszói előtagból és (egyszerű vagy összetett) tulajdonnévi utótagból álló földrajzi nevek tagjait a közszó és a tulajdonnév határán általában kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: AlDuna, Alsó-Ausztria, Belső-Ázsia, Csesztregi-Kerka, Dél-Kína, ÉszakErdély, Hármas-Körös, Hátulsó-Tótok, Holt-Tisza, Keleti-Kordillerák, Kis-Gerecse, Közel-Kelet, Közép-Afrika, Magas-Tátra, Mosoni-Duna, ^agy-Britannia, Ó-Lendva, Száraz-Gerence; Észak-Írország, Nyugat-

4U

Szabályok

Franciaország; Északkeleti-Kárpátok, Délkelet-Magyarország; stb., de: Kisgyőr, Magyarbóly (vö. 3.5. pont), Alsómégy, Újszeged stb. (vö. 3.6. pont). Tulajdonnévi utótagnak tekintjük a magyarban értelmezhetetlen sza­ vakat és a részben magyar nevekben előforduló idegen elemeket is: Alsó-Gólint, Apostagi-Sákor, Apró-Bét, Első-Gella, Erdőhely-Nyésta, Hosszú-Kótyó, Nagy-Podár, Vadalmás-Szuhadar; Dél-Wales, FelsőGuinea, Nagy-Maíz, Nyugati-Triángulo, Új-Zéland; stb. Az -Í képzős származékok: al-dunai, alsó-ausztriai, belső-ázsiai, csesztregi-kerkai, dél-kínai, észak-erdélyi, hármas-körösi, hátulsó-tótoki, holt-tiszai, keleti-kor dilleráki, kis-gerecsei, közel-keleti, közép-afrikai, magas-tátrai, mosoni-dunai, nagy-britanniai, ó-lendvai, száraz-gerencei; észak-írországi, nyugat-franciaországi; északkeleti-kár­ pátoki. délkelet-magyarországi; alsó-gólinti, apostagi-sákori, apró-béti, első-gellai, erdőhely-nyéstai, hosszú-kótyói, nagy-podári, vadalmás-szuhadari; dél-walesi, felső-guineai, nagy-maízi, nyugati-triángulói, új-zélandi; stb. 3.11. Kis-Villám Az (egyszerű vagy összetett) földrajzi jellegű jelzői előtagból (vö. 1.5. pont) és a földrajzi köznevekhez nem sorolható (egyszerű vagy összetett) közszói utótagból álló földrajzi nevek tagjait általában kötő­ jellel kapcsoljuk össze, az utótagot pedig nagybetűvel kezdjük: AlsóKeselyű, Alszegi-Koplaló, Belső-Szikra, Felső-Pandúr, Hosszú-Tejfeles, Kerek-Arasz, Kis-Szakasztott, Kis-Villám, Külső-Tolvajos, Magas-Vö­ rös, Majorsági-Aranyos, Nagy-Ajtós, Nagy-Galambod, Nagy-Hajnal, Öreg-Buja; Alsó-Kanheverés, Kis-Gombakelés, Nyergesi-Ördögoszlás, Alsó-Ebédlátó; Katafai-Takács; Nagy-tói-Józan; stb., de: Nagykunság (vö. 3.4. pont), Alsóvadász, Nagyhalász (vö. 3.5. pont), Felsőmuszáj, Kiscsákó (vö. 3.6. pont), Vörös kereszt (vö. 3.28. pont). Az -/ képzős származékok: alsó-keselyűi, alszegi-koplalói, belsőszikrai, felső-pandúri, hosszú-tejfelesi, kerek-araszi, kis-szakasztotti, kis-villámi, külső-tolvajosi, magas-vörösi, majorsági-aranyosi, nagy-ajtósi, nagy-galambodi, nagy-hajnali, öreg-bujai; alsó-kanheverési,

Szabályok

fcS-gombakelési, nyergesi-ördögoszlási, alsó-ebédlátói; katafai-taká­ csi; nagy-tói-józani; stb. 3.12. Felső-Gombás-patak A közszói előtagból és földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi ne­ veknek (vö. 3.8. Gombás-patak) előtaggal való bővülésekor az új előtaaot általában kötőjellel kapcsoljuk a nagy kezdőbetű és a kötőjeles kap­ csolás tekintetében változatlan alakulathoz: Alsó-Közép-dűlő, Belső-Ásvány-dűlő, Csehi-Nagy-berek, Eszaki-Atlanti-hátság, Felső-Gombás-patak, Hányási-Ó-hegy, Hármas-Kecskés-halom, Hunyorosi-Utolsó-dűlő, Keletső-Vizes-legelő, Kis-Hosszú-dűlő, Kis-Zsellér-hegy, KülsőCsorvai-csatorna, Mély-Nagy-állás, Nagy-Ausztráliai-öböl, Nagy-Drót-hegy, Nagy-Halál-völgy, Nyugati-Somos-mál, Öreg-Hosszú-völgy, Rákos-Ürmös-hát, Rohonci-Arany-patak, Sikátori-Felső-dűlő, UraságiFelső-tag, Vezekényi-N'agy-halom; Alsó-Futqki-főcsatorna; Birkajárási-Új-erdő, Hegyaljai-Béres-dűlő, Hegyesbori-Kis-halom, KeréktelekiAlsó-tó, Királyhegyesi-Száraz-ér; Alsó-Ebédlátó-dűlő, Alsó-Hétvezér-forrás, Felső-Asotthalmi-erdő, Kis-Kenderátó-halom, Kis-Lúdvári-föl­ dek, Nagy-Fényszarusi-dűlö, Tarnai-Sasfészek-bérc; stb., de: Amerikai Csendes-óceáni-szigetek {vö. 3.24. pont). Az -i képzős származékok: alsó-közép-dűlői, belső-ásvány-dűlői, csehi-nagy-bereki, északi-atlanti-hátsági, felső-gombás-pataki, hányási-ó-hegyi, hármas-kecskés-halmi vagy -halomi, hunyorosi-utolsó-dűlői, keletső-vizes-legelői, kis-hosszú-dűlői, kis-zsellér-hegyi, külső-csorvai-csatornai, mély-nagy-állási, nagy-ausztráliai-öböli, nagy-drót-hegyi, nagy-halál-völgyi, nyugati-somos-máli, öreg-hosszú-völgyi, rákos-ürmös-háti, rohonci-arany-pataki, sikátori-felső-dűló'i, urasági-felső-tagi, vezekényi-nagy-halmi vagy -halomi; alsó-futaki-főcsatornai; birkajárá­ si-új-erdei, hegyaljai-béres-dűlői, hegyesbori-kis-halmi vagy -halomi, kerékteleki-alsó-tavi vagy -tói, királyhegyesi-száraz-éri; alsó-ebédlátó-dűlői, alsó-hétvezér-forrási, felső-ásotthalmi-erdei, kis-kenderátó-halni vagy -halomi, kis-lúdvári-földeki, nagy-fényszarusi-dűlői, tarnaisasfészek-bérci; stb.

Szabályok

42

3.13. Belső-János-dűlő, Felső-Pál-kereszt A tulajdonnévi előtagból és közszói utótagból álló földrajzi nevek­ nek és földrajzi megjelöléseknek (vö. 3.9. János-hegy) előtaggal való bővülésekor az új előtagot általában kötőjellel kapcsoljuk a nagy kez­ dőbetű és a kötőjeles kapcsolás tekintetében változatlan alakulathoz: Belső-János-dűlő, Déli-Sandwich-árok, Első-Dolinka-tábla, Észak-Bajkál-felföld, Eszaki-Stradbroke-sziget, Felső-Pál-kereszt, Kis-Bahama-pad, Kis-Balku-tag, Kis-Bűs-dűlő, Kis-Szunda-szigetek, Nagy-Pisznice-forrás, Nyugati-Hippolyt-árok, Régi-Keny ere-csatorna; stb., de: Brit Virgin-szigetek (vö. 3.24. pont). — Hasonlóképpen: Lankóci-Kis-Duna-csatorna stb. Az -/ képzős származékok: belső-János-dűlői, déli-Sandwich-ároki, első-Dolinka-táblai, észak-Bajkál-felföldi, északi-Stradbroke-szigeti, felső-Pál-kereszti, kis-Bahama-padi, kis-Balku-tagi, kis-Bűs-dűlői, kisSzunda-szigetcki, nagy-Pisznice-forrási, nyugati-Hippolyt-ároki, régiKenyere-csatornai; lankóci-kis-Diina-csatornai; stb. 3.14. Alcsi-Holt-Tisza A közszói előtagból és tulajdonnévi utótagból álló földrajzi nevek­ nek (vö. 3.10. Holt-Tisza) előtaggal való bővülésekor az új előtagot kötőjellel kapcsoljuk a nagy kezdőbetűk és a kötőjeles kapcsolás tekin­ tetében változatlan alakulathoz: Alcsi-Holt-Tisza, Alsó-Öreg-Cselőte, Holt-Sebes-Körös, Kelet-Belső-Somogy, Lankóci-Kis-Duna, MámaiHolt-Tisza, Peres-Kis-Kaba, Siratói-Holt-Körös, Taplósi-Holt-Duna; Uj-Dél-Wales, Északkelet-Új-Guinea; Nagy fai-Holt-Tisza; FélhalmiHolt-Körös; stb. — Hasonlóképpen: Decsi-Nagy-Holt-Duna stb. Az -i képzős származékok: alcsi-holt-tiszai, alsó-öreg-cselőtei, holt-sebes-körösi, kelet-belső-somogyi, lankóci-kis-dunai, mámai-holt-tiszai, peres-kis-kabai, siratói-holt-körösi, taplósi-holt-dunai; új-dél-walesi, északkelet-új-guineai; nagyjai-holí-lis^ai, félhalmi-holt-körösi; decsi-nagy-holt-dunai; stb.

Szabályok

43

3.15. Gombás-patak-völgy, Holt-íiszai-csatorna A közszói előtagból és földrajzi köznevi utótagból álló földrajzi ne­ veknek (vö. 3.8. Gombás-patak) földrajzi köznévi utótaggal való bő­ vülésekor a kötőjeles kapcsolás tekintetében változatlan alakulathoz az új utótagot kötőjellel kapcsoljuk: Ablakos-kő-völgy, Békás-patak-hegy, Borbély-telek-völgy, Csutak-árok-dülö, Dögös-ér-dűlő, Fecske-part-dülő, Gombás-patak-völgy, Halom-szer-dűlő, Két-bükkfa-nyereg, Kis-kút-lápa, Nagy-szög-sziget, Sarló-sár-járás, Szőke-víz-patak; Alsó-részi-nyomás. Csendes-óceáni-szigetek, Cserke-halmi-dűlő, Kis-joki-csatorna, Vör^s-kúti-tóhely, Zsellér-földi-dűlő; stb. — Hasonlóképpen: Holt-Tisza (vö. 3.10. pont) > holt-tiszai > Holt-tiszai-csatorna, Dél-kinai-tenger, Felső-tarnai-dombság; Kis-Villám (vö. 3.11. pont) > kis-villámi > Kis-villámi-völgy; stb. Az -/' képű."::, származékok: ablakos-kő-völgyi, békás-patak-hegyi, borbély-telek-völgyi, csutak-árok-dűlői, dögös-ér-dűlői, fecske-part-dűlői, gombás-patak-völgyi, halom-szer-dűlői, két-bükkfa-nyeregi, kis-kút-lápai, nagy-szög-szigeti, sarló-sár-járási, szőke-víz-pataki; alsó-részi-nyomási, csendes-óceáni-szigeteki, cserke-halmi-dülői, kis-foki-csatornai, vörös-kúti-tóhelyi, zsellér-földi-dűlői; holt-tiszai-csatornai, dél-kínai-tengeri, felső-tarnai-dombsági; kis-villámi-völgyi; stb. 3.16. János-dűlő-oldalas, Vendel-képi-domb A tulajdonnévi előtagból és közszói utótagból álló földrajzi nevek­ nek és földrajzi megjelöléseknek (vö. 3.9. János-hegy) földrajzi közné­ vi utótaggal való bővülésekor a kötőjeles kapcsolás tekintetében válto­ zatlan alakulathoz az új utótagot kötőjellel kapcsoljuk: Bás-halom-dűlő, Dőry-fenyves-dűlő, János-dűlő-oldalas, Matúz-kereszt-dűlő, Pozderka-halom-dűlő; Borhy-völgyi-patak, Czuczor-kúti-dűlő, János-kúti-domb, Mária-kápolnai-sarok, Marót-sári-berek, Misa-réti-patak, Péter-ke­ reszti-dűlő, Tetétlen-szigeti-csatortia, Tuboly-szegi-hegy, Vendel-képi-domb, Zsófia-halmi-csatorna; Baunok-féle-földek; stb. Az -i képzős származékok: Bás-halom-dűlői, Dőiy-fenyves-dűlői, János-dűlő-oldalasi, Matúz-kereszt-dűlői, Pozderka-halom-dűlői; Borhy-

Szabályok

M

Szabályok

45

D) A különírandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések

-völgyi-pataki, Czuczor-kúti-dűlői, János-kúti-dombi, Mária-kápolnai-saroki, Marót-sári-bereki, Misa-réti-pataki, Péter-kereszti-dűlői, Tetétlen-szigeti-csatornai, Tuboly-szegi-hegyi, Vendel-képi-dombi, Zsófia-halmi-csatornái; Baunok-féle-földeki; stb.

3.19. Urak asztala, Salamon tornya A különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt bir­ tokos jelzős és névutós szerkezetek földrajzi névként vagy földrajzi megjelölésként is megtartják szokásos közszói különírásukat: Keveset érő; Csonkásba járó, Délre szálló, Gyepre járó, Szőlőkre dűlő; Bába határa, Cser mezsgyéje, Darányi rétje, Dávid szűrje, Drégely vára, Espán lese, Hársas vége, Hegy orra, Híd ága, Hór eleje, Karácsony lova, Lány halála, Lőrinc árnyéka, Örzse völgye, Öttagosok dűlője, Pete fia, Pozsony iné kertje, Rácok földje, Salamon tornya, Tangazda­ ság gyümölcsöse, Urak asztala, Város földje, Vár tava, Zimány rétje; Győri Pál háza, Törekvés Tsz lakótelepe; Bogyoszlói-határ melléke; Holt-Tisza rétje; Bánya fölött, Gyepű alatti, Hegy felé, Kereszten belül, Rétek alatt, Temető mellett, Túra felé, Vasút alatt; Körös ere mellett; stb. — Hasonlóképpen: Túl az ér, Túl a Kraszna, Túl a Sajón, Túlnan által stb. — De: Kárpátalja (vö. 3.4. pont), Kovácsszénája, Nyíregyhá­ za (vö. 3.5. pont), Mátéháza, Szőlőkalja (vö. 3.6. pont). Az -;' képzős származékok: Keveset érői; Csonkásba járói, Délre szállói, Gyepre járói, Szőlőkre dűlői; Bába határi, Cser mezsgyéi, Da­ rányi réti, Dávid szűri, Drégely vári, Espán lesi, Hársas végi, Hegy orri, Híd ági, Hór eleji, Karácsony lovai, Lány haláli, Lőrinc árnyéki, Örzse völgyi, Öttagosok dűlői, Pete fiai, Pozsony iné kerti, Rácok földi, Salamon toronyi, Tangazdaság gyümölcsösi, Urak asztali, Városföldi, Vár tavi, Zimány réti; Győri Pál házi, Törekvés Tsz lakótelepi; Bogyoszlói-határ melléki; Holt-Tisza réti; Bánya fölötti, Gyepű alatti, Hegy feléi, Kereszten belüli, Rétek alatti, Temető melletti, Túra feléi, Vasút alatti; Körös ere melletti; Túl az éri, Túl a krasznai, Túl a sajóni, Túlnan általi; stb. Megjegyzések: 1. A menti, vidéki, környéki, melléki, alji melléknévi utótagok, mi­ vel a különírt mente, vidéke, környéke, melléke, alja birtokos személy­ jeles formából származnak, megtartják különírásukat: Duna menti,

3.17. Holt-Tisza-berek A közszói előtagból és tulajdonnévi utótagból álló földrajzi nevek (vö. 3.10. Holt-Tisza) földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor az új utótagot kötőjellel kapcsoljuk a nagy kezdőbetűk és a kötőjeles kap­ csolás tekintetében változatlan alakulathoz: Fás-Duna-csatorna, HoltTisza-berek, Sebes-Körös-dűlő stb. — Hasonlóképpen: Kis-Villám (vö. 3.11. pont) > Kis- Villám-dűlő stb. Az -i képzős származékok: fás-Duna-csatornai, holt-Tisza-bereki, sebes-Körös-dűlői stb. De: kis-villám-dűló'i stb. 3.18. Kál-Kápolna, Érd-Ófalu, Csepreg-Nyugati-dűlő Az együtt használt, de önállóan is élő földrajzi neveket, ha nem va­ lamitől valameddig viszonyt fejeznek ki, kötőjellel kapcsoljuk össze: Csörnöc-Herpenyő, Gőgó'-Szenke, Inoka-Kistelek, Macskások-Nyila­ sok, Sorok-Perint; Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar; Gecse-Gyarmat, Kál-Kápolna; Harta-Mikla; Budapest-Kőbánya, Érd-Ófalu, Keszőhidegkút-Gyönk, Ölbő-Alsószeleste, Rákoscsaba-Újtelep, Szeged-Móra­ város, Vicziántelep-Reveteg; Csepreg-Nyugati-dűlő, Nyeste-Nyárs-patak, Tüskés-Napkeleti-dűlő; Budapest-Nyugati pályaudvar; stb. Az -/ képzős származékok: csörnöc-herpenyői, gőgő-szenkei, inoka-kisteleki, macskások-nyilasoki, sorok-perinti; győr-moson-soproni, hajdú-bihari; gecse-gyarmati, kál-kápolnai; harta-miklai; budapest-kőbányai, érd-ófalui, keszőhidegkút-gyönki, ölbő-alsószelestei, rákoscsaba-újtelepi, szeged-móravárosi, vicziántelep-revetegi; csepreg-nyugati-dűlői, nyeste-nyárs-pataki, tüskés-napkeleti-dűlői; de: BudapestNyugati pályaudvari; stb.

J

46

Szabályok

Szekszárd vidéki, Budapest környéki, Rajna melléki, Pilis alji vagy aljai stb. Kivételek csak a 3.4. pont alapján egybeírt egyes tájnevek. 2. A hegyalja, kertalja, kertekalja állandósult kapcsolatokat a föld­ rajzi nevekben egybeírjuk: Hegyalja út, Kertaljai-lucernás; Rábéi-kertalja, Szanyi-hegyalja; stb. 3.20. Szőlő alja dűlő, Vörös kereszt dűlő, Mária asszony sziget A különírt szavakból álló földrajzi neveknek földrajzi köznévi utótag(ok)kal való bővülésekor az utótago(ka)t különírjuk: Keveset érő földek; Határra járó dűlő; Báb ere csatornái dűlő, Barát borsa tető, Boros harasztja dűlő, Eb ága erdő, Fülek vára hegy, Gát halma lapos, Isten kiskertje dűlő, Karú fészke tető, Mária könnyei tó, Miklós fája hegy, Pap ere hát dűlő, Pap tava hegy, Rét alja dűlő, Szőlő alja dűlő, Teke szarva halom, Tó völgye patak; Csap előtti fövenyes, Forrás feli dűlő, Hegy alatti rész, Hegyek közi telekföld, Malom előtti dűlő, Part alatt dűlő, Sajón túli legelő, Tisza menti forda, Vár körüli park, Vasút közötti rész; Óváron túli rész, Sárbogárd előtti rétek; Negyedik őrház dűlő, Örsi temetői dűlő, Vörös kereszt dűlő, Vörös malom dűlő; Bem apó telep, István bíró hegy, János úr völgy, Mária asszony sziget, Pál deák dűlő, Péter varga dűlő; stb. — Hasonlóképpen: Zsellérek nagy: dűlője, Márton fája Púposka, Dráván túli Jama stb. Ugyanígy járunk el az utcaneveknek (vö. 3.32—3.34. pontok) föld­ rajzi köznévi utótaggal való bővülésekor: Pataki út dűlő, Vörös út tető; Abonyi úti dűlők, Alacskai úti lakótelep, Bicskei úti újtelep, Félegyházi úti tanyák, Finánc úti dűlő, Füredi úti lakótelep, Gyöngyösi út feletti dűlő, Jászberényi útra járó dűlő, Sóhordó úti dűlő, Vali úton aluli dűlő, Veszprémi úti tanyák; stb. Az -/képzős származékok: Keveset érőföldeki; Határra járó dűlői; Báb ere csatornái dűlői, Barát borsa tetői, Boros harasztja dűlői, Eb ága erdei, Fülek vára hegyi, Gát halma laposi, Isten kiskertje dűlői, Kani fészke tetői, Mária könnyei tavi vagy tói, Miklós fája hegyi, Pap ere hát dűlői, Pap tava hegyi, Rét alja dűlői, Szőlő alja dűlői, Teke szarva halmi vagy halomi, Tó völgye pataki; Csap előtti fövenyesi, Forrás feli dűlői, Hegy alatti részi, Hegyek közi telekföldi, Malom előtti

Szabályok

47

dűlői, Part alatt dűlői, Sajón túli legelői, Tisza menti fordai, Vár körüli parki, Vasút közötti részi; Óváron túli részi, Sárbogárd előtti réteki; Negyedik őrház dűlői, Örsi temetői dűlői, Vörös kereszt dűlői, Vörös malom dűlői; Bem apó telepi, István bíró hegyi, János úr völgyi, Mária asszony szigeti, Pál deák dűlői, Péter varga dűlői; Zsellérek nagy dű­ lői, Márton fája púposkai, Dráván túlijamai; Pataki út dűlői, Vörös út tetői; Abonyi úti dűlőki, Alacskai úti lakótelepi, Bicskei úti újtelepi, Félegyházi úti tanyáki, Finánc úti dűlői, Füredi úti lakótelepi, Gyön­ gyösi út feletti dűlői, Jászberényi útra járó dűlői, Sóhordó úti dűlői, Vali úton aluli dűlői, Veszprémi úti tanyáki; stb. 3.21. Kis Bagota alja, Alsó Pál deák A különírt szavakból álló földrajzi neveknek előtaggal való bővülé­ sekor (a 3.4l.b) pontbeli típus kivételével) az új előtagot különírjuk: Alsó Dunára dűlő, Hosszú Csobod alja, Kis Bágy halma, Kis Bagota alja, Kis Bot foka, Tagosítók Hajós felé; Alsó Pál deák, Felső Mária asszony sziget, Külső István bíró; Alsó Kis Bagota alja; stb. Az -/ képzős származékok: Alsó Dunára dűlői. Hosszú Csobod alji vagy aljai, Kis Bágy halmi, Kis Bagota alji vagy aljai, Kis Botjbki, Ta­ gosítók Hajós feléi; Alsó Pál deáki, Felső Mária asszony szigeti, Külső István bírói; Alsó Kis Bagota alji vagy aljai; stb. 3.22. Kishalogy felső Ha a földrajzi jellegű jelző nem megelőz, hanem követ egy földrajzi nevet, akkor a földrajzi jellegű jelzőt kisbetűvel kezdve a névtől külön­ írjuk: Hosszú-dűlő középső, Kaposújlak alsó, Kishalogy felső, Pusztagyimót felső. Réti földek alsó, Sőrekút felső; Balatonmáriafürdő alsó vasútállomás, Fehértó felső vasúti megállóhely; stb. Az -i képzős származékok: Hosszú-dűlő középsői, Kaposújlak alsói, Kishalogy felsői, Pusztagyimót felsői, Réti-földek alsói, Sőrekút felsői; Balatonmáriafürdő alsó vasútállomási, Fehértó felső vasúti megálló­ helyi; stb.

Szabályok

Szabályok

M

A tulajdonnevet tartalmazó -/' képzős származékok: San Marino köztársasági, Suriname köztársasági, Sri Lanka demokratikus szocia­ lista köztársasági, Trinidad és Tobago köztársasági; Nagy-Britannia és Észak-Írország egyesült királysági; brit Virgin-szigeteki; stb. A tulajdonnevet nem tartalmazó -;' képzős származékok: afganisztá­ ni iszlám állami, bangladesi népi köztársasági, dán királysági, egyesült arab emírségekí, izraeli állami, litván nagyfejedelemségi, magyar köz­ társasági, római birodalmi, török birodalmi, vatikánvárosi állami; amerikai szamoai, francia guyanai, francia polinéziai; amerikai csen­ des-óceáni-szigeteki; elefántcsontparti köztársasági, havasalföldi fejedelemségi; dél-afrikai köztársasági, bissau-guineai köztársasági; né­ met-római császársági; stb.

3.23. Simon Bálint, Pál deák A különírt tagokból álló személynevek földrajzi névként is általában megtartják eredeti írásmódjukat: Bódai Jola, Danc Péter, De Pauli Zelemér, Emma Róza, Lapos Endre, Simon Bálint, Szent György, Vas Bálint, Vén Márkus, Veres János stb., de: Fábiánsebestyén, Törökbálint (vö. 3.5. pont), Szentgyörgy (vö. 3.6. pont). A személynévből és a személynévhez kapcsolódó különírt szóból álló alakulatok szokásos írásmódját földrajzi névként is megtartjuk: Pál deák, István bíró, János úr, Farkas bíró, Kovács Mária asszony stb. Az -i képzős származékok: Bódai Jola-i, Danc Péter-i, De Pau­ li Zelemér-i, Emma Róza-i, Lapos Endre-i, Simon Bálint-i, Szent György-i, Vas Bálint-i, Vén Márkus-i, Veres János-i; Pál deáki, István bírói, János úri, Farkas bírói, Kovács Mária asszonyi; stb.

3.25. Baranya megye, Utrecht tartomány

3.24. Magyar Köztársaság, Francia Guyana, Dél-afrikai Köztársaság A mai és a történeti államnevek (vö. 1.7. pont) tagjait különírjuk egymástól, és a név minden tagját (az és kötőszón kívül) nagybetűvel kezdjük: Afganisztáni Iszlám Állam, Bangladesi Népi Köztársaság, Dán Királyság, Egyesült Arab Emírségek, Izraeli Állam, Litván Nagyfejedelemség, Magyar Köztársaság, Római Birodalom, Török Birodalom, Vatikánvárosi Állam; San Marino Köztársaság, Suriname Köztársaság, Sri Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, Trinidad és Tobago Köztársaság; stb. Az államnevekbe került, egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt alakulatok írásmódját megtartjuk: Elefántcsontparti Köztársaság, Havasalföldi Fejedelemség; Dél-afrikai Köztársaság, Bissau-guineai Köztársaság; Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága; stb. — Ha­ sonlóképpen: Német-római Császárság stb. Ugyanígy írjuk a tulajdonnévből és egy eléje járuló népnévből álló államrészneveket: Amerikai Szamoa, Francia Guyana, Francia Polinézia; Amerikai Csendes-óceáni-szigetek, Brit Virgin-szigetek; stb.

49

\ J \ j jj H

, ! j

A mai és a történeti államrésznevekben a közigazgatási egység típu­ sát jelölő kis kezdőbetűs utótagokat különírjuk a nagy kezdőbetűs elő­ tagtól. Az alakulat belsejében csak a tulajdonneveket írjuk nagy kezdő­ betűvel: Abaúj-Torna vármegye, Amazonas szövetségi terület, Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Északnyugati terület, Felső-ausztriai szövetségi tartomány, Francia déli és antarktiszi területek, Fribourg kanton, Gongola szövetségi állam, Hajdú vármegye, Halas szék, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, New York állam, Ozorai bánság, Utrecht tartomány stb. A tulajdonnevet tartalmazó -i képzős származékok: Abaúj-Torna vármegyei, Amazonas szövetségi területi, Baranya megyei, BorsodAbaúj-Zemplén megyei, Fribourg kantoni, Gongola szövetségi állami, Hajdú vármegyei, Halas széki, Heves megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei, New York állami, Utrecht tartományi stb. A tulajdonnevet nem tartalmazó -i képzős származékok: északnyu­ gati területi, felső-ausztriai szövetségi tartományi, francia déli és ant­ arktiszi területeki, ozorai bánsági stb.

50

Szabályok

3.26. József Attila Gimnázium, Magyar Nemzeti Múzeum

Szabályok

51

3.27. Lukács fürdő, Kerepesi temető. Kis Rabló étterem

Az intézménynévi földrajzi megjelölések tagjait különírjuk egymás­ tól, és a név tagjait — az és kötőszót kivéve — nagybetűvel kezdjük: Bakony Művek, Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola, Csillebérci Gyer­ mek- és Ifjúsági Központ, Csók István Emlékmúzeum, Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola, Gorzsai Állami Gazdaság, Haladás Tsz, 36. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. József Attila Gimnázium, Kato­ na József Színház, Kittenberger Kálmán Növény- és Állatkert, Madách Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Mester Kereskedelmi és Szolgál­ tató Kft., Országos Széchényi Könyvtár, Palóc Múzeum, Petőfi Tájmú­ zeum, Rákos Mezeje Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt., Rozmaring Plast Termelő és Szolgáltató Kft, Törökbálint Nagyközségi Önkor­ mányzat; ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium; stb. Az intézménynevekbe került kötőjellel kapcsolt alakulatok írás­ módjátmegtartjuk: Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Halivadék-nevelő Intézet stb. A tulajdonnevet vagy a vele egyenértékű tago(ka)t tartalmazó -i (-béli) képzős származékok: Bakony művekbeli, Brunszvik Teréz óvó­ képző jőiskolai, Csók István emlékmúzeumi, Géza király téri egészség­ ügyi szakközépiskolai, Haladás tsz-beli, József Attila gimnáziumi, Ka­ tona József színházi, Kittenberger Kálmán növény- és állatkerti, Ma­ dách múzeumi, Mester kereskedelmi és szolgáltató kft.-beli, országos Széchényi könyvtári, Petőfi tájmúzeumi, Rákos Mezeje mezőgazdasági és szolgáltató rt.-i, Rozmaring Plast termelő és szolgáltató kft.-beli, Tö­ rökbálint nagyközségi önkormányzati; stb. A tulajdonnevet nem tartalmazó -i képzős származékok: csillebérci gyermek- és ifjúsági központi, gorzsai állami gazdasági, 36. sz. ipari szakmunkásképző intézeti, magyar nemzeti múzeumi, palóc múzeumi; ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi; dél-dunántúli áramszolgáltató vállalati, halivadék-nevelő intézeti; stb.

\

Az intézménynévszerű földrajzi megjelölésekben a tulajdonnnévi vagy a vele egyenértékű (néha a létesítményt önmagában is jelölő) egyedítő előtago(ka)t nagybetűvel kezdve különírjuk a kis kezdőbetűs, típusjelölő utótag(ok)tól: Kerepesi temető, Lukács fürdő, Pacsirta csár­ da, Tátra mozi, Torony eszpresszó; Csornád vasútállomás, Dörmögő ételbár, Keleti pályaudvar, Postás halászcsárda; Balatonkenese-Üdü­ lőtelep vasútállomás, Gecse-Gyarmat vasútállomás, Ölbő-Alsószeleste vasútállomás és őrházak; Bécsi Szelet vendéglő, Bocskai Tsz központi major, Homoki Malom csárda, József Szanatórium vasútállomás, Kis Rabló étterem; Kisnémedi vasúti megállóhely; stb. Az -/' (-béli) képzős származékok: Kerepesi temetői vagy temetőbeli, Lukács fürdői, Pacsirta csárdai, Tátra mozibeli, Torony eszpresszóbeli; Csornád vasútállomási, Dörmögő éielbári, Keleti pályaudvari, Postás halászcsárdái; Balatonkenese-Üdülőtelep vasútállomási, Gecse-Gyar­ mat vasútállomási, Ölbő-Alsószeleste vasútállomás és őrházaki: Bécsi Szelet vendéglői, Bocskai Tsz központi majori, Homoki Malom csárdai, József Szanatórium vasútállomási, Kis Rabló éttermi; Kisnémedi vasúti megállóhelyi; stb. Megjegyzés: A használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok a 3.26. pont szerint, tehát intézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étte­ rem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi stb.

3.28. Csesznekí vár, Vörös kereszt, Öntöző főcsatorna A közszói előtagot tartalmazó földrajzi megjelöléseket nagy kezdő­ betűvel, a különírt utótagot kis kezdőbetűvel írjuk: Csesznekí vár, Csonka torony, Erdészeti arborétum, Érseki kastély, Homoki malom, Hortobágyi csárda, Sajgói kápolna, Telekesi kápolna, Vörös kereszt; Dohánygyári üdülő, Kőkúti iskola; Diósi lótelep, Lugai munkásház, Római őrtorony, Sápi borház, Szintezési ősjegy. Vasúti megállóhely, Veszprémi téglagyár; Baghymajori szélmalom; stb. Ugyanígy írjuk a földrajzi megjelölésként használt földrajzi köznévi szószerkezeteket: Löszös hát, Öntöző főcsatorna, Szorítógátas csator-

Szabálya^

3*

na, Teraszos sík stb., de földrajzi köznévi használatban: löszös hát, Ö,U tözőfőcsatorna, szorítógátas csatorna, teraszos sík stb. (vö. 3.29.). Az -i (-béli) képzős származékok: cseszneki várbeli, csonka toronyi erdészeti arborétumi, érseki kastélyi, homoki malomi, hortobágyi CSÓK dai, sajgói kápolnai, telekesi kápolnai, vörös kereszti; dohánygyár üdülői, kőkúti iskolai; diósi lótelepi, lugai munkásházi, római őrtoronyi, sápi borházi, szintezési ősjegyi, vasúti megállóhelyi, veszprémi téglagyári; baghymajori szélmalomi; löszös háti, öntöző főcsatornái szorítógátas csatornái, teraszos síki; stb. Különírjuk az utótagot a földrajzi névvé vált földrajzi megjelölések esetében is: Homoki malom (dűlőnévként), de: Homokimalom (vö. 3.6. pont). A helységrésznévvé vált földrajzi megjelölések esetében mind az összetett utótag előtt, mind az összetett előtag után különírást alkalmazunk: Állami erdészház, Neszmélyi téglagyár. Felsőerdei er­ dészlak, Vajastor oki gátőrház stb. Az ilyen nevek -i képzős alakja a különírt földrajzi nevek írásmódját követi: Homoki malomi; Állami erdészházi, Neszmélyi téglagyári, Fel­ sőerdei erdészlaki, Vajastoroki gátőrházi; stb. Megjegyzések: 1. A használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok a 3.26. pont szerint, tehát intézménynévként is írhatók: Erdészeti Arborétum, Hortobágyi Csárda, Kőkúti Iskola, Veszprémi Téglagyár stb. 2. Az e szabály szerint írt földrajzi megjelölések mindegyike mon­ daton belül (a beszédszándéktól függően) kis kezdőbetűkkel is írható: baghymajori szélmalom, cseszneki vár, diósi lótelep, dohánygyári üdülő, homoki malom, veszprémi téglagyár stb.

3.29. Rábai teraszos sík A földrajzi köznévi szószerkezeteket földrajzi névvé vált alakuld tokban kis kezdőbetűkkel különírjuk a nagy kezdőbetűs előtagtól: &' melléki löszös hát, Györpölési szorítógátas csatorna, Rábai terasz0 sík, Tiszafüredi öntöző főcsatorna stb. — Hasonlóképpen: Sebes-t' összekötő csatorna stb.

SíabálM

Sf

Az -i képzős származékok: Érmelléki löszös háti, Györpölési szorímíátos csatornái, Rábai teraszos síki, Tiszafüredi öntöző főcsatornái; n^gs-éri összekötő csatornái; stb. ••;,

3.30. (az) olasz Alpok, Duna folyam Ha egy földrajzi név a névhez nem tartozó alkalmi tulajdonságay számjelzővel, illetőleg magyarázó jellegű földrajzi köznévvel egéva jjl ki, akkor az egész alakulatot nem tekintjük újabb földrajzi névnek, sZ tehát a kis kezdőbetűs közneveket és a nagy kezdőbetűs földrajzi neve­ ket különírjuk egymástól: (az) olasz Alpok, (az) erdős Bükk, (a) finn Karjala, (a) lengyel Magas-Tátra, (a) brit Kajmán-szigetek; Budapest főváros, Duna folyam, Fertő tó, Mátra hegység, Szahara sivatag; stb. Az -i képzős származékok: (az) olasz alpoki, (az) erdős bükki, (a) finn karjalai, (a) lengyel magas-tátrai, (a) brit kajmán-szigeteki; Buda­ pestfővárosi, Duna folyami, Fertő tavi vagy tói, Mátra hegységi, Sza­ harasivatagi; stb. Megjegyzés: A jelző alkalmi voltának, illetőleg a földrajzi köznév magyarázó jellegének eldöntése nem helyesírási, hanem névhasználati kérdés.

3.31. 6. tábla, 3-as dűlő, VII/1. sz. mellékág, Baracsi II. dűlő Ha egy többtagú földrajzi névben számjeggyel írt sorszámnév, a számjegy után számú melléknév, illetve a számjegyből -s képzővel ala­ kult melléknév fordul elő, akkor ezeket a tagokat a név többi tagjától különírjuk. A sorszámnevek után pontot teszünk, betűjelzetek után bonban nem: /. körzet, III. körzeti tanyák, VII/1. sz. mellékág, 67-es major, Mandabokor 1., 6. tábla, 3-as dűlő, Siórét 2., Baracsi II. dűlő, X-dsz. mellékcsatorna stb. Az -/ (-béli) képzős származékok: I. körzeti, III. körzeti tanyáki, j'l- sz. mellékági, 67-es majori, Mandabokor I.-beli, 6. táblai, 3-as u '°i, Siórét 2.-béli, Baracsi II. dűlői, lX-dsz. mellékcsatornai stb.

Szabályok

S4 E) Az utcanevek

3.32. Petőfi utca, Kis-Duna sor, Fehér Hajó utca, Régi posta utca Az utcanevekben, vagyis az utcák, utak, terek és a hidak nevében a szokásos utcanévi utótagot (pl. utca, út, útja, körút, sétány, híd stb.) vagy az azt helyettesítő más utótagot (pl. kapu, pinceköz, rakodó stb., a továbbiakban együttesen: utcanévi utótag) kis kezdőbetűvel különírjuk az előtte álló tagtól. Az utcanévi utótag előtt álló elemeket általában (vö. 3.33. pont) a rájuk vonatkozó helyesírási szabályok szerint írjuk: Ádám utca, Anjou bástya, Árpád híd, Duna utca, Kisfaludy sétány, Martinuzzi kert, Petőfi utca, Széchenyi lánchíd; Abaliget utca, Désháza utca, Kisalföld utca, Szentháromság tér; Bajcsy-Zsilinszky út, FelsőBalokány utca, Hárosi-Duna part, Kis-Duna sor, Liezen-Mayer sétány; Erzsébet-kilátó út, Paskál-malom utca, Széchenyi-emlék út, Türr-emlékmű part; Ady Endre út, Fehér Hajó utca, Fekete Sas utca, Kinizsi Pál utca, Leonardo da Vinci utca, Öt Pacsirta utca; Árpád fejedelem útja, Erzsébet királyné út, Tas vezér utca; Akácos utca, Fiumei út, Gyümölcs dűlő, Irhás árok, Keszeg köz, Medve út, Sas köz, Sólyom for­ duló, Szabadság híd, Vajas sor, Világ szél; Hazatérők útja, Köztársa­ ság tér, Villanytelep utca; Bécsi kapu tér, Helyi kikötő út, Jó palócok útja, Régi posta utca, Sárga rózsa utca, Szabad sajtó út, Szent jobb ut­ ca, Újpesti vasúti híd; XII. utca; 32-esek tere, 48-as hősök útja, 144. utca; stb. — De: Csörszárok utca (vö. 3.33. pont), Felső Sas utca (vö. 3.34. pont). Az -/ képzős származékok: Ádám utcai, Anjou bástyái, Árpád hídi, Duna utcai, Kisfaludy sétányi, Martinuzzi kerti, Petőfi utcai, Széchenyi lánchídi; Abaliget utcai, Désháza utcai, Kisalföld utcai, Szentháromság téri; Bajcsy-Zsilinszky úti, Felső-Balokány utcai, Hárosi-Duna parti. Kis-Duna sori, Liezen-Mayer sétányi; Erzsébet-kilátó úti, Paskál-malom utcai, Széchenyi-emlék úti, Türr-emlékmű parti; Ady Endre úti, Fehér Hajó utcai, Fekete Sas utcai, Kinizsi Pál utcai, Leonardo da Vinci utcai. Öt Pacsirta utcai; Árpád fejedelem úti, Erzsébet királyné úti, Tas vezér utcai; Akácos utcai, Fiumei úti, Gyümölcs dűlői, Irhás

Szabályok

ároki, Keszeg közi, Medve úti, Sas közi, Sólyom fordulói, Szabadság hídi, Vajas sori, Világ széli; Hazatérők úti, Köztársaság téri, Villany­ telep utcai; Bécsi kapu téri, Helyi kikötő úti, Jó palócok úti, Régi posta utcai. Sárga rózsa utcai, Szabad sajtó úti, Szent jobb utcai, Újpesti vasúti hídi; XII. utcai; 32-esek téri, 48-as hősök úti, 144. utcai; stb. Megjegyzések: 1. Ha a híd szó nem egy földrajzi név (utcanév), hanem egy folyónévi előtagú földrajzi megjelölés utolsó eleme, akkor a híd szót kötő­ jellel kapcsoljuk: Duna-hidak, egy Marcal-híd, az algyői Tisza-híd stb. (Vö. 3.9. pont). 2. Az utcanévi utótag különírását az utcanévvé vált közszói össze­ tételekben is érvényesítjük: Fő utca, Mise út, Piac tér stb, 3.33. Csörszárok utca, Ferenchegyi út Az eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartal­ mazó földrajzi neveket (pl. Csörsz-árok) az utcanevekben egybeírjuk: Csörszárok utca, Ferenchegyi út, Hárshegyi körút, Józsefhegyi lépcső, Kerthegy dűlő, Kisdomb utca. Szemlőhegy utca, Táborhegyi út, Zöld­ kert utca, Zöldkő utca stb. — De: Erzsébet-kilátó út (vö. 3.32. pont). Az -/ képzős származékok: Csörszárok utcai, Ferenchegyi úti, Hárshegyi körúti, Józsefliegyi lépcsői, Kerthegy dűlői, Kisdomb utcai, Szemlőhegy utcai, Táborhegyi úti, Zöldkert utcai, Zöldkő utcai stb. 3.34. Felső Sas utca, Kis Sörgyár utca Ha valamely utcanév földrajzi jellegű jelzővel bővül, akkor az ere­ deti (a nagybetűt megtartó) utcanév elé a jelzőt kötőjel nélkül írjuk. Az ilyen utcanevekben a jelző mindig az utcanévi utótagra, nem pedig a jelzőt közvetlenül követő tag(ok)ra vonatkozik: Alsó Törökvész út, Fel­ ső Sas utca, Kis Gömb utca, Kis Sörgyár utca, Külső Szilágyi út, Külső Török Flóris utca, Régi Fóti út stb. — De: Kis-Duna sor (vö. 3.32. pont). Az -;' képzős származékok: Alsó Törökvész úti, Felső Sas utcai, Kis Gömb utcai, Kis Sörgyár utcai, Külső Szilágyi úti, Külső Török Flóris utcai, Régi Fóti úti stb.

,,

Szabályok

jts

_________

F) A vegyes írásmódú tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések

3.35. Kutasérparti-Alsó-csatorna Ha kötőjellel írt földrajzi neveket úgy kapcsolunk össze, hogy há­ romnál több tagú nevek jönnének létre, akkor (a név helyes tagolása ér­ dekében) a következőképpen járunk el: a név szorosabban összetartozó tagjait értelemszerűen egybeírjuk, az így kialakult három vagy több ta­ got pedig kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz. Az összevonások révén el kell érni, hogy az alakulat lehetőleg három (néha több) tömbből álljon: Kutas-ér-parti-Alsó-csatorna helyett Kutasérparti-Alsó-csatorna, TassiBikás-réti-csatorna helyett Tassi-Bikásréti-csatorna, Vajali-Nagy-forrás-dűlő helyett Vajali-Nagyforrás-dűlő, Délkeleti-Indiai-óceáni-hátság helyett Délkeleti-lndiaióceáni-hátság stb. Hasonlóképpen: Veker-ér— Ecseri-patak—Kórógy-éri-csatorna helyett Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna stb. (vö. 3.38. pont). Az -i képzős származékok: kutasérparti-alsó-csatornai, tassi-bikásréti-csatornai, vajali-nagyforrás-dűlői, délkeleti-indiaióceáni-hátsági; vekerér—ecseripatak-—kórógyéri-csatornai; stb. Háromelemű neveket a fenti módon tömbösíteni nem szabad: Kutas-ér-part (nem Kutasér-part), Zsivány-pataki-dűlő (nem Zsiványpataki-dülő), Sátor-hegyi-dűlő (nem Sátorhegyi-dülő) stb. Néhány háromnál több tagú névtípusban a fent vázolt tömbösítő sza­ bály nem alkalmazható: Sala-y-Gomez-hátság, Decsi-Nagy-Holt-Duna, Lankóci-Kis-Duna-csatorna stb. 3.36. Rák (Bánfalvi)-patak A kötőjellel kapcsolt földrajzi nevek tagjai közé iktatott, a használat szempontjából kevésbé fontosnak tartott, zárójelbe tett tagot a fontosabb tagtól különírjuk, és az utána következő földrajzi köznévi vagy tulajdonnévi tagot a zárójel után tett kötőjellel kapcsoljuk: Monostori (Villogó l-ll.)-csatorna, Nógrádi (Vanyarci)-patak, Rák (Bánfalvi)-

Szabályok

57

patak, Rákosi (Liget)-patak, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Thai (Sziámi)öböl; Karasica (Sárközi Il.)-főcsatorna, Karib (Antilla)-tenger, Kolon-tói (Ill.)-övcsatorna, Tarna-folyási (25.)-csatorna; Ráckevei (Soroksári)-Duna; stb. A tulajdonnévi tagot nem utolsó tagként tartalmazó nevek -/ képzős származékai: Karasica (sárközi II.)-főcsatornai, karib (Antilla)-tengeri, Kolon-tói (lll.)-övcsatornai, Tarna-folyási (25.)-csatornai; stb. A tulajdonnévi tagot nem vagy csak utolsó tagként tartalmazó nevek -/' képzős származékai: monostori (villogó l-ll.)-csatornai, nógrádi (vanyarci)-pataki, rák (bánfalvi)-pataki, rákosi (ligetj-pataki, pireneusi (ibériai)-félszigeti, thai (sziámi)-öböli; ráckevei (soroksári)-dunai; stb. Megjegyzés: A névváltozatok fontosságának megállapítása nem helyesírási, hanem névhasználati kérdés.

3.37. Budapest—Bécs Két vagy több önálló földrajzi név valamitől valameddig viszonyt kifejező alkalmi kapcsolatában a nagy kezdőbetűket megtartjuk, és az egyes neveket nagykötőjellel kapcsoljuk: Budapest—Bécs, Várpalota— Veszprém, Cegléd—Szolnok; Győr—Hegyeshalom—Bécs; Széchenyi-hegy—Hűvösvölgy; stb. Az -/ képzős származékok: budapest—bécsi, várpalota—veszprémi, cegléd—szolnoki; győr—hegyeshalom—bécsi; Széchenyi-hegy—hűvös­ völgyi; stb.

3.38. Volga—Don-csatorna, Párád—Recski-medence, Duna—Tisza köze A valamitől valameddig viszonyt kifejező kapcsolatoknak (vö. 3.37. Budapest—Bécs) földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor a nagy­ kötőjeles kapcsolás tekintetében változatlanul átvett alakulathoz a föld­ rajzi köznévi utótagot, ha nem birtokos személyjeles, kötőjellel kap­ csoljuk: Volga—Don-csatorna, Hanság—Fertő-medence, Marne— Rajna-csatorna, Rajna—Majna—Duna-csatorna, Rekettye—Bogárzó-

58

Szabályok

-csatorna stb. — Ugyanígy kezeljük a tulajdonnevek -/ képzős szárma­ zékából és egy közös földrajzi köznévből alakult neveket akkor is, ha az -i képző több előtag esetében csak egyszer, az utótag előttin jelenik meg: Párád—Recski-medence, Atlanti—Indiai-nagymedence, Gömör—Tornai-karszt, Somogy—Tolnai-dombság, Balástya—Csólyosi-csatorna; Csendesóceán—Antarktiszi-hátság, Görbekútlapos— Vidólaposi-csatorna, Vargazug—Keresztér—Tengerzugi-mellékcsatorna, Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna (vö. 3.35. pont) stb. — Ugyanígy: Barcs—Komlósdi-Rinya stb. Hasonló az írásmódja a nagykötőjellel kapcsolt két családnévből és földrajzi köznévből alakult neveknek: Jankovich—Széchenyi-csatorna stb. Ha az ugyanilyen kapcsolatokban a földrajzi köznéven birtokos személyjel van, akkor a kötőjelet elhagyjuk: Duna—Tisza köze, Tisza— Maros szöge stb. — Hasonlóképpen: Felső-Zagyva—Tárna közi domb­ ság, Szamos—Kraszna közi belvízrendszer stb. Az -/' képzős származékok a tulajdonnévi előtagok esetében: Vol­ ga—Don-csatornai, Hanság—Fertő-medencei, Marne—Rajna-csator­ nái, Rajna—Majna—Duna-csatornai; Jankovich—Széchenyi-csator­ nái; Duna—Tisza közi, Tisza—Maros szögi; Felső-Zagyva—Tárna kö­ zi dombsági, Szamos—Kraszna közi belvízrendszeri; stb. Az -i képzős származékok a közszói és a rövidült melléknévi (parádi helyett párád, vö. 3.37. pont) előtagok esetében: rekettye—bogárzó-csatornai, párád—recski-medencei, atlanti—indiai-nagymeden­ cei, gömör—tornai-karszti, somogy—tolnai-dombsági; balástya—csólyosi-csatornai, csendesóceán—antarktiszi-hátsági, görbekútlapos—vidólaposi-csatornai, vargazug—keresztér—tengerzugi-mellékcsatornai; vekerér—ecseripatak—kórógyéri-csatornai; barcs—komlós di-rinyai; stb.

Szabályok

tőjéllel kapcsoljuk: Cseh—Morva-dombság, Német—Lengyel-alföld, Szerb—Macedón-masszívum stb. Ilyen kapcsolatok államnevekben is vannak, de ezekben az állam­ formátjelölő utótagot nagy kezdőbetűvel különírjuk: Osztrák—Magyar Monarchia, Szerb—Horvát—Szlovén Királyság stb. — Hasonlókép­ pen: León—Kasztíliai Királyság stb. Az -/ (-béli) képzős származékok: cseh—morva-dombsági, német— lengyel-alföldi, szerb—macedón-masszívumi; osztrák—magyar monar­ chiabeli, szerb—horvát—szlovén királysági; león—kasztíliai királysá­ gi; stb.

3.40. Cikati és Hagyói, Barát- és Apáca-sziklák Az és kötőszóval kapcsolt földrajzi nevekben és földrajzi megjelö­ lésekben megtartjuk az önálló nevek írásmódját: Cikati és Hagyói, Diós és Gödrös, Lapos és Hársas, Majorság és Ropaj, Mocsár és Ortás, Ró­ kás és Hegyes, Ság és Öreg-hegy, Vármaradvány és romkert, Vaskapu és Susa-tető, Vörös-haraszt és Asztas stb. A közös, de elhagyott föld­ rajzi köznévi utótagra kötőjel utal: Barát- és Apáca-sziklák, Erdei- és Szőlőki-tábla; Magócsok-, Koháry- és Agostonok-dűlő, Váradi- és Kadia-szék; stb. Az -i képzős származékok: cikati és hagyói, diós és gödrösi, lapos és hársasi, majorság és ropaji, mocsár és ortási, rókás és hegyesi, Ság és öreg-hegyi, vármaradvány és romkeni, vaskapu és Susa-tetői, vörös-haraszt és asztasi; barát- és apáca-szikláki, erdei- és szőlőki-táblai; Magócsok-, Koháry- és Ágostonok-dűlői, váradi- és Kadia-székí; stb.

3.41. Simon Bálint-hegy, Baross Gábor-telep; Alsó-Vas Mihály

3.39. Cseh—Morva-dombság, Osztrák—Magyar Monarchia Ha egy földrajzi név két vagy több önálló népnév összekapcsolódá­ sából és egy ehhez járuló földrajzi köznévből keletkezett, akkor a népnévi tagok közé nagykötőjelet teszünk, a földrajzi köznevet pedig kö-

a) A két különírt tagból álló személyneveknek (vö. 3.23. Simon Bálint), az ugyanígy írt intézményneveknek, valamint az idegen nevek­ nek földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor a kis kezdőbetűs utótago(ka)t kötőjellel kapcsoljuk a névhez: Baross Gábor-telep, Bayk

60

Szabályok

András-kert, Ferenc József-föld, József Attila-telep, Kis Mari-föld, Nagy Máté-tanya, Simon Bálint-hegy, Suta Kovács-tanya, Szabó Pál-halom, Szent György-hegy; Bakony Művek-kislakótelep, (Zöld Mező Tsz >) Zöld Mező-tanya; Dronning Maud-föld, Owen Stanley-hegység, Rio Grande-hát; Máté Kata-kúti-dűlő, Kis Pál-szigeti-csatorna, Szabó Pál-malomi-dűlő; stb., de: Győri Pál háza (vö. 3.19.). b) A két különírt tagból álló személyneveknek (vö. 3.23. Simon Bálint) és az ugyanígy írt idegen neveknek földrajzi jellegű jelzői elő­ taggal való bővülésekor a nagy kezdőbetűs előtagot kötőjellel kapcsol­ juk a névhez: Alsó- Vas Mihály, Keleti-Sierra Madre, Nagy-New York, Nyugati-Nusa Tenggara stb. Az -;' képzős származékok: Baross Gábor-telepi, Bayk András-kerti, Ferenc József-földi, József Attila-telepi, Kis Mari-földi, Nagy Máté-tanyai, Simon Bálint-hegyi, Suta Kovács-tanyai, Szabó Pál-halmi vagy -halomi, Szent György-hegyi; Bakony Művek-kislakótelepi, Zöld Mező-tanyai; Dronning Maud-földi, Owen Stanley-hegységi, Rio Grande-háti; Máté Kata-kúti-dűlői, Kis Pál-szigeti-csatornai, Szabó Pál-malo­ mi-dűlői; Alsó-Vas Mihály-i, Keleti-Sierra Madre-i, Nagy-New York-i, Nyugati-Nusa Tenggara-i; stb.

3.42. Külső Baross Gábor-telep, Alsó Vas Mihály-hegy A 3.4La) pontban leírt földrajzi nevek (pl. Baross Gábor-telep) földrajzi jellegű jelzői előtaggal való bővülésekor az értelmes tagolás érdekében a földrajzi jellegű jelzőt a minden vonatkozásban változatla­ nul átvett alakulattól különírjuk: Külső Baross Gábor-telep, Nagy Szent Bernát-hágó, Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgy stb. — Ugyanezért a 3.41.b) pontban leírt földrajzi nevek (pl. Alsó-Vas Mihály) földrajzi köznévi utótaggal való bővülésekor az előtag utáni kötőjelet elhagyjuk: Alsó Vas Mihály-hegy stb. Az -i képzős származékok: Külső Baross Gábor-telepi, Nagy Szent Bernát-hágói, Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgyi; Alsó Vas Mihály-hegyi; stb.

4. FÜGGELÉK

4.1. A betűrendbe sorolás 4.11. A magyar betűrendbe sorolás 4.111. Ha magyar vagy többségében magyar földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket sorolunk betűrendbe, akkor a magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő kisbetűk hagyományos sorrendje és alakja a következő: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f g, gy, h, i, í, j , k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, o, p, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs. A'nagybetűk sorrendje ugyanaz, alakjuk a következő: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, l J K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T,' Ty, U, Ú, U, U, V, Z, Zs. A magyar földrajzi nevekben és megjelölésekben is elő­ forduló q, w, x és y betűk ábécébeli helye: p, q, r... v, w, x, y, z, zs;. P Q,R... V, W.X, Y,Z,Zs. 4.112. A földrajzi nevek és földrajzi megjelölések betűrendbe soro­ lásakor a magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a—á, e é, i—í, o—ó, ö—o, u—ú, ü—ű) azonos értékűnek számítanak. így a betűrendben a hosszú magánhangzót jelölő betű meg is előzheti a rövid magánhangzót jelölőt:

-N

Ágfalva Aggtelek Ajka Ásványráró Aszód stb.

Bekecs Békés Békéscsaba Berente Berhida stb.

Függelék

62

A rövid magánhangzós név azonban megelőzi a hosszú magánhangzósat, ha két név betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: Burok-dűlő Burós-tag : Búros-tag Búrős-tag Busa-oldal stb.

Kepecs-föld Kepes-dűlő Kepés-dűlő •„ • Képes-dűlő Kepés-oldal stb.

4.113. Ha a földrajzi nevek és földrajzi megjelölések azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek, a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: Ság Ságod Ságújfalu Ságvár stb.

: i , :_.;

/ 4.114. A betűrendbe soroláskor az egyjegyű betűt mind a szó elején, mind a szó belsejében teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdő­ dő, de külön mássalhangzót jelölő többjegyű betűtől, tehát az egyjegyű megelőzi a kétjegyűt: Cák Celldömölk Cún Csanádpalota Csenger Csikéria stb.

Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Páty Pályod stb.

4.115. A betűrendbe soroláskor az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk mindegyike külön betűnek számít (tehát bb = b+b, pp = p+p stb.) — A többjegyű betűk kettőzött változatait nem az egyszerű­ sített alakok szerint soroljuk betűrendbe, hanem a megkettőzött betűt két külön betűre bontjuk (tehát ccs = cs+cs, nny = ny+ny stb.): Lipót Lippa Liptód Lispe stb.

Megjegyzés: Ha idegen mellékjeles betűt sorolunk magyar betűrend szerint írt szavak közé, akkor az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe, ha két név betűsora csak a mellékjelekben tér el (vö. 4.133. pont).

Mátészalka Mátételke Máiraballa Mátraháza stb.

Függelék

Boncodfölde Bonyhád Bonnya Borgáta stb.

'•••"» : •"

.

4.116. A földrajzi nevekben és földrajzi megjelölésekben előforduló régies írású két- vagy többjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be­ tűrendbe (eö = e+ö, eh = c+h, ez - c+z stb.). — Az idegen ábécékben használt betűkapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának te­ kintjük (eh ~- c+h, oe = o+e, sch = s+c+h stb.): Cethali-dűlő Chernel-dűlő Chorintelep '' Cibakháza stb.

Nógrád Nyons Nzetu Nyarád stb.

Cvinglitanya Czabarka Czukkertanya Csanálos stb.

Saárymajor Sári Schifferháza Sebes-víz stb.

Enyves-zug Eőrymajor Eötvös-kápolna Eyemouth Ezüst-oldal stb. ,.

Salgótarján Somogycsicsó Szczecin Szabadbattyán Szandaszőlős stb.

——

4.117. A több tagból álló, kötőjellel kapcsolt vagy különírt földrajzi nevek és földrajzi megjelölések betűrendbe sorolásakor általában min­ den tagot azonos értékűnek tekintünk, tehát a sorrend megállapítása

Függelék

a kis- és a nagybetű, a szóköz és a kötőjel figyelmen kívül hagyásával, a teljes betűsor alapján történik (de vö. 4.121. pont). Ha azonos alakú földrajzi nevek vagy földrajzi megjelölések között csupán a tagolás te­ kintetében van különbség, akkor a besorolás az egybeírt, kötőjellel kap­ csolt és különírt alakok sorrendjében történik. Amennyiben az azonos alakú nevek között csak nagy- és kisbetű tekintetében van különbség, a kisbetű megelőzi a nagybetűt: Fehérgyarmat Fehér-hegy Fehér-Körös Fehér Ökör étterem Fehérvár csurgó Fehér vendéglő stb. Szentendre Szent György-hegy Szentháromság-völgy stb.

Fekete-Bócs Feketedűlő (településrész) Fekete-dűlő (szántó) Fekete dűlő (dülőút) Fekete-tói-erdő Fekete-tó-oldal Felső-hárs ,. . ,, Felső-Hárs ;• Felső-hárs-hegy Felső-Hárs-hegy stb.

4.118. A számmal kezdődő földrajzi nevek és földrajzi megjelölések a betűrendbe soroláskor az ábécé végére kerülnek. A számok növekvő sorrendjében először a római számmal, majd külön az arab számmal kezdődőek következnek: /. Péter-sziget II. Angostura-vízesés III. körzeti tanyák X. Krisztián-föld XXVIII. csatorna 3. sz. gátőrház 3. vízesés 15. csatorna 172. csatorna stb.

//. Endre u. II. Rákóczi Ferenc u. III. Béla király u. XL.u. 32-esek tere 48-as hősök tere 48-as ifjúság u. 510. u. 525. u. stb.

Megjegyzés: A számmal kezdődő földrajzi neveket és földrajzi meg­ jelöléseket a magyar kiejtésnek megfelelően, de a számjegyet megtartva

Függelék

65

a betűk közé is be lehet sorolni, tehát a X. Krisztián-föld-tt a T betűben is fel lehet tüntetni. — Lehetséges a X. Krisztián-föld-nek a K-ba való besorolása is. Hasonlóképpen járhatunk el az utcanevek esetében is.

4.12. Az utcanevek sajátos betűrendbe sorolása 4.121. Az utcanevek betűrendbe sorolásakor az utcanévi utótagot (út, utca, tér, körút stb.) nem vesszük figyelembe: Nagy u. Nagyajtai u. Nagy Balogh János u. Nagybátonyi u. Nagy Győri István u. Nagyida u. Nagy Jenő u. Nagy Lajos körút Nagy Lajos király útja Nagyvárad tér stb.

Kinizsi u. Kis tér Kisfaludy u. Kishalas sor Kőégető köz Könyves u. Könyvesbolt u. Könyves György u. Könyves Kálmán körút Könyvtár u. stb.

Ha azonban két vagy több utcanév között csak az utcanévi utótag­ ban van különbség, akkor a sorrendet az eltérő utótagok alapján hatá­ rozzuk meg. Ilyen esetben, ha az utcá-t rövidítjük, akkor az u. az út elé kerül: Kormányos u. Kossuth tér Kossuth u. Kossuth út Kovács köz stb.

vagy: Kormányos utca Kossuth tér Kossuth út Kossuth utca Kovács köz stb.

4.122. Az utcanevekben előforduló személynevekhez kapcsolódó, életkorra, rangra és családi állapotra vonatkozó szavakat (idősb, ifjabb, doktor, gróf, özvegy stb.) vagy rövidítésüket (id., ifj., dr., gr., özv. stb.) a családnév elé nagybetűvel kezdve írjuk, de a betűrendbe soroláskor nem vesszük figyelembe:

m

Függelék

Balassa u. Id. Bányai Lajos u. Bányász u. Gr. Batthyány Lajos körút Dr. Conrad József út Csap u. stb.

•.-. ,-••.'

4.123. Az utcanevek betűrendbe sorolásakor az idegen nyelvű sze­ mélynevekben az átadó nyelv szerinti eredeti sorrendet megtartjuk: Pablo Casals u. Raoul Wallenberg u. Victor Hugó u. stb. 4.13. Az általános latin betűs betűrendbe sorolás 4.131. Ha magyar és idegen nyelvű földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket vegyesen tartalmazó névsor, névjegyzék, névmutató stb. anyagában a földrajzi nevek és földrajzi megjelölések többsége vagy teljes egésze idegen, akkor a betűrendbe sorolás nem a 4.111. pontban felsorolt betűk szerint, hanem az itt következő, úgynevezett általános latin betűs ábécé alapján történik: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j , k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z. Megjegyzés: Latin betűs betűrendbe soroláskor a latin betűk közé más írásrendszerek betűi nem sorolhatók be. 4.132. Az általános latin betűs ábécé alapján végzett betűrendbe so­ roláskor a magyar (vagy bármilyen más nyelvű) két- vagy többjegyű betű minden jegyét külön betűnek tekintjük. Ugyanez vonatkozik a hosszú kétjegyű mássalhangzók egyszerűsített formáira is: Crozon Csilin Csurgó Csvalpa Cuare Czarna stb.

••,••.

Noya Nyda Nyékládháza Nymburk Nyúl Nzetu stb.

Függelék

67

Faaite Faenza Fairfield Faone Faux-Cap Feather stb.

•.,-.. -, o

Selchow Selcuk Sellye Selwyn Selyeb Selzthal stb.

4.133. Az általános latin betűs ábécé alapján végzett betűrendbe so­ roláskor az alapbetűk bármelyikének mellékjeles változatát egyenran­ gúnak tekintjük a mellékjel nélküli formával, tehát a besorolás szem­ pontjából azonos betűnek számítjuk őket: B0 Bocar Bocas del Toro Bocki

Böckstein Boconád Bocs Bocsa stb.

Ha két vagy több földrajzi név és földrajzi megjelölés csupán mel­ lékjelekben tér el egymástól, akkor a mellékjel nélküli formát tartalma­ zó alak megelőzi a mellékjelest, a mellékjeles betűt tartalmazók közül pedig a magyar mellékjelet tartalmazó megelőzi a többi mellékjeles betűt tartalmazót: Sugág Sugag Suphan Süphan stb.

,

"

. , ' > . ' •

Grabow Grabów Grabow Grabs stb.

4.134. Az általános latin betűs betűrendbe soroláskor a többtagú földrajzi nevek és földrajzi megjelölések minden tagját figyelembe vesszük: Johnsonburg Johnson City Johore Bahru Johore-szoros Jonage-csatorna stb.

68

Függelék

Függelék

Rövidítés

4.2. Rövidítések Hely megtakarítása végett a földrajzi neveket és földrajzi megjelölé­ seket gyakran megcsonkítjuk az írásban: rövidítéseket hozunk létre. A földrajzi neveket és megjelöléseket többféleképpen rövidíthetjük. A legmegfelelőbb rövidítési formát minden esetben külön kell meghatá­ rozni. — Rövidítést csak akkor alkalmazunk, ha az legalább két betűvel rövidebb, mint a teljes alak.

4.21. Ajánlott rövidítések 4.211. Ha a földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket rövidítjük, akkor a teljes alak nagy vagy kis kezdőbetűjét a rövidítésben is meg­ tartjuk. A rövidített formák -i képzős származékában az alkotóelemeket aszerint írjuk nagy vagy kis kezdőbetűvel, hogy a teljes alak -i képzős származékában milyen kezdőbetűt használunk: Rövidítés

Az -i képzővel

M. (= Miskolc) k. (= kút) Sas-h. (= Sas-hegy) M.-Tátra (= Magas-Tátra) Széchenyi-h. (= Széchenyi-hegy) Fr. Közt. (= Francia Köztársaság) Baranya m. (= Baranya megye)

m.-i (= miskolci) k-i (= kúti) sas-h.-i (= sas-hegyi) m.-tátrai (= magas-tátrai) Széchenyi-h.-i (= Széchenyi-hegyi) fr. közt.-i (= francia köztársasági) Baranya m.-i (= Baranya megyei)

4.212. Az egytagú földrajzi neveket és földrajzi megjelöléseket al­ kalmilag rövidíthetjük a név kezdőbetűjével vagy a kezdőbetű és bár­ melyik ez után következő betü(k) kapcsolatával. Az ilyen rövidítések után pontot teszünk:

A. (= Alpok) Sz. (= Szeged) V. (= Visegrád) Bo. (= Borsod) Vi. ( = Visegrád) Vis. (= Visegrád) Pak. (= Pakisztán) Fd. (= Fonyód) Vd. (= Visegrád)

Az -/ képzővel a.-i (= alpoki) sz.-i (= szegedi) v.-i (= visegrádi) bo.-i (= borsodi) v/'.-/(= visegrádi) vis.-i (= visegrádi) pak.-i (= pakisztáni) fd.-i (= fonyódi) vd.-i(= visegrádi)

4.213. Ha valamely egybeírt többtagú földrajzi nevet vagy földrajzi megjelölést csak az első tagjának vagy a rövidítetlen előtagja után csak az utolsó tagjának vagy valamennyi tagjának megcsonkításával alkal­ milag rövidítünk, akkor a rövidítést egybeírjuk és ponttal zárjuk le: Rövidítés

Az -/ képzővel

K. (= Kaposvár) Salg. (= Salgótarján) 01. (= Olaszország) Martonv. (= Martonvásár) Hajdúszob. (= Hajdúszoboszló) Gombáspsz. (= Gombáspuszta) Görögő. (= Görögország) Bp. (= Budapest) Mo. (= Magyarország) Szfv. (= Székesfehérvár) Hmvh. (= Hódmezővásárhely) V (= lakótelep)

k.-i (~ kaposvári) salg.-i (= salgótarjáni) ol.-i (= olaszországi) martonv.-i (= martonvásári) hajdúszob.-i (= hajdúszoboszlói) gombáspsz.-i (= gombáspusztai) görögő, -i (= görögországi) bp.-i (= budapesti) mo.-i (= magyarországi) szfv.-i (= székesfehérvári) hmvh.-i (= hódmezővásárhelyi) Itp.-i (= lakótelepi)

4.214. Ha valamely egybeírt többtagú földrajzi névből vagy földraj­ zi megjelölésből az előtagot alkalmilag rövidítjük, az utótagot viszont nem, akkor a rövidített előtag után pontot teszünk, a kisbetűvel kezdett teljes utótagot pedig kötőjellel kapcsoljuk a rövidített előtaghoz (de vö. 4-221. pont). Pontot az alakulat végére nem teszünk:

Függelék

70

Rövidítés

Az -i képzővel

B.-almádi (= Balatonalmádi) N. -Kanizsa (= Nagykanizsa) A.-told{= Alsótold) A.-újlak (= Alsóújlak) Kov.-szénája (= Kovácsszénája) Som.-újfalu (= Somoskőújfalu) Szf.-vár (= Székesfehérvár) Hm.-vásárhely (= Hódmezővásár­ hely)

b.-almádi (= balatonalmádi) n.-kanizsai (= nagykanizsai) a.-toldi (= alsótoldi) a.-újlaki (- alsóújlaki) kov.-szénájai (= kovácsszénájai) som.-újfalui (= somoskőújfalui) szf-vári (= székesfehérvári) hm.-vásárhelyi (= hódmezővásár­ helyi)

Függelék

4.22. Egyéb rövidítések 4.221. A 4.214. és 4.215. pontokban ajánlott rövidítési módoktól eltérő eljárások is alkalmazhatók: Ajánlott módon B. -pest N.-Br. Új.-Z. D.-afr. K. p. - és th.

4.215. A kötőjellel kapcsolt vagy különírt tagokból álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések tagjait az egytagú vagy az egybeírt ne­ vekkel megegyező módon rövidítjük. A rövidített alakulat tagjai között a teljes alak szerinti kötőjel(ek)et, illetve a különírást megtartjuk (de vö. 4.221. pont). Rövidítés

Az -;' képzővel

S.-Körös (= Sebes-Körös) M. -Tátra (= Magas-Tátra) Répás-d. (= Répás-domb) Dezső-vkny. (= Dezső-vadász­ kunyhó) Orkney-szk. (= Orkney-szigetek) Dunántúli-khg. (= Dunántúli-középhegység) N.-Hárs-h.(= Nagy-Hárs-hegy) Baranya m. (= Baranya megye) Holland Kir. (= Holland Királyság) Olasz Közt. (= Olasz Köztársaság) Gorzsai A. G. (= Gorzsai Állami Gazdaság) Keleti pu. (= Keleti pályaudvar) Nemz. Múz. (= Nemzeti Múzeum)

s.-körösi (= sebes-körösi) m.-tátrai (= magas-tátrai) ;• répás-d.-i (= répás-dombi) Dezső-vkny.-i (= Dezső-vadász­ kunyhói) Orkney-szk.-i (= Orkney-szigeteki) dunántúli-khg.-i (= dunántúli-középhegységi) n.-hárs-h.-i (= nagy-hárs-hegyi) Baranya m.-i (= Baranya megyei) holland kir.-i (= holland királysági) olasz közt.-i (= olasz köztársasági) gorzsai á. g.-i (= gorzsai állami gazdasági) Keletipu.-i (= Keleti pályaudvari) nemz. múz.-i (= nemzeti múzeumi)

71

Másképpen Bpest (= Budapest) NBr. (= Nagy-Britannia) ÚjZ. (= Új-Zéland) DafrK. (= Dél-afrikai Köztársaság) pth. (= posta- és távíró­ hivatal)

Az -/ képzővel bpesti (= budapesti) nbr.-i (= nagy-britanniai) újz.-i (= új-zélandi) dafrk. -i (= dél-afrikai köztársasági) pth.-i (=posta- és távíró­ hivatali)

Megjegyzés: Rövidítéskor kerülni kell az olyan formákat, amelyek félreérthetők vagy nevetségesek: Balmádi (= Balatonalmádi), Kikapsz. (= Kikapuszta), Nagykan. (= Nagykanizsa) stb. 4.222. Az égtájak nevének rövidítését — a kisbetűs teljes alak írá­ sával szemben — nagybetűvel írjuk: Rövidítés

Az -/ képzővel

É( = észak) DNy ( = délnyugat)

é. ( = északi) dny. ( = délnyugati)

Földrajzi nevekben: E-Európa (=Észak-Európa) E.-Dvina (= Északi-Dvina) EK.-Kárpátok (= Északkeleti-Kár­ pátok) DNy.-fok (= Délnyugati-fok)

é-európai (= észak-európai) é.-dvinai ( = északi-dvinai) ék.-kárpátoki (= északkeleti-kár­ pátoki) dny.-foki (= délnyugati-foki)

Megjegyzés: A fentiek szerint: á sz. (= északi szélesség), k. h. {- keleti hosszúság); az -/ képzővel: é. sz.-i (= északi szélességi), k. k-i (= keleti hosszúsági); stb.

Függelék

73

Függelék

72

4.223. A mértékegységek és a pénzek rövidítése után nem teszünk pontot: km (= kilométer), m (= méter), kg (= kilogramm), p (= perc), Ft, HUF (= forint), USD (= USA-dollár) stb. Megjegyzés: Az ilyen rövidítések kisbetűit a csupa nagybetűs írás­ ban is megtartjuk: MAGASSÁGOK m-BEN, ÁRA 450 Ft stb. 4.224. A tulajdonnévi betűszókat, tehát azokat az alakulatokat, me­ lyek intézményt jelölő, több szóból álló tulajdonnevek szavainak vagy összetett szavaik elemeinek kezdőbetűit tartalmazzák, pont nélkül és csupa nagybetűvel írjuk: Betűszó MA V (= Magyar Államvasutak) MH (= Magyar Honvédség) NSZK (= Német Szövetségi Köztársaság) USA (= United States of America)

Az -i (-béli) képzővel MÁV-beli MH-beli NSZK-beli USA-beli

4.225. A tulajdonnévi szóösszevonásokat, tehát azokat az alakulato­ kat, amelyek intézményt jelölő szavak egyes részeit tartalmazzák, nagy kezdőbetű után kisbetűkkel és pont nélkül írjuk: Szóösszevonás Érdért (= Erdészeti és Faipari Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Rt.) Mohosz (= Magyar Országos Horgász­ szövetség) Tivízig (= Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság) Alitalia (= Ala Itália)

mohoszbeli tivízigbeli alitaliabeli

Megjegyzés: Az ÉRDÉRT, MOHOSZ, TIVÍZIG, ALITALIA írásmód is megengedett; az -i (-béli) képzővel: ERDÉRT-beli, MOHOSZ-beli, TIVÍZIG-beli, ALIT ALIA-beli; stb. 4.226. A közszói betűszókat és szóösszevonásokat pont nélkül és kis kezdőbetűvel írjuk:

Betűszó, szóösszevonás

Az -/' (-béli) képzővel

tsz (= termelőszövetkezet) mgtsz (= mezőgazdasági termelőszövetkezet) tv (= televízió) közért (= községi élelmiszer-értékesítő) reptér (= repülőtér)

tsz-beli mgtsz-beli tv-beli közértbeli reptéri

Megjegyzés: A közszói betűszók és szóösszevonások — a közsza­ vakhoz hasonlóan — tulajdonnevek előtagjaként vagy intézménynevek tagjaként nagy kezdőbetűsek: Tsz-keverőüzem, Tsz-tanya, Tv-torony; Tiszagyöngye Mgtsz, Zöld Mező Tsz; Kelenföldi Közért; az -i (-béli) képzővel: tsz-keverőüzemi, tsz-tanyai, tv-toronybeli; Tiszagyöngye mgtsz-beli, Zöld Mező tsz-beli; kelenföldi közértbeli; stb.

4.3. Földrajzi köznevek Az itt következő — teljességre igényt korántsem tartó — összeállí­ tás a földrajzi neveket jelentősebb számban tartalmazó kiadványokban, térképeken előforduló, kötőjellel kapcsolandó magyar földrajzi köznévi utótagokat, tájnyelvi változataikat, ezenkívül az utcanevek különírandó leggyakoribb utótagjait sorolja fel. A jegyzékek a földrajzi nevek helyes írásmódjának megállapítására szolgáló egyszerű felsorolások, ezért az egyes szavakhoz nem tartozik jelentést leíró értelmezés, csupán a kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek után utal a megfelelő fogalomcsoportra egy szám. Az összetett földrajzi közneveket a jegyzék az utótagnál bokrosítva is tartalmazza. 4.31. Kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek 4.311. A jegyzék a gyakorisági és fontossági szempontból mérlegelt földrajzi közneveket tartalmazza. Földrajzi nevek nem első tagjaként a földrajzi köznevek általában kisbetűvel kezdve és a megelőző taghoz kötőjellel kapcsolva használatosak.

74

Függelék

A jegyzékben felsorolt földrajzi köznevek utcanevek vagy egyes földrajzi megjelölések utótagjai is lehetnek. Ilyenkor különírjuk őket: Gyümölcs dűlő (utcanév), Löszös hát (földrajzi megjelölés) stb. 4.312. Azokat az utótagjukban földrajzi köznevet tartalmazó közszói összetételeket, melyek ebben a jegyzékben nincsenek meg, a vonatkozó kötőjeles kapcsolási szabályok szerint kell írni: Kő-hegy, Pénz-verem stb. (vö. 2.61. pont). Ezzel szemben földrajzi névként is megtartják egybeírásukat a jegyzékben nem szereplő ilyen közszói összetételek: borjúvágás, csizmaláb, disznóvágó, gatyaszár, harangláb, köszörűkő, muszkavágás, pénzverő, varjúláb stb. Kivételesen előfordulhat, hogy egy összetett földrajzi köznév elemei (melyek magukban is földrajzi köznevek) a bővülés során kerülnek egymás mellé, és nem azért, mert összetételek. Ilyenkor továbbra is külön földrajzi köznévként kezeljük őket: Gond-hegy > Gond-hegy-oldal (nem Gond-hegyoldal), hármashatár > Hármashatár-hegy (nem Hármas-határhegy) stb. 4.313. A jegyzék az alkalmazásra javasolt nyelvjárási vagy egyéb alakváltozatokat is tartalmazza. Pl. aszó-szó, diós-diás, csalános-csollányos, felesleg-fölösleg, fűz-fíz-fic, hajagos-halyagos, irtás-ritás, kacsa-kácsa, mög-meg, páskom-páskum, rekettye-rakottya, szeg-szög, szik-szék stb. (Az egyes szóalakok összetartozását a vö. jelzés mutatja.) 4.314. A jegyzékben felsorolt földrajzi köznevek alapformájukon kívül előfordulhatnak többes számban: dombok, mezők, vizek stb. vagy helyhatározóraggal: patakra, szurdokra, zugra, aszón, bércen, parlagon stb. Az ilyen földrajzi közneveket az alapformával azonos módon ke­ zeljük: Fülöp-szigetek, Iványi-szurdokra, Köles-aszón stb. Az -s képzős szavak gyakran szerepelnek földrajzi köznévként. Eze­ ket kötőjellel kapcsoljuk akkor is, ha a jegyzék nem tartalmazza őket: gazos, kopolyás, pagonyos, televényes; gyíkos, juhos; stb. Ugyancsak kötőjellel kapcsolt földrajzi közneveknek tekintjük a következő típusú számneveket: fél, negyed, hatod stb.

Függelék

75

következe

föIdraJZÍ k Ö Z n e V 6 k j d e n t é s é r e u t a 1 0

1 — Víz 2 — Domborzat 3 — Terület, táj 4 — Növény zeke'3'6'

A kÖtŐJdlel

ág 1,2 holtág mellékág oldalág ágazat 2 ágy 1,2 agyag 5 agyaggödör 2 agyaglik 2 [vö. ; agyaglyuk] agyaglyuk 2 [vö. agyaglik] agyagos 5 agyagsivatag 3 áj 1,2 akácás 3 [vö. akácos] akácliget 4 akácos 3 [vö. akácás] akó 3 [vö. akol] szamárakó akol 3 [vö. akó] birkaakol borjúakol juhakol ménesakol ; aládűlő 3

fogalomcsoportok a

5 — Talaj 6 — Tengerfenék-domborzat 7 — Földtani képződmény 8 — Parttagoltság ^ P " 0 1 3 0 0 0 gyakoribb földrajzi köznevek jegyaláeresztő 3 alájáró 3 alföld 3 alj 3 állás 3

almáskert 4 alszél 3 általjáró 3 *••''•aluljáró 3 '"'.••••'•' amsós 1, 3 baromállás aprós 3 borjúállás árapasztó 1 csordaállás áramlás 1 gulyaállás aranykapu 3 juhállás árkos 2 lőállás árnyék 3 " lúdállás árok 2, 6 ökörállás határárok táborállás keresztárok : tóállás malomárok vízállás ' mellékárok álló 3 övárok vadálló sáncárok vízálló tőzegárok alma 4 vízárok vadalma vizesárok almafa 4 árokköz 3 almás 3 árokmellék 3 birsalmás árpás 3 farkasalmás ártér 1 vadalmás árteres 1 •-'•'•" '•'•'•"

76

ásvány 3 ... ..•'.•.,aszalás 3 aszaló 4 aszó 1, 2 [vö. szó] aszottas 1, 4 aszóvölgy 2 atoll 3 avas 3 baglyas 3 [vö. baglyos] baglyos 3 [vö. baglyas] bagoly fogó 3 bakhát 3 ,, bánya 2 bányatető 2 barackos 3 bárányjárás 3 báránylegelő 3 barázdaszél 3 bárkás 3 barlang 2 cseppkőbarlang forrásbarlang jégbarlang jegesbarlang kútbarlang nyelőbarlang tavasbarlang baromállás 3 baromjárás 3 baromlegelő 3 baromszállás 3 bazaltoszlop 7 begy 2 bejáró 3 beltelek 3 belvízcsatorna 1

Függelék

bérC 2

,, ;•.;,;.,

határbérc keresztbérc szőlőbérc várbérc bereg 2 [ vö. pereg] berek 3,4 berekfás 3 berekmellék 3 berekpart 3 berekszél 3 bérfóld 3 berkenyefa 4 berkes 3 berzsenyes 3 bíbicjárás 3 bíbices 3 bikajárás 3 birkaakol 3 birkajárás 3 birkalegelő 3 birkás 3 birsalmás 3 birtok 3 tagbirtok bivalyjárás 3 bivalyos 3 bivalyúsztató 3 bodon 1 [vö. bodony] bodonkút 1 [vö. bödönkút] bodony 1 [vö. bodon] bodzás 3 [vö. bozdás] bodzáskert 4 bogaras 3 bogárzó 3 bogárzószél 3

bojtorjángos 3 [vö. bojtorjános] bojtorjános 3 [vö. boj­ torjángos] bokor 4 cserebokor csipkebokor bokros 3 bolgárkert 4 bolhás 3 bordás 3 borjúakol 3 borjúállás 3 borjúdelelő 3 borjúitató 3 borjújárás 3 borókás 3 borostyán 4 borostyános 3 borsófóld 4 borsos 3 borsós 3 borsótábla 4 borza 4 borzlyuk 2 bozdás 3 [vö. bodzás] bozót 3 bozótmellék 3 bödönkút 1 [vö. bodon­ kút] börc 2 bötefa 4 bucka 2 [vö. buckó] buckó 2 [vö. bucka] budzsák 3 bugyogó 1 burján 4

Függelék

búzaföld 4 búzás 4 buzgó 1 bükk 2, 4 várbiikk bükkfa 4 bükkös 3 bütykös 2

77 .

cédrus 4 cégérfa 4 ciglés 3 cikó 4 [vö. cikola] cikola 4 [vö. cikó] csádé 4 [vö. csaté] csalános 3 [vö. csanálos, csollányos] csalit 3 [vö. csarit] csanálos3 [vö. csalá­ nos, csollányos] csapás 3 marhacsapás ménescsapás tehéncsapás csapat 3 csárdahely 3 csarit 3 [vö. csalit] csarita 3 csaté 4 [vö. csádé] csatorna 1 belvízcsatorna felfogócsatorna fenékcsatorna főcsatorna gyűjtőcsatorna határcsatorna

(csatorna) iparcsatorna keresztcsatorna körcsatorna középcsatorna malomcsatorna mellékcsatorna öntözőcsatorna övcsatorna szifoncsatorna tápcsatorna tőzegcsatorna üzemvízcsatorna csatornamellék 3 csatornapart 3 csege 1 csemetekert 4 csemetéskert 4 csemfa 4 csepeles 3 [vö. csepelyes] csepely 4 [vö. cseplye] csepelyes 3 [vö. cse­ peles] cseplesz 4 cseplye 4 [vö. csepely] csepőte 3, 4 cseppkő 2 cseppkőbarlang 2 cser 4 csere 3 cserebokor 4 cseredűlő 3 csereerdő 4 csereföld 3 cserekert 3 csereklyés 3

csererdő 4 csererét 3 cseres 3 cseresznyefa 4 cseresznyés 3 csereszőlő 4 cserfa 4 csergő 1 cserje 4 csermely 1 cserszél 3 eset 4 csevice 1 csevicekút 1 csigás 3 csíkfa 4 csikójárás 3 csikókarám 3 csikólegelő 3 csíkos 3 csillagszállás 3 csipke 4 csipkebokor 4 csipkés 3 csireszállás 3 csókás 3 csollányos 3 [vö. csa­ lános, csanálos] csónakázótó 1 csonka 3 csonkás 3 csoport 3, 8 szigetcsoport csordaállás 3 csordajárás 3 csordajáró 3 csordakút 1

78

Függelék

Függelék 79

csordalegelő 3 •. csorgó 1 [vö. csurgó] csörge 1 csúcs 2 [vö. csúcska, csucskó] csúcska 2 [vö. csúcs, csucskó] csucskó 2 [vö. csúcs, csúcska] csukás 1 csurgó 1 [vö. csorgó] csuszamlás 2 csücskő 3 [vö. csü­ csök] csücsök 3 [vö. csücs­ kő] csürhekút 1 csürhelegelő 3 • csűrkert 3 dagonya 5 [vö. ragonya] dágvány 3 darab 3 darudelelő 3 darudéllés 3 darudéllő 3 darvas 3 debrő 2 dél 2 delelő 3 [vö. deleltető, déllő, délő] , borjúdelelő darudelelő disznódelelő deleltető 3 [vö. delelő, déllő, délő]

déllő 3 [vö. delelő, deleltető, délő] darudéllő délő 3 [vö. delelő, deleltető, déllő] gulyadélő tehéndélő delta 1 derék 1,2 deszkakút 1 dinnyeföld 4 dinnyehordó 3 >: dinnyés 3 diás 3 [vö. diós] dió 4 diófa4

\.: ••••:

diófás 3 ,!.-, diófasor 4 diós 3 [vö. diás] disznódelelő 3 disznójárás 3 disznólegelő 3 disznós 3 vaddisznós dobogó 2 dobra 2 dohányföld 4 dohányos 3 dolina 2 domb 2 határdomb homokdomb szőlődomb várdomb dombhát 2 dombó 2 domboldal 2

dombság 2 dombvidék 2 döbör 2 dögér 1 dögös 1 ': döngör 2 dűlő 3 aládűlő cseredűlő határdűlő dűlőhát 3 dűlőzug 3 düne 5 ebes 3 ebhát2 "> egér 1,3 éger 4 égererdő 4 . ' i egeres 3 ' , • égés 3 egres 1,3 egyfa 4 él 2 élés 3 ,v ökörélés elő 3 előhát 2 előhegy 2 élővíz 1 elővölgy 2 emlékerdő 4 eperjes 3 epres 3 • >, éri dögér '),. határér '

(ér) malomér érchegység 2 erdő 4 csereerdő ~ csererdő égererdő , emlékerdő faluerdő közerdő községerdő legelőerdő parkerdő pihenőerdő szilerdő tőserdő városerdő véderdő erdőföld 3 erdőhát 2 :. erdőhely 3 erdőköz 3 erdőrész 3 erdőszél 3 erdővég 3 ereszkedő 2 eresztő 2,3 aláeresztő eresztvény 2, 4 [vö. ereszvény] ereszvény 2, 4 [vö. eresztvény] érköz3 érmellék3 erős 1,2 érpárt 3

észak 2 eszterág 1 fa 4 almafa berkenyefa bötefa bükkfa . cégérfa csemfa cseresznyefa cserfa . , csíkfa , ',..,-, egyfa fenyőfa fűzfa hársfa .,, képesfa kezes fa kőris fa körtefa körtvélyfa látófa mákfa makkfa nyárfa nyerefa sas fa somfa sorfa szederfa tapaszfa tölgyfa vadkörtefa fácánkert 3 fácános 3 faizás 3

fal 2 sziklafal faluerdő 4 falufóid 3 faluhegy 2 faluhely 3 falukaszáló 3 falurét 3 falutag 3 faluvég 3 far 2, 3 fark 2, 3 hegyfar(k) farkasalmás 4 farkasfogó 3 farkashajtás 3 farkas itató 3 farkas lyuk 2 , farkasverem 2 farok 2, 3 , , fás 3 berekfás , v. fűzfás hársfás kőrisfás nyárfás ölfás ; somfás szerfás tölgyfás fasor 4 diófasor gesztenyefasor jegenyefasor szilvafasor favég 3

80

fej 2 kútfej nád fej völgyfej fekés 3 [vö. fekvés] feketefóld 5 fektető 3 fekvés 3 [vö. fekés] ökörfekvés fel 3 felfogócsatorna 1 felföld 3 felhegy 2 feljáró 3 [vö. följáró] félkötél 3 féloldal 3 félsziget 8 féltelek 3 felvidék 2 fenék 1 tófenék vízfenék fenékcsatorna 6 fenékhegy 6 fenékhegyvidék 6 fenéksíkság 6 fennsík 3 fenyér 3, 4 fenyeres 3 fenyő 4 fenyőfa 4 fenyős 3 [vö. fenyves] fenyves 3 [vö. fenyős] fertály 3 fertés 1 [vö. fertős, fórtés] fertő 1

Függelék

fertős 1 [vö. fertés, fórtés] firn 1 fjord 1, 8 fogás 3 fogó 3 szélfogó vadfogó fok 1,2, 8 folyam 1 folyás 1 főfolyás mellékfolyás vízfolyás folyó 1 visszafolyó forda 3 forduló 3 forgó 1 vadforgó forrás 1 hármasforrás forrásbarlang 1,2 forráskút 1 forrásvölgy 2 fő 2 hátfő kútfő lápafő vízfő völgyfő főcsatorna 1 főfolyás 1 főgyűjtő 1 föld 3 alföld bérföld

(föld) borsóföld búzaföld csereföld dinnyeföld dohányföld erdőföld falufóid feketeföld felföld fövenyföld gyepföld hajdinaföld határföld hátfóld hereföld irtásföld kaszálóföld kenderföld kertföld kölesföld községfóld krumpliföld legelőföld ' lencseföld lenföld lucernaföld magasföld mákföld mélyföld mesterfóld muharföld osztályföld örökföld papfóld paprikaföld paradicsomföld

Függelék

(föld) parlagföld páskomföld páskumfóld patakföld pedagógusföld regáliafóld répaföld rétfóld rozsföld szállásföld szántóföld szélföld szénafóld szőlőföld szüzföld tagföld tanító föld tanyaföld \ _ telekföld tökfóld ugarföld vadföld városföld ,,.,•.' vetőföld viaszföld virágföld :•• vitézföld zabföld földláb 3 foldhat 2 földnyelv 3 fóldszakadás 2 földszoros 8 följáró 3 [vö. feljáró] fórtés 1 [vö. fertés, fertős]

föveny 5 fövenyföld 5 fövenyes 5 fövényváj ás 2 fü4 mesterfű szőrfü füvelő3 füves 3 szőrfüves fűz 4 füzes 3 fűzfa 4 fűzfás 3 fűztelep 4 gágy3 galagonyás 3 [vö. gelegenyés] galambos 3 gálya 2 gally 4 ganajos 3 garád3 garádics 2 gát 1,2 határgát kőgát malomgát tógát gaz 4 gázló 1 gejzír 1 gelegenyés 3 [vö. ga­ lagonyás] gémeskút 1

gerend 2 [vö. gerénd, gerind, girind, gorond, görönd] gerénd 2 [vö. gerend, gerind, girind, gorond, görönd] gerenda 2 gerinc 2 gerind 2 [vö. gerend, gerénd, girind, gorond, görönd] gesztenyefasor 4 gesztenyés 3 girind 2 [vö. gerend, gerénd, gerind, gorond, görönd] gleccser 1 gomba 4 gorc2 gorond 2 [vö. gerend, gerénd, gerind, girind, görönd] göbe2 göböljárás 3 [vö. göbölyjárás] göbölyjárás 3 [vö. göböljárás] gödör 2 agyaggödör homokgödör kavicsgödör macskagödör sárkánygödör gödrös 3 görbe 3

82

görönd 2 [vö. gerend, gerénd, gerind, girind, gorond] görü 3 gulyaállás 3 .' gulyadélő 3 . . gulyahálás 3 . • gulyajárás 3 gulyajáró 3 gulyakút 1 gulyalegelő 3 gyakor3 gyalmos 1 . ;>••..' gyalogjáró 3 gyékényes 3 gyep 4 szélgyep '. gyepföld 4 gyeplegelő 4 gyeposztály 4 gyepszegés 3 gyepszél 3 gyeptörés 3 gyepű 3 gyér 3 gyertyános 3 gyertyánoska 4 . ' gyolcs 1 gyóta 3, 4 gyotvány 4 gyöngyvirágos 3 gyűjtőcsatorna 1 gyümölcsény 4 gyümölcsös 3 gyümölcsöskert 4 gyűr 2

Függelék

gyűrű 2 hágó 2 hagymás 3 hajagos 2, 4 [vö. halyagos] hajdinaföld 4 hajlás 2 hajlat 2 hajtás 4 farkashajtás haláp 3 halas 1 < . •' hálás 3 gulyahálás ökörhálás tinóhálás halastó 1 halom 2 határhalom ' kőhalom halomsor 2 ' .; halomszé! 3 halomvidék 2, 3 halyagos 2, 4 [vö. ha­ jagos] hangyás 3 hányás 3 kőhányás haraszt 3,4 közharaszt harasztos 3 harcsás 3 hármasforrás 1 hármashatár 3 háromszeglet 3 háromszög 3

hárs 4 hársas 3 hársfa 4 hárs fás 3 hasadék 6 hasítás 3 hát 2, 3, 6 .-,;•.. bakhát dombhát ; dűlőhát előhát ebhát erdőhát foldhat hegyhát , homokhát: kőhát löszhát í .,selfhát tóhát » határ 3 •'•••'; hármashatár kettőshatár szeghatár szöghatár határárok 1 határbérc 2 határcsatorna 1 határdomb 2 határdülő 3 határér 1 határföld 3 határgát 1 •• ' • határhalom 2 határhegy 2 határkút 1 határlápa 2

Függelék

határlapos 3 határnyereg 2 határpatak 1 határrész 3 határrét 3 határsánc 1 határszántó 3 határszél 3 határtető 2 határvölgy 2 határos 3 hátfő2 hátföld 3 ..-..'• hatod 3 hátság 2, 6 tóhátság kereszthátság hattyas 3 [vö. hattyús] hattyús 3 [vö. hattyas] havas 2 hegy 2 előhegy faluhegy felhegy fenékhegy határhegy lejthegy szőlőhegy táblahegy várhegy .. hegyalja 3 hegyes 2 hegyfar(o)k 2 hegyföl 2 hegyhát 2 hegyjáró 3 hegykapu 3

hegyköz 3 hegymeg 3 hegyoldal 2 hegyorom 2 hegyrész 2 hegyrét 3 hegység 2

•..,.••

érchegység középhegység lánchegység palahegység választóhegység hegytető 2 hegyvidék 2, 3 fenékjhegyvidék hely 3 ] csárdihely erdőhély faluhely hídhely kenderhely köleshely majorhely malomhely murvahely réthely szántóhely szérűhely táborhely tóhely várhely hereföld 4 herekert 4 heréskert 4 hídhely 3 hfdköz3 hídvég3

hollós 3 holt 1 holtág 1 homlok 2 homok 5 homokdomb 2 homokgödör 2 homokhát 2 homokos 5 homokpad 3 homokpuszta 5 homoksivatag 5 homokvidék 5 homp 2 hordalékkúp 6 hordalékkúpsíkság 6 hordaléklejtő 6 horgas 2 [vö. horgos, horhó, horhos, hornyos] horgásztó 1 horgos 2 [vö. horgas, horhó, horhos, hornyos] horhó 2 [vö. horgas, horgos, horhos, hornyos] horhos 2 [vö. horgas, horgos, horhó, hornyos] hornyos 2 [vö. horgas, horgos, horhó, horhos] horog 3 hullámtér 3 hűtőtó 1

84

Függelék

Függelék 85

iba4 ibolyás 3 imola4 > ingó 3 ingókő 2 iparcsatorna 1 irtás 3 [vö. irtovány, irtvány, ortás, ortvány, ritás] irtásfold 3 irtovány 3 [vö. irtás, irtvány, ortás, ortvány, ritás] irtvány 3 [vö. irto­ vány, irtás, ortás, ortvány, ritás] irtványrét 3 iskolarész 3 iszap 1 itató 1 borjúitató farkasitató marhaitató ököritató itatókút 1 járandó 3 járás 3 bárányjárás baromjárás •.. bíbicjárás ' bikajárás birkajárás bivalyjárás borjújárás csikójárás csordajárás

(járás) disznójárás göböljárás göbölyjárás • • .. gulyajárás kosjárás kutyajárás lójárás marhajárás ménesjárás ökörjárás sárkányjárás tehénjárás üszőjárás vadjárás vízjárás járó 3 alájáró általjáró ; aluljáró bejáró csordajáró feljáró foljáró ; gulyajáró >.;, '•• gyalogjáró '• hegyjáró keresztüljáró: kijáró jégl jégbarlang 2 [vö. jegesbarlang] jegenye 4 jegenyefasor 4 jegenyés 3 jegesbarlang 2 [vö. jégbarlang]

jégtakaró 1 juhállás 3 juhakol 3 juhfürösztő 3 juhkosár 3 kacsás 1 kadarcs 1 kanális 1 kanálispart 3 kanyar 3 kanyon 2, 6 káposztás 4 káposztáskert 4 kapros 3 kaptárkő 2 kapu 3 aranykapu hegykapu kiskapu kőkapu vaskapu karaj 1, 2 [vö. karéj] karám 3 csikókarám karéj 1, 2 [vö. karaj] karingó 1 karszt 5 karsztvidék 3 kastélykert 4 kaszáló 3 falukaszáló kaszálóföld 3 kaszálós 3 katlan 2 katlanvölgy 2 kátyú 2

kavacsos 5 [vö. kavi­ csos] kavics 5 kavicsgödör 2 kavicsos 5 [vö. kava­ csos] kecskés 3 kegyetlen 3 kelő 3 kenderáztató 1 kenderföld 4 kenderhely 4 kengyel 1 • képesfa 4 kerek 4 kerék 4 keresztárok 1, 2 keresztbérc 2 keresztcsatorna 1 kereszthátság 6 keresztüljáró 3 kerítés 3 kert 3, 4 almáskert bodzáskert bolgárkert csemetekert csemetéskert cserekert csűrkert fácánkert gyümölcsöskert herekert heréskert káposztáskert kastélykert kiskert

(kert) konyhakert leneskert majorkert malomkert pajtáskert papkert préskert rózsakert szénáskert szérűskert szőlőkert szőlőskert temetőkert templomkert vadaskert vadkert várkert virágoskert zaboskert zártkert kertalja 3 kertekalja 3 kertföld 3 kertmeg 3 .' • kertvég 3 kerület 3 kesellős 3 [vö. kese­ lyűs] keselyűs 3 [vö. kesel­ lős] kettőshatár 3 kezesfa4 kígyós 3 kijáró 3 kilátó 3 kiosztás 3

kiskapu 3 kiskert 3, 4 kismedence 6 kocsordos 3 koldustelek 3 kolompéros 4 komlós 3 komlószárító 3 kommasszáció 3 konkoly 4 konyhakert 4 kopec 2 koplaló 3 kopolya 1 korall 1,3 korallzátony 3 korlát 3 kosár 3 juhkosár tehénkosár kosjárás 3 kotmány 2 ;• kotormány2 kotu 2, 5 kotyor 3 kő 2 cseppkő ingókő kaptárkő mészkő oltárkő szerkő köbölkút 1 kőfűlke 2 kőgát 2 kőhalom 2 kőhányás 2

86

kőhányó 2 kőhát 2 , kőkapu 3 kökényes 3 kőkút 1 , kölesfold 4 köleshely 3 kőlyuk 2 kőmázsa2 kőmorzsás 5 kőmosó 3 kőpad 2 kőporos 5 kőrakás 2 körcsatorna 1 kőris 4 kőrises 4 kőrisfa 4 kőrisfás 3 kőrózsa 4 körte 4 körtefa 4 [vö. körtvélyfa] vadkörtefa körtélyes 3 [vö. körtés, körtvélyes] körtés 3 [vö. körtelyes, körtvélyes] körtvélyes 3 [vö. körtélyes, körtés] körtvélyfa 4 [vö. körtefa] kőszál 2 kőszikla 2 kőszirt 2 kötél 3 félkötél

Fü

ggelék

kőtenger 5 kőudvar 3 kövecses 5 köves 5 tüzköves köz 3 árokköz erdőköz . • . érköz hegyköz hídköz malomköz morotvaköz rétköz sárköz szőlőköz tóköz útköz , vízköz középcsatorna 1 középhegység 2 közerdő 4 , közharaszt 4 közlegelő 3 , közös 3 közrét 3 . köztó 1 . községerdő 4 községföld 3 • községrezula 4 kráter 2 krátertó 1 krumpliföld 4 kukoricás 3 kupa 2 kút 1 bodonkút

(kút) bödönkút csevicekút csordakút csürhekút deszkakút forráskút gémeskút gulyakút határkút itatókút köbölkút kőkút nádkút •„_ sőrekút téglakút kútbarlang 2 kútfej 1 [vö. kútfő] kútfő 1 [vö. kútfej] kutas 3 kutyajárás 3 kutyor 2 láb 3 földláb szarkaláb lagúna 1 lánc 2 lánchegység 2 lanka 3 lankás 3 lap 3 láp 1 tóláp lápa 2 [vö. vápa], , határlápa lápafő 1

függelék

lapály 3 [vö. lapány, lapos] lapályos 3 lapány 3 [vö. lapály, lapos] laponya 2 [vö. laponyag] laponyag 2 [vö. lapo­ nya] lapos 3 [vö. lapány, lapály] határlapos lápos 3, 4 lapuleveles 3 látófa 4 láz 3, 4 lecsapoló 1 lefolyó 1 legelő 3 báránylegelő baromlegelő birkalegelő csikólegelő csordalegelő csürhelegelő disznólegelő gulyalegelő gyeplegelő közlegelő libalegelő lólegelő s marhalegeSő ökörlegelő őzlegelő sertéslegelő tehénlegelő zsibalegelő

87 legelőerdő 4 legelőföld 3 lejthegy 2 lejtő 2 hordaléklejtő lemez 7 len 4 lencseföld 4 lencsés 3 vadlencsés v : leneskert 4 lenföld 4 lénia 3 •. , lépcső 2 les 3 libalegelő 3 [vö. zsi« balegelő] lídó 3 liget 4 akácliget ! népliget rózsaliget városliget lik 2 [vö. lyuk] agyaglik macskalik ördöglik rókalik limbus 1, 3 lőállás 3 locsogó 1 lójárás 3 lok 2, 3 lólegelő 3 lonka 3 lóúsztató 1 löszhát 6

lucernaföld 4 lucernás 3 lucs 1 lúdállás 3 ludas 3 lyuk 2 [vö. lik] agyaglyuk borzlyuk farkaslyuk kőlyuk macskalyuk ördöglyuk ravaszlyuk rókalyuk sárkánylyuk lyukas 3 rókalyukas ma 2 [vö. má, máj, mái, mály, mány, már] má2 [vö. ma, máj, mái, mály, mány, már] macskagödör 2 macskalik 2 [vö. macskalyuk] macskalyuk 2 [vö. macskalik] macskás 3 madaras 3 magas 2 magasföld 2 magaslat 2 magyal 4

magyalos 3

• •.

Függelék

m magyaró 4 [vö. mogyo­ ró] máj 2 [vö. ma, má, mái, mály, mány, már] majorhely 3 majorkert 3 mákfa4 mákföld 4 makkfa4 •>',... makkos 3 máktábla 4 mái 2 [vö. ma, má, máj, mály, mány már] malát 4 málnás 3 malomárok 1 malomcsatorna 1 malomér 1 malomgát 1 malomhely 3 malomkert 4 malomköz 3 malompatak 1 malomtó 1 mály 2 [vö. ma, má, máj, mái, mány, már] mandulás 3 mány 2 [vö. ma, má, máj, mái, mály, már] mocs ármány már 2 [vö. ma, má, máj, mái, mály, mány]

marliacsapás 3 marhahajtó 3 marliaitató 3 marhajárás 3 marhalegelő 3 mari 3 masszívum 7 ősmasszívum medence 3, 6 kismedence nagymedence selfmedence meder 1 vízmeder medvés 3 meg 3 [vö. mög] hegymeg kertmeg megye 3 [vö. mezsgye] megyer 1 meggyes 3 vadmeggyes méhes 3 melegoldal 2 ; ; ' '•.:» mellék 3 ''v árokmellék berekmellék bozótmellék csatornamellék érmellék létmellék tómellék vízmellék mellékág 1 mellékárok 1 mellékcsatorna 1 ••; mellékfolyás 1

mélyföld 2, 3 mélység 6 ménesakol 3 ménescsapás 3 ménesjárás 3 mérés 3 mesence 4 mesterföld 3 mesterfű 4 mesterkert 3 mestertag 3 mészkő 2, 5 metszés 1 mező 3 mezőszél 3 mezővég 3 mezsgye 3 [vö. megye] mirhó 1, 3 mocsár 1 mocsármány 1 mocsaras 1 mocsolya 1 mocsolyás 1 mogyoró 4 [vö. magyaró] mogyorós 3 moréna 2 morotva 1 morotvaköz 3 mosó 1 kőmosó .; mög 3 [vö. meg] muharfóld 4 murvahely 5 , murvás 5 muzsla 4 műrét 3

Függelék

•nád 4 •nádas 4 Bnádfej 4 •nádkút 1 •nádló 4 •nagymedence 6 •népliget 3 Bnyak 2 • sárnyak Jfnyáras 3 [vö. nyárás, >; nyárjas, nyáros] | nyárás 3 [vö. nyáras, | nyárjas, nyáros] \. nyárfa 4 l nyárfás 4 [nyárjas 3 [vö. nyáras, • nyárás, nyáros] Biyárkás 3 •tyáros 3 [vö. nyáras, nyárás, nyárjas] nyelőbarlang 1, 2 nyerefa 4 nyereg 2 határnyereg nyerges 2 nyíl 3 nyiladék 3 .nyilas 3 Riyílás 3 Bvyír 1 Biyíres 3 [vö. nyírj es] •nyírfás 3 Biyírjes 3 [vö. nyíres] l nyomás 3 1 nyugodó 2 nyulas 3

89

nyúlás 3 nyúlkórós 3 nyúlvány 2 óceán 1 oldal 2, 3 domboldal féloldal hegyoldal melegoldal rétoldal vároldal oldalág 1 oldalvölgy 2 oltárkő 2 oltovány 4 [vö. oltvány] oltvány 4 [vö. oltovány] oltványos 4 omlás 1,2 orgonás 3 orgovány 4 ormágy 3 [vö. ormány] ormány 3 [vö. ormágy] ormos 2 ornyák3 orom 2 '•'• hegyorom orozat 2 orr 2 ~ szigetorr orros 2 ortás 3 [vö. irtovány, irtás, irtvány, ortvány, ritás] ortvány 3 [vö. irtás, irtovány, irtvány, ortvány, ritás]

oszlár 3 oszlás 3 osztály 3 gyeposztály tagosztály osztályfőid 3 osztás 3 rétosztás öblözet 1 öböll ökörállás 3 ökörélés 3 ökörfekvés 3 ökörhálás 3 ököritató 3 ökörjárás 3 ökörlegelő 3 • ölfás 3 i- • ölyves 3 öntés 1,3 öntözőcsatorna 1 ördöglik 2 [vö. ördög­ lyuk] ördöglyuk 2 [vö. ör­ döglik] örmény 1, 3 [vö. örvény] örökföld 3 örvény 1 [vö. örmény] ősmasszívum 7 övárok 1 övcsatorna 1 őzes 3 őzlegelő 3 pad 3, 6 homokpad

90

(pad) kőpad padka 2 pados 2 * •'. ; páfrány 4 páfrányos 3 ;. >. pagony 4 pajtáskert 3 páka 4 palahegység 2 • palántás 3 palé 2, 3 pallag 3 [vö. parlagi parrag, pórag] papföld 3 papkert 3 paptag 3 paprikaföld 4 paradicsomföld 4 , parajos 3 parcella 3 park 4 vadaspark parkerdő 4 parlag 3 [vö. pallag, parrag, pórag] parlagföld 3 parrag 3 [vö. pallag, parlag, pórag] part 3, 8 berekpart csatornapart érpárt kanálispart szőlőpart szurdokpart telekpart

Függelék

(part) tópart " páskom 3 [vö. páskum] páskomfold 3 [vö. páskumföld] páskum 3 [vö. páskom] páskumföld 3 [vö. páskomföld] pást 3 patak 1 határpatak malompatak patakföld 3 pazsag 3 pázsit 3 pedagógusföld 3 pere 4 pereg 2 [vö. bereg] peremvidék 5 pereszteg 5 perje 4 perjés 3 pihenő 2 pihenőerdő 4 pilis 2 piliske 3 pipacsos 3 piszkés 3 plató 3, 6 pocsolya 1 pocsolyás 1 polány 2 polder 3 polje 3 pólyán 3 polyána 3 ponk2

pórag 3 [vö. pallag, parlag, parrag] porond 3 porong 3 pót 3 pótlék 3 pozsáros 3

préskert 3 púp 3 puszta 3 homokpuszta pusztaszél 3

ragonya 5 [vö. dago­ nya] rakás 3 kőrakás

rakittya 4 [vö. rakotla, rakottya, rekettye] rakodó 3 rakotla 4 [vö. rakittya, rakottya, rekettye] rakotlás 3 [vö. rakotytyás, rekettyés] rakottya 4 [vö. rakittya, rakotla, rekettye] rakottyás 3 [vö. rakot­ lás, rekettyés] rámpa 3 ráta 3 ravaszlyuk 2 regálé 3 regáliaföld 3 rekesz 1 rekettye 4 [vö. ra­ kittya, rakotla]

Függelék

rekettyés 3 [vö. rakot­ lás, rakottyás] remiz 4 rend 3 répaföld 4 répás 3 repedésvölgy 6 rész 3 erdőrész határrész hegyrész iskolarész részvény 3 rét 3 csererét falurét határrét hegyrét irtványrét közrét műrét sárrét szénarét úrrét várrét városrét rétföld 3 réthely 3 rétköz 3 rétmellék 3 rétoldal 3 rétosztás 3 rétsarok 3 rétség 3 rétszél 3 rév 1 rez2

91

rezula 4 községrezula ritás 3 [vö. irtovány, irtás, irtvány, oitás, ortvány] ritka 3

sárnyak 3 sarok 1, 2 rétsarok

ritkás 3

sártó 3

rókalik 2 [vö. róka­ lyuk] rókalyuk 2 [vö. róka­ lik] rókalyukas 3 rókás 3 róna 1,3 rózsa 4 kőrózsa rózsakert 4 ,-. rózsaliget 4 rózsás 3 rozsföld 3 rögvidék 6 rőzse 4 rőzsés 3 rudas 3

sárvíz 1

sajgó 1 sánc 2 határsánc sáncárok 6 sár 1 sarjús 3 sark 2 sárkánygödör 2 sárkányjárás 3 sárkánylyuk 2 sárköz 3 sarkvidék 3

sáros 3

sárrét 1,3 sárszél 3

.

sás 4 sasfa 4 sasos 3 sasülés 3 sáv 3 sebes 1 séd 1 [vö. sid]

selfó selfhát 6 selfmedence 6 semlyék 1, 3 [vö. senilyén, sömlyék, , sömlyén] semlyékes 5 [vö. semőkös] semlyén 1, 3 [vö. sem­ lyék, sömlyék, sömlyén] semőkös 5 [vö. sem­ lyékes] sertéslegelő 3 sertésszállás 3 . sid 1 [vö. séd] . sík 1,3 fennsík sikató 1 siket 5 siklós 3 | síkság 3

.: •

!

92

(síkság) fenéksíkság hordalékkúpsíkság síkvidék 3 sinka4 siska 4 sivány 5 sivatag 3, 5 agyagsivatag homoksivatag som 4 sombokor 4 somfa 4 somfás 3 somos 3 sor 3 fasor halomsor sorfa 4 sóskás 3 sósos 5 sóstó 1 sömlyék 1. 3 [vö. semlyék, semlyén, sömlyén] sömlyén 1, 3 [vö. semlyék, semlyéft, sömlyék] sőrekút 1 súgó 1 suhatag 3 sulymos 3 surján 4 [vö. surjány] surjány 4 [vö. surján] suska 4 süllyedek 2 sűrű 4

Függelék

szád 2 szakadák 3 [vö. sza­ kadék] szakadás 1 fóldszakadás szakadék 1, 2 [vö. szakadák] szakasz 3 szálas 4 [vö. szálas] szálas 4 [vö. szálas] szállás 3 baromszállás csillagszállás csireszállás sertésszállás szarkaszállás varjúszállás szállásföld 3 szálló 3 szamárakó 3 szántás 3 szántó 3 határszántó szántóföld 3 szántóhely 3 szár 3 száraz 1 szárcsás 3 szarkaláb 4 szarkaszállás 3 szecső 3 szederfa4 szederjes 3 szedres 3 szeg 3 [vö. szög] szeghatár 3 [vö. szög­ határ]

szeges 3 gyepszegés szeglet 3 háromszeglet szék 1, 5 [vö. szik] szögszék székes 5 [vö. szikes] széksóstó l[vö. szik­ sóstó] széktó l[vö. sziktó] szél 3 alszél barázdaszél berekszél bogárzószél cserszél erdőszél gyepszél halomszél határszél mezőszél pusztaszél rétszél sárszél 1 tanyaszél végszél szelence 4 szelencés 3 széles 3 szélfogó 3 szélfold 3 szélgyep 3 szélvíz 1 [vö. szévíz] széna 4 szénafóld 4 szénarét 3 szénás 3

függelék

93

szénáskert 4 szer 3 szerfás 3 szerkő 2 szérű 3 szérűhely 3 szérűskert 4 szesszió 3 szévíz 1 [vö. szélvíz] szifoncsatorna 1 sziget 8 félsziget szigetcsoport 8 ' < szigetorr 8 szik 5 [vö. szék] szikes 5 [vö. székes] szikla 2 kőszikla sziklafal 2 sziklazátony 6 sziksóstó 1 [vö. szék­ sóstó] sziktó 1 [vö. széktó] szil 4

szilas 3 [vö. szilos] szilerdő 4 szilfa 4 szilfás 3 szilos 3 [vö. szilas] . szilvafasor 4 szilvás 3 szirt 2 kőszirt

szittyó 4 szivárgó 1 . szó 1, 2 [vö. aszó] szoros 1, 2

:
(szoros) földszoros tengerszoros szög 3 [vö. szeg] háromszög szöghatár 3 [vö. szeg­ határ] szögszék 5 szőlő 4 csereszőlő szőlőbérc 2 szőlődomb 2 szőlőföld 4 szőlőhegy 2 szőlőkert 4 szőlőköz 3 szőlőpart 3 szőlős 3 vadszőlős szőlőskert 4 szőlőtelep 4 szőrfű 4 szőrfűves 3 szuglya 3 szugoly 3 [vö. zugoly] szurdék 2 [vö. szur­ dok] szurdok 2 [vö. szur­ dék] szurdok 6 (., szurdokpart 3 szurdokvölgy 2 szűkös 3 szűzfóld 3

••;,•••'

tábla2, 3 : borsótábla

...

táblahegy 6 táborállás 3 táborhely 3 tag 3 falutag mestertag paptag várostag tagbirtok 3 tagföld 3 tagosztály 3 tájék 3 tallóka 3 tanárok 3 [vö. tanór, tanórok] tanítóföld 3 tanka 1 tanór 3 [vö. tanárok, tanórok] tanórok 3 [vö. tanór, tanárok] tanyafóld 3 tanyaszél 3 tapaszfa 4 tápcsatorna 1 tarackos 1 taraj 2 tarkó 3 tarló 3 tároló 1 víztároló tározó 1 víztározó tavasbarlang 2 teber 1, 2 [vö. töb$r] téglaégető 3 téglakút 1

94

tehéncsapás 3 tehéndélő 3 tehénjárás 3 tehénkosár 3 tehénlegelő 3 tehenes 3 tekenő 2 [vö. teknő] tekerés 1, 2 tekerő 1, 2 tekerület 1 víztekerület teknő 2, 6 [vö. tekenő] teknővölgy 2, 6 telek 3 beltelek féltelek koldustelek vitéztelek telekföld 3 telekpart 3 telekvég 3 telep 3 fűztelep szőlőtelep tőzegtelep televény 5 temetőkert 3 templomhely 3 templomkert 3 tenger 1 kőtenger tengerszem 1 tengerszoros 1 tér 3 ' ; ártér hullámtér .! terasz 6 '•'•'

Fü

ggelék

teraszvidék 6 tető 2, 3 bányatető határtető •: hegytető vártető tetves 3 tikos 3 tilalmas 3 tilos 3 tinóhálás 3 tiszta 1,4 tisztás 3 titvány 3 tó 1 csónakázótó halastó horgásztó hűtőtó köztó krátertó malomtó sártó sóstó széksóstó sziksóstó széktó sziktó zagytó tóállás 3 • •" tócsa 1 tófenék 1 tógát 1 tóhát 1 tóhátság 3 tóhely 3 tóláp 1

tókal tóköz 3 tomaj 1 tómellék 3 tópart 3, 8 topola 4 [vő. topolya] topolya 4 [vö. topola] torda 1 torkolat 1 torkolatvidék 3 tormás 3 torok 2,3 torrens 1 tóság 1 tóvég 3 tóvidék 3 tő 1,2 töbör 1, 2 [vö. teber] tökföld 4 tökös 3 töles 3 m [vö. tölgyes, tölös] tölgy 4 tölgyes 3 m [vö. töles, tölös] tölgyfa 4 tölgy fás 3 tölös 3 [vö. töles, töl­ gyes] töltés 1,2 törés 3 gyeptörés törésöv 6 törzsterület 3 törzsökös 3 T-~\-tőserdő 4 tövis 4

Függelék

tövises 3 töviskes 3 [vö. tövis­ kés] töviskés 3 [vö. töviskes] tőzegárok 1 tőzeges 5 tőzegcsatorna 1 tőzegtelep 5 tundra 3 turján 1 turzás 3 túzokos 3 tű 4 tükes 3 [vö. tükés, tüskés, tüskés, tüskös] tükés 3 [vö. tükes, tüskés, tüskés, tüskös] tűs 3 tüske 4 tüskés 3 [vö. tükes, tükés, tüskés, tüskös] tüskés 3 [vö. tükes, tü­ kés, tüskés, tüskös] tüskös 3 [vö. tükes, tü­ kés, tüskés, tüskés] tűzköves 3 ugar 3 ugarföld 3 ugrató 2 úrrét 3 úsztató 1 bivalyúsztató

95

(úsztató) lóúsztató útfél 3 útköz 3 ügyi ülepítő 1 ülés 3 sasülés ülő 3 ültetés 3 üreg 2 üstök 2 üszőjárás 3 üzemvízcsatorna 1 vadálló 3 vadalma 4 vadalmás 3 vadas 3 vadaskert 3 vadaspark 3 vaddisznós 3 vadfogó 3 vadforgó 1 vadföld 3 vadjárás 3 vadkert 3 vadkörtefa 4 vadlencsés 3 vadmeggyes 3 vadóc 4 vadszőlős 3 : i':' vadvíz 1 vadvizes 1 vágás 3 vágott 4 . . ..

váj ás 1 fövényváj ás választóhegység 2 váltó 3 váltság 3 vályús 3 vápa 2 [vö. lápa] várbérc 2 várbükk 2 várdomb 2 várhegy 2 várhely 3 varjas 3 varjúszállás 3 várkert 3 vároldal 3 városerdő 4 városföld 3 városliget 3 városrét 3 várostag 3 vártető 2 vaskapu 3 véderdő 4 vég 2, 3 erdővég faluvég favég hídvég kertvég mezővég telekvég » tóvég végszél 3 verem 2 farkasverem verés 1,3

96

Függelék

vermes 3 verő 2 vesszős 3 vető 1, 3 vetőfold 3 viaszföld 3 vidék 3 dombvidék felvidék halomvidék hegyvidék homokvidék , karsztvidék peremvidék j

rögvidék

sarkvidék síkvidék teraszvidék torkolatvidék tóvidék virágföld 4 virágos 3 gyöngyvirágos virágoskert 4 visnye 4 viszketés 3 visszafolyó 1 vitézföld 3 vitéztelek 3 víz 1 élővíz sárvíz szélvíz

(víz) szévíz vadvíz vizafogó 3 vízállás 3 vízálló 3 vízárok 1 vizes 1 vadvizes vizesárok 1 vízesés 1 vízfenék 1 vízfolyás 1 vízfő 1 vízjárás 1, 2 vízköz 3 vízmeder 1 vízmellék 3 vízmosás 1 víznyelő 1, 2 víztároló 1 víztározó 1 víztekerület 1 vízterülő 1 vízválasztó 2 vízvölgy 2 völgy 2 aszóvölgy elővölgy forrásvölgy határvölgy katlanvölgy oldalvölgy

(völgy) repedésvölgy szurdokvölgy teknővölgy vízvölgy völgyes 3 völgyfej 2 völgyfő 2 vulkán 2 zabfold 4 zaboskert 4 zádor 4 zagytó 1 zártkert 3 zátony 3, 6 korallzátony sziklazátony zug 3 dűlőzug zúgó 1 zugoly 3 [vö. szugoly] zuhatag 1 zuhogó 1

függelék

97

4.32. Utcanevi utótagok 4.321. Az utcanevi utótagokat különírjuk az előttük álló tagtól. Az utcanevek írásmódjára vonatkozó, a 3.32. pont szerint a 4.316. pontban felsorolt földrajzi köznevek egy része is lehet utcanevi utótag. Ebben az esetben ezek is különírandók. Az utcanevi írásmód egyaránt vonatkozik a bel- és külterületen ta­ lálható utca, út, tér stb. jellegű közlekedési útvonalak (közterületek) nevének írására. 4.322. A gyakoribb utcanevi utótagok jegyzéke árok átjáró dűlő .' ', dűlősor dűlőút erdősor fasor forduló gát határsor

határút híd játszótér kert körönd körtér körút köz lejáró lejtő

4.4. Földrajzi jellegű jelzők zsibalegelő 3 [vö. liba­ legelő] v: zsibos 3 .; zsombék 2, 4 zsombékos 3 zsomboly 2 zsombos 3

-

lépcső liget "' mélyút orom országút ösvény park part pincesor rakpart

' sétány sétaút sor sugárút tér, tere turistaút udvar út, útja utca üdülőpart

s

4.41. A földrajzi jellegű jelzők általában kötőjellel kapcsolódnak az utánuk következő taghoz (vö. 1.5. pont). Megjegyzés: Ha egy földrajzi jellegű jelző nem előtag, hanem utó­ tag, akkor kisbetűvel kezdve különírjuk: Bodajk felső, Pusztagyimót alsó stb. (vö. 3.22. pont). 4.42. A gyakoribb földrajzi jellegű jelzők jegyzéke alsó bal belső

dél(i) délkelet® délnyugat(i)

elő , észak(i) . északkelet(i)

északnyugat(i) , felső i, görbe

Fü

98

ggelék

hátsó hosszú jobb .. kelet(i) • •;-

kis

mély nagy

közép(ső) kurta külső lapos -".• magas

nyugat© ó öreg

régi rövid sima szélső uj

Megjegyzés: A földrajzi nevek -i képzős származékai is földrajzi jellegű jelzők: börzsönyi, hegyaljai, rohonci stb. (vö. 1.5. pont).

4.5. Egybeírt tájnevek

•••:•"

';

A 3.4. szabálypont alapján egybeírandó tájnevek jegyzéke: Alpokalja Bajkálontúl Bakonyalja Bodrogköz Bükkalja Csallóköz Cserehát Cserhát Cserhátalja Csilizköz Délvidék Drávaköz Dunakanyar Dunántúl Dunazug Erdőhát Érmeilék Etelköz Feketeföld Fertőzug Hajdúhát Háromszék

Havasalföld Hegyalja |_ Kalotaszeg Kárpátalja Kaukázusontúl Kemenesalja Kemeneshát Kenyérmező Kisalföld Kiskunság , Mátraalja Mátyusföld Mecsekalja Mezőföld Morvamező Muraköz Nagyberek Nagykunság Óvilág Rábaköz Rétköz Rigómező fí

Sárköz Sárrét Sokoróalja Szamoshát Szamosköz Szentföld Szigetköz Taktaköz Temesköz Tengermellék Tiszahát Tiszántúl Tiszazug Tóköz Tűzföld Újvilág Vértesalja Viharsarok Vízköz Volgamente

Függelék

99

4.6. Gyakorlati tanácsok 4.61. Tájszavak a földrajzi nevekben A földrajzi neveket tartalmazó, általános célú földrajzinév-jegyzé­ kekben, térképeken stb. előforduló tájszavak leírásakor a következő szempontok az irányadók. A valódi tájszavakat (pl. aszó 'völgy', mái 'déli oldal' stb.) és a je­ lentés szerinti táj szavakat (pl. kupa 'kis kerek mélyedés', szelence 'orgona (növény)', viszketeges 'türelmetlen') a földrajzi nevekben is megtartjuk: Király-aszó (nem Király-völgy), Száraz-kupa (nem Száraz-mélyedés), Szelencés-mál (nem Orgonás-oldal), Viszketeges-dűlő (nem Türelmetlen-dűlő) stb. Az alaki táj szavak, vagyis a köznyelvi kiejtéstől eltérő alakban használt szavak közül azokat a közszavakat, amelyekben az alaki eltérés valamely nyelvjárásra általánosan jellemző jelenségből, illetőleg jelen­ ségekből (ö-zés, í-zés stb.) adódik, a köznyelvi helyesírás szerint írjuk: Ember-hegy (nem Embör-högy), Felszegi-mező (nem Főszegi-mező), Király-aszó (nem Királ-aszó), Szép-dűlő (nem Szíp-dűlő) stb. — A tulajdonnévi elemeket azonban nem módosítjuk: Kokasmajor, Verestanya stb. Az alaki tájszavak közül azokat, amelyekben a köznyelvvel szembe­ ni alaki eltéréseket valamely nyelvjárásra általánosan nem jellemző je­ lenség, illetőleg jelenségek és szórványos hangtani változások okozzák, a nyelvjárási ejtés szerint írjuk: Abrincsosi-dűlő (nem Abroncsosi-dűlő), Bajuc-hegy (nem Bajusz-hegy), Kalán-völgy (nem Kanál-völgy), Karajcár-dűlő (nem Krajcár-dűlő), Lapta-rét (nem Labda-rét), Tápai-rét (nem Tápéi-rét) stb. Megjegyzés: Sajátos célú nyelvtudományi, néprajzi stb. munkákban a fentiektől eltérő megoldások is alkalmazhatók.

4.62. Szóvégi a, e, o és ö nyúlása A földrajzi nevekben és megjelölésekben előforduló idegen írásmód szerint írt tulajdonnevek végén is magyarosan, hosszú változatával írjuk az a, e, o és ö-t a toldalékos (ragos, jeles, képzős) alakokban, mert e tő-

100

Függelék

végi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: Rigában, Firenzéről, Montevideótól, Malmőbe; Otrantói-szoros, Comói-tó; Ri0 de Janeiró-i; stb. i

• '•

.

.

4.63. A településnévi írásmódok áttekintése A településeket jelölő nevek helyesírása — a rendkívül változatos típusok miatt — egymástól távol eső szabályokban található. A szabály­ zat használatának könnyítésére az alábbiakban, a vonatkozó szabály­ pontok megadásával, valamennyi helység- és helységrésznévi típus' együtt is megtalálható. 4.631. Egybeírt típusok a) A községek és városok többtagú nevének írásában az egybeírás kivétel nélküli: Aggtelek, Zalaegerszeg, Hódmezővásárhely, Mexikóvá­ ros, Szépkenyerűszentmárton stb. (vö. 3.5. pont) b) A helységrésznevekben is általános, de nem kivétel nélküli az egybeírás: Móraváros, Izsákfa, Sándorháza, Boldogasszonypuszta, Gesztenyésmajor, Kovácstanya, Angyalisziget, Barátokméhese stb. (vö. 3.6. pont).

• ...

. .•;

4.632. Kötőjeles típusok a) Kötőjellel írjuk az olyan helységrészneveket, amelyekben a tele­ pülést jelölő köznév előtt több különírt tagból álló tulajdonnév vagy mozaikszó áll: Kiss Ferenc-tanya, József Attila-lakótelep, EDASZ-telep stb., de: Szentjánosmalom, Máriamagdolnapuszta stb. b) Általában kötőjellel írjuk az olyan helységrészneveket, amelyek­ ben tulajdonnév vagy annak tekintett szó után települést jelölő összetett közszó áll: Furkó-üdülőtelep, Petőfi-lakótelep stb. Ha egyébként kötő­ jeles kapcsolású nevek válnak ilyen helységrésznevek előtagjává, akkor az utótag kötőjeles kapcsolása előtt helységnévi egybeírást alkalmazunk (vö. 3.6. pont): Felsőkatalin-bányatelep, Rózsáskert-erdészlak stb. (vö. 3.9. pont).

Függelék

101

4.633. Különírt típusok a) Különírjuk azokat a helységrészneveket, amelyekben a különírt előtaghoz csatlakozó egyszerű vagy összetett utótagon birtokos személy­ jel van, továbbá, ha az előtag személynév és utójelzője van, illetve, ha a név számjegyet tartalmaz: Győri Pál háza, Törekvés Tsz lakótelepe; Bem apó telep; I. körzet, 67-es major, III. körzeti tanyák, Baracsi II. dűlő; stb. (vö. 3.19., 3.20. és 3.31. pont). b) Különírjuk az olyan neveket, amelyekben a helységrész neve ut­ canév, illetve utcanévre utal: Ady Endre út, Petőfi utca; Alacskai úti lakótelep, Bicskei úti újtelep, Veszprémi úti tanyák; stb. (vö. 3.32. és 3.20. pont). c) Különírjuk az olyan helységrészneveket, melyek előtagja mel­ léknév, utótagja települést jelölő összetett szó: Cukorgyári lakótelep, Gerlai külterület, Kórógyi gátőrház, Neszmélyi téglagyár, Polgárai ipartelepek stb. (vö. 3.28.).

5. A SZABÁLYOKBAN ELŐFORDULÓ PÉLDÁK MUTATÓJA

A, A Abaliget utca 3.32. Abaliget utcai 3.32. Abaúj-Torna várme­ gye 3.25. Abaúj-Torna várme­ gyei 3.25. Ablakos-kő-völgy 3.15. ablakos-kő-völgyi 3.15. Abonyi úti dűlők 3.20. Abonyi úti dűlőki 3.20. Ádám utca 3.32. Ádám utcai 3.32. Adria-kőolajvezeték 3.9. Adria-kőolajvezetéki 3.9. Ady Endre út 3.32. Ady Endre úti 3.32. Afganisztáni Iszlám Állam 3.24.

afganisztáni iszlám állami 3.24. Ágasvár 3.6. , ágasvári 3.6. , Aggtelek 3.5. aggteleki 3.5. Akácos utca 3.32. Akácos utcai 3.32. Akadacsárda3.6. akadacsárdai 3.6. Alacskai úti lakótelep 3.20. Alacskai úti lakótele­ pi 3.20. Albertakna 3.6. albertaknai 3.6. Albert-malom 3.9. ,,,, Albert-malomi 3.9. Alcsi-Holt-Tisza 3.14. alcsi-holt-tiszai 3.14. Al-Duna 3.10. al-dunai 3.10. Algyői-főcsatorna

algyői-főcsatornái 3.8. Aligvárdi 3.7. aligvárdi 3.7. állami-erdei 3.8. Állami erdészház 3.28. Állami erdészházi "~3.28 Állami-erdő 3.8. Alsó-Ausztria 3.10. alsó-ausztriai 3.10. Alsóbélatelep 3.6. alsóbélatelepi 3.6. Alsó Dunára dűlő 3.21. Alsó Dunára dűlői 3.21. Alsó-Ebédlátó 3.11. Alsó-Ebédlátó-dülő 3.12. alsó-ebédlátó-dűlői 3.12. alsó-ebédlátói 3.11. Alsó-Futaki-főcsatorna3.12.

104

alsó-futaki-főcsa- , \ * tornai 3.12. Alsó-Gólint3.10. alsó-gólinti 3.10. Alsó-Hétvezér-forrás 3.12. alsó-hétvezér-forrási 3.12. Alsó-Kanheverés 3.11. al só-kanheverés i 3.11. Alsó-Keselyü 3.11. Alsó-keselyűi 3.11. Alsó Kis Bagota alja 3.21. Alsó Kis Bagota aljai 3.21. Alsó Kis Bagota aljí 3.21. Alsó-Közép-dűlő 3.12. alsó-közép-dűlői *!" 3.12. Alsómégy 3.6. alsómégyi 3.6. Alsó-Öreg-Cselőte te 3.14. alsó-öreg-cselőtei " 3.14. Alsó Pál deák 3.21. Alsó Pál deáki 3.21. Alsó-részi-nyomás 3.15. alsó-részi-nyomási 3.15.

Mutató

Alsó Törökvész út t 3 34

- -

',L

Alsó Törökvész úti 3.34. Alsó-Vas Mihály 3.41. Alsó Vas Mihály-hegy3.42. Alsó Vas Mihály-hegyi 3.42. Alsó-Vas Mihály-i 3.41. Alsózsukma-erdőőrház3.9. Alsózsukma-erdőőrházi 3.9. Alszegi-Koplaló 3.11. alszegi-koplalói 3.11. Amazonas szövetségi terület 3.25. Amazonas szövetségi területi 3.25. Amerikai Csendes­ óceáni-szigetek il/ 3.24. amerikai csendes­ óceáni-szigeteki 3.24. '; i; Amerikai Szamoa 3.24.

amerikai szamoai 3.24. Angyalisziget 3.6. angyaliszigeti 3.6. Anjou bástya 3.32. Anjou bástyái 3.32. Anna-erdei 3.9. Anna-erdő 3.9.

•'•'

;í

;: :

Antónia-vadásziak 3.9. Antónia-vadászlaki 3.9. Apát-sziget 3.8. apát-szigeti 3.8. Apostagi-Sákor 3.10. apostagi-sákori 3.10. Apró-Bét 3.10. apró-béti 3.10. Arany-patak 3.8. arany-pataki 3.8. Árpád fejedelem úti 3.32. Árpád fejedelem útja 3.32. Árpád híd 3.32. Árpád hídi 3.32. ÁTI-telep 3.9. ' ÁTl-telepi 3.9. Atlanti—Indiai-nagy­ medence 3.38. atlanti—indiai-nagy­ medencei 3.38. B Bába határa 3.19. Bába határi 3.19. Báb ere csatornái dűlő 3.20. Báb ere csatornái dűlői 3.20. Baffin-fóld3.9. Baffin-fóldi 3.9. Baghymajori szél­ malom 3.28.

Mutató

baghymajori szélma­ lom 3.28. baghymajori szél­ malomi 3.28. Bajcsy-Zsilinszky út 3.32. Bajcsy-Zsilinszky úti 3.32. Bajkálontúl 3.4. bajkálontúli 3.4. Bakony 3.1. bakonyi 3.1. Bakony Művek 3.26. Bakony művekbeii 3.26. Bakony Művek-kislakótelep 3.41. Bakony Müvek-kislakótelepi 3.41. Balástya—Csólyosi-csatorna 3.38. balástya—csólyosi-csatornai 3.38. Balaton-felvidék 3.9. Balaton-felvidéki 3.9. BalatonkeneseÜdülőtelep vasút­ állomás 3.27. BalatonkeneseÜdülőtelep vasút­ állomási 3.27. Balatonmáriafúrdő alsó vasútállomás 3.22. Balatonmáriafúrdő alsó vasútállomási 3.22.

105

Balffürdő 3.6. ' balffúrdői 3.6. Bánfi-szivattyútelep 3.9. Bánfi-szivattyútelepi 3.9. Bangladesi Népi Köz­ társaság 3.24. bangladesi népi köz­ társasági 3.24. Bánya fölött 3.19. Bánya fölötti 3.19. Baracsi II. dűlő 3.31. Baracsi II. dűlői 3.31. Baranya megye 3.25. Baranya megyei 3.25. Baranya-csatorna 3.9. Baranya-csatornái 3.9. Barát borsa tető 3.20. Barát borsa tetői 3.20. Barát- és Apáca-szik­ lák 3.40. barát- és apáca-szikláki 3.40. Barátfa3.6. Barátokméhese 3.6. barátokméhesei 3.6. Barcs—KomlósdiRinya3.38. barcs—komlósdi-rinyai 3.38. Baromlegelő 3.2. baromlegelői 3.2. Baross Gábor-telep 3.41.

Baross Gábor-telepi 3.41. Basa 3.1. basái 3.1. Bás-halom-dűlő3.16. Bás-halom-dűlői 3.16. Baunok-féle-fóldek 3.16. Baunok-féle-földeki 3.16. Bayk András-kert 3.41. Bayk András-kerti 3.41. Becefaiszölőhegy 3.6. becefaiszölőhegyi 3.6. Bécsi kapu téf 3.32. Bécsi kapu téri 3.32. Bécsújhely 3.5. bécsújhelyi 3.5. Bécsi Szelet vendéglő 3.27. Bécsi Szelet vendég­ lői 3.27. Békás-patak-hegy 3.15. békás-patak-hegyi 3.15. Belső-Ásvány-dűlő 3.12. belső-ásvány-dűlői 3.12. Belső-Ázsia 3.10. belső-ázsiai 3.10.

Mutató

106

Belső-János-dűlő 3.13. belső-János-dűlői 3.13. Belsőszállás 3.6. Belső-Szikra 3.11. belső-szikrai 3.11. Belváros 3.6. belvárosi 3.6. Bem apó telep 3.20. Bem apó telepi 3.20. Berekszakállas 3.7. berekszakállasi 3.7. Bicskei úti újtelep 3.20. Bicskei úti újtelepi 3.20. birkajárási-új-erdei 3.12. Birkajárási-Új-erdő 3.12. Bissau-guineai Köz­ társaság 3.24. bissau-guineai köz­ társasági 3.24. Bocskai Tsz központi major 3.27. Bocskai Tsz központi majori 3.27. Bódai Jola3.23. Bódai Jola-i 3.23. Bogyoszlói-határ melléke 3.19. Bogyoszlói-határ melléki 3.19. Boldogasszonypuszta 3.6.

boldogasszonypusztai 3.6. Boldogasszonypusztai-szőlő 3.8. boldogasszonypusztai-szőlői 3.8. Borbély-telek-völgy 3.15. borbély-telek-völgyi 3.15. Borhy-völgyi-patak 3.16. Borhy-völgyi-pataki 3.16. Boros harasztja dűlő 3.20. Boros harasztja dűlői 3.20. Borsfalva 3.6. Borsod-Abaúj-Zemp­ lén megye 3.25. Borsod-Abaúj-Zemp­ lén megyei 3.25. Böddnagymajor 3.6. böddnagymajori 3.6. brit Kajmán-szigetek 3.30. brit kajmán-szigeteki 3.30. Brit Virgin-szigetek 3.24. brit Virgin-szigeteki 3.24. Brown-zátony 3.9. Brown-zátonyi 3.9. Brunszvik Teréz Óvó­ képző Főiskola 3.26.

Brunszvik Teréz óvó­ képző főiskolai 3.26. Budapest—Bécs 3.37. budapest—bécsi 3.37. Budapest főváros 3.30. Budapest fővárosi 3.30. Budapest környéki 3.19. Budapest-Kőbánya 3.18. budapest-kőbányai 3.18. Budapest-Nyugati pályaudvar 3.18. Budapest Nyugati pályaudvari 3.18. Budavár 3.6. budavári 3.6. Burai-dűlő 3.8. burai-dűlői 3.8. C

s.

Cegléd—Szolnok 3.37. cegléd— szolnoki ,. 3.37. Cikati és Hagyói 3.40. SÍ cikati és hagyói 3.40. Czuczor-kúti-dűlő 3.16. Czuczor-kúti-dűlői 3.16.

Mutató

Cs

107 '•-?,:;'-,.':

Csap előtti fövenyes 3.20. Csap előtti fóvenyesi 3.20. Csapókert 3.6. csapókerti 3.6. Csárda 3.1. csárdai 3.1. Csehi-Nagy-berek 3.12. csehi-nagy-bereki 3.12. Cseh—Morva-domb­ ság 3.39. cseh—morva-domb­ sági 3.39. Cselőte3.1. cselőtei 3.1. Csendes-óceán 3.8. Csendesóceán—An­ tarktiszi-hátság 3.38. csendesóceán—an­ tarktiszi-hátsági 3.38. csendes-óceáni 3.8. Csendes-óceáni-szigetek3.15. csendes-óceáni-szigeteki 3.15. Csepel-sziget 3.9. Csepel-szigeti 3.9. Csepreg-Nyugati-dűlő 3.18.

csepreg-nyugati-dűlői 3.18. Cserke-halmi-dűlő 3.15. cserke-halmi-dűlői 3.15. Cserkeszőlő 3.5. cserkeszőlői 3.5. Cser mezsgyéi 3.19. Cser mezsgyéje 3.19. Cserpuszta-ér 3.9. Cserpuszta-éri 3.9. Cseszneki vár 3.28. cseszneki vár 3.28. cseszneki várbeli 3.28. Csesztregi-Kerka '• 3.10. csesztregi-kerkai 3.10. Csetharasztmajor 3.6. csetharasztmajori 3.6. Csibaj-bányatelep 3.9. Csibaj-bányatelepi 3.9. Csikóséger-erdészház 3.9. Csikóséger-erdész­ házi 3.9. Csillebérci Gyermekés Ifjúsági Köz­ pont 3.26. csillebérci gyermekés ifjúsági köz­ ponti 3.26. Csók István Emlék­ múzeum 3.26.

Csók István emlék­ múzeumi 3.26. Csornád vasútállomás 3.27. Csornád vasútállomá­ si 3.27. Csongrád 3.1. csongrádi 3.1. Csonkásba járó 3.19. Csonkásba járói 3.19. Csonka torony 3.28. csonka toronyi 3.28. Csörnöc-Herpenyő ••. 3.18. csörnöc-herpenyői 3.18. Csörszárok utca 3.33. Csörszárok utcai 3.3. Csutak-árok-dűlő 3.15. csutak-árok-dűlői 3.15. Csuvasföld 3.3. csuvasföldi 3.3. D Dámányadacs 3.6. dámányadacsi 3.6. Danc Péter 3.23. DancPéter-i3.23. Dán Királyság 3.24. dán királysági 3.24. Darányi réti 3.19. Darányi rétje 3.19. 3. ' Dász-töbör 3.9. Dász-töböri 3.9.

108

Dávid szűri 3.19. Dávid szűrje 3.19. Debrecen 3.1. debreceni 3.1. Decsi-Nagy-HoltDuna3.14. decsi-nagy-holt-dunai 3.14. Dél-afrikai Köztársa­ ság 3.24. dél-afrikai köztársa­ sági 3.24. Dél-dunántúli Áram­ szolgáltató Válla­ lat 3.26. dél-dunántúli áram­ szolgáltató válla­ lati 3.26. Déli-Sandwich-árok 3.13. déli-Sandwich-ároki 3.13. Délkelet-Indiaióceáni-hátság 3.35. délkelet-indiaióceáni-hátsági 3.35. Délkelet-Magyar­ ország 3.10. délkelet-magyar­ országi 3.10. Dél-Kína 3.10. dél-kínai 3.10. Dél-kínai-tenger 3.15. dél-kínai-tengeri 3.15. Délre szálló 3.19. Délre szállói 3.19.

Mutató

Dél-Wales3.10. -K dél-walesi 3.10. De Pauli Zelemér 3.23. De Pauli Zelemér-i 3.23. Désháza utca 3.32. Désháza utcai 3.32. Diós és Gödrös 3.40. diós és gödrösi3.40. Diósi lótelep 3.28. diósi lótelep 3.28. diósi lótelepi 3.28. Diós-völgy 3.8. diós-völgyi 3.8. Disznódelelő 3.2. disznódelelői 3.2. Disznókő-őrház 3.9. Disznókő-őrházi 3.9. Dohánygyári üdülő 3.28. dohánygyári üdülő 3.28. dohánygyári üdülői 3.28. Doma-ház 3.9. Doma-házi 3.9. Donát-patak 3.9. Donát-pataki 3.9. Dongóvár 3.6. dongóvári 3.6. Dosnya-nyerges 3.9. Dosnya-nyergesi 3.9. Dögös-ér-dűlő 3.15. dögös-ér-dűlői 3.15. Dörmögő ételbár 3.27.

Dörmögő ételbári 3.27. Dőry-fenyves-dűlő 3.16. Dőry-fenyves-dűlői 3.16. Dráván túli Jama 3.20. Dráván túli jamai 3.20. Drégely vára 3.19. Drégely vári 3.19. Dronning Maud-fóld 3.41. Dronning Maud-földi 3.41. Duna 3.1. Duna folyam 3.30. Duna folyami 3.30. dunai 3.1. Duna menti 3.19. Dunántúl 3.4. dunántúli 3.4. Dunántúli-közép­ hegység 3.8. dunántúli-közép­ hegységi 3.8. Duna—Tisza köze 3.38. Duna—Tisza közi 3.38. Duna utca 3.32. Duna utcai 3.32. Dübögő 3.1. dübögői3.1.

Mutató

E, É Eb ága erdő 3.20. Eb ága erdei 3.20. Ebédlátó 3.2. Ebédlátó-dűlő 3.8. ebédlátó-dűlői 3.8. ebédlátói 3.2. Ebédvesztőpuszta 3.6. ebédvesztőpusztai 3.6. ÉDÁSZ-telep 3.9. ÉDÁSZ-telepi3.9. Egervár 3.6. egervári 3.6. Egyesült Arab Emír­ ségek 3.24. egyesült arab emírségeki 3.24. Egyházasrádóc 3.5. egyházasrádóci 3.5. Elefántcsontpart 3.3. elefántcsontparti 3.3. Elefántcsontparti Köztársaság 3.24. elefántcsontparti köz­ társasági 3.24. Első-Dolinka-tábla 3.13. első-Dolinka-táblai 3.13. Első-Gella3.10. első-gellai 3.10. Első-tábla 3.8. első-táblai 3.8. Emberégető 3.2. emberégetői 3.2. Emma Róza 3.23.

109

EmmaRóza-i 3.23. Eper-hegy 3.8. eper-hegyi 3.8. Erdei- és Szőlőki-tábla3.40. erdei- és szőlőki-táblai 3.40. Erdély 3.1. erdélyi 3.1. Erdészeti Arborétum 3.28. Erdészeti arborétum 3.28. erdészeti arborétumi 3.28. Érd-Ófalu3.18. érd-ófalui 3.18. Erdőföld 3.2. erdőföldi3.2. Erdőhely-Nyésta >• 3.10. > erdőhely-nyéstai 3J10. erdős Bükk 3.30. .. erdős bükki 3.30. ; / Erdőslak 3.6. erdőslaki 3.6. Érmelléki löszös hát 3.29. Érmelléki löszös háti 3.29. Érseki kastély 3.28. érseki kastélyi 3.28. Erzsébet-kilátó út 3.32. Erzsébet-kilátó úti 3.32.

Erzsébet királyné út 3.32. Erzsébet királyné úti 3.32. Espán lese 3.19. Espán lesi 3.19. Észak-Bajkál-felföld 3.13. észak-Bajkál-felföldi 3.13. Észak-Erdély 3.10. észak-erdélyi 3.10. Északi-Atlanti-hátság 3.12. északi-atlanti-hátsági 3.12. Észak-Írország 3.10. észak-írországi 3.10. Északi-sark 3.8. északi-sarki 3.8. Északi-Stradbroke- ••• -sziget 3.13. északi-Stradbroke- ; -szigeti 3.13. Északkeleti-Kárpátok 3.10. északkeleti-kárpátoki 3.10. Északkelet-Új-Guinea 3.14. északkelet-új -guineai 3.14. Északnyugati terület 3.25. északnyugati területi 3.25.

Mutató

110

felső-ausztriai szövet­ ségi tartományi 3.25. Fábiánsebestyén 3.5. Felsőbadurbokor3.6. fábiánsebestyéni 3.5. felsőbadurbokori 3.6. Farkas bíró 3.23. Felső-Balokány utca Farkas bírói 3.23. 3.32. Fás-Duna-csatorna Felső-Balokány utcai 3.17. 3.32. fás-Duna-csatornai Felsőerdei erdészlak 3.17. 3.28 Fecske-part-dülö Felsőerdei erdészlaki 3.15. 3.28 fecske-part-dűlői Felsőfarkasd 3.6. 3.15. felsőfarkasdi 3.6. Fehér Hajó utca 3.32. Felső-Gombás-patak Fehér Hajó utcai 3.32. 3.12. Fehértó felső vasúti felső-gombás-pataki megállóhely 3.22. 3.12. Fehértó felső vasúti Felső-Guinea 3.10. megállóhelyi 3.22. felső-guineai 3.10. Fekete Sas utca 3.32. Felsőkatalin-bánya­ Fekete Sas utcai 3.32. telep 3.9. Félegyházi úti tanyák Felsőkatalin-bánya­ 3.20. telepi 3.9. Félegyházi úti tanyáki Felső Mária asszony 3.20. sziget 3.21. Félhalmi-Holt-Körös Felső Mária asszony 3.14. szigeti 3.21. félhalmi-holt-körösi Felső-Pál-kereszt 3.14. 3.13. felső-ásotthalmi-erdei felső-Pál-kereszti 3.12. 3.13. Felső-Ásotthalmi-erFelső-Pandúr 3.11. dö 3.12. felső-pandúri 3.11. Felső-ausztriai szövet­ Felső Sas utca 3.34. ségi tartomány Felső Sas utcai 3.34. 3.25.

F

Felső-tarnai-dombság 3.15. felső-tarnai-dombsági 3.15. Felső-Zagyva—Tárna közi dombság J.JÖ.

Felső-Zagyva—Tárna közi dombsági 3.38 Ferenchegyi út 3.33. Ferenchegyi úti 3.33. Ferenc József-föld 3.41. Ferenc József-földi 3.41. Ferenc-tápcsatorna 3.9. Ferenc-tápcsatornai 3.9. Fertő tavi 3.30. Fertő tó 3.30. Fertő tói 3.30. Finánc úti dűlő 3.20. Finánc úti dűlői 3.20. finn Karjala 3.30. finn karjalai 3.30. Fiumei út 3.32. Fiumei úti 3.32. Fokfóld3.3. fokföldi 3.3. Fokváros 3.5. fokvárosi 3.5. Forrás 3.1. Forrás feli dűlő 3.20. Forrás feli dűlői 3.20 forrási 3.1. Fő utca 3.32.

Mutató

Francia déli és antark­ tiszi területek 3.25. francia déli és antark­ tiszi területeki 3.25. Francia Guyana 3.24. francia guyanai 3.24. Franciaország 3.3. ., franciaországi 3.3. Francia Polinézia 3.24. francia polinéziai 3.24. Fribourg kanton 3.25. Fribourg kantoni 3.25. Furkó-üdülőtelep 3.9. Furkó-üdülőtelepi 3.9. Fülek vára hegy 3.20. Fülek vára hegyi 3.20. Füredi úti lakótelep 3.20. Füredi úti lakótelepi 3.20. G Gát halma lapos 3.20. Gát halma laposi 3.20. Gátőrház 3.2. gátőrházi 3.2. Gecse-Gyarmat 3.18. gecse-gyarmati 3.18. Gecse-Gyarmat vas­ útállomás 3.27. Gecse-Gyarmat vas­ útállomási 3.27. Gesztenyésmajor 3.6.

111

gesztenyésmajori 3.6. Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola 3.26. Géza király téri egész­ ségügyi szakközép­ iskolai 3.26. Gombás-patak 3.8. gombás-pataki 3.8. Gombás-patak-völgy 3.15. gombás-patak-völgyi 3.15. Gombakelés 3.2. gombakelési 3.2. Gongola szövetségi állam 3.25. Gongola szövetségi állami 3.25. Gorzsai Állami Gaz­ daság 3.26. gorzsai állami gazda­ sági 3.26. Gőgő-Szenke 3.18. gőgő-szenkei 3.18. Gömör—Tornai-karszt3.38. gömör—tornai-karszti 3.38. Görbekútlapos— Vidólaposi-csatorna3.38. görbekútlapos— vidólaposi-csatornai 3.38.

Gy Gyepű alatti 3.19. Gyepre járó 3.19. Gyepre járói 3.19. Gyócsi-csatorna3.8. gyócsi-csatornai 3.8. Gyöngyösi út feletti dűlő 3.20. Gyöngyösi út feletti dűlői 3.20. Győr— Hegyesha­ lom—Bécs 3.37. győr—hegyeshalom—bécsi 3.37. Győri Pál háza 3.19. Győri Pál házi 3.19. Győr-Moson-Sopron 3.18. győr-moson-soproni 3.18. Györpölési szorító­ gátas csatorna 3.29. Györpölési szorító­ gátas csatornái 3.29. Gyümölcs dűlő 3.32. Gyümölcs dűlői 3.32. H Hajdú-Bihar 3.18. hajdú-bihari 3.18. Hajdú vármegye 3.25. Hajdú vármegyei 3.25. Hajszabarna 3.7.

112

Mutató

Mutató 113

liajszabarnai 3.7. Haladás Tsz 3.26. Haladás tsz-beli 3.26. Halas szék 3.25. Halas széki 3.25. Halivadék-nevelő In­ tézet 3.26. halivadék-nevelő in­ tézeti 3.26. Halom-szer-dűlő ;u 3.15. halom-szer-dűlői 3.15. Hangyatelep 3.6. .;:.; Hanság—Fertő-medence 3.38. Hanság—Fertő-medencei 3.38. Hányási-Ó-hegy 3.12. hányási-ó-hegyi 3.12. hármas-kecskés-halmi 3.12. Hármas-Kecskés-halom 3.12. hármas-kecskés-halomi 3.12. Hármas-Körös 3.10. hármas-körösi 3.10. Háromszázgarádics 3.7. háromszázgarádicsi 3.7. Hárosi-Duna part 3.32. Hárosi-Duna parti 3.32. Hársas vége 3.19.

Hársas végi 3.19. Hárshegyi körút 3.33. Hárshegyi körúti 3.33. Harta-Mikla3.18. harta-miklai 3.18. Határra járó dűlő 3.20. Határra járó dűlői 3.20. Hátulsó-Tótok3.10. > hátulsó-tótoki 3.10. ; Havasalföldi Fejede-' lemség 3.24. havasalföldi fejedelemségi 3.24. Hazatérők úti 3.32. Hazatérők útja 3.32. Hegy 3.1. Hegy alatti rész 3.20. Hegy alatti részi 3.20. Hegyalja 3.4. hegyaljai 3.4. Hegyaljai-Béres-dűlő 3.12. hegyalj ai-béres-dűlői 3.12. Hegyek közi telekfóld 3.20. Hegyek közi telekföl­ di 3.20. hegyesbori-kis-halmi 3.12. Hegyesbori-Kis-halom 3.12. hegyesbori-kis-halomi 3.12. Hegy felé 3.19. Hegy feléi 3.19.

Hegyhátszentpéter 3.5. hegyhátszentpéteri 3.5. hegyi 3.1. Hegy orra 3.19. n. Hegy orri 3.19. Hejő-főcsatoma 3.9. Hejő-főcsatornai 3.9. Helyi kikötő út 3.32. Helyi kikötő úti 3.32. Helyrekata 3.7. helyrekatai 3.7. Heves megye 3.25. Heves megyei 3.25. Híd ága 3.19. Híd ági 3.19. Hódmezővásárhely 3.5. hódmezővásárhelyi 3.5. Holdvilág-árok 3.8. holdvilág-ároki 3.8. Hollófészek 3.2. hollófészeki 3.2. Holt-Sebes-Körös 3.14. holt-sebes-körösi 3.14. Holt-Tisza 3.10. Holt-Tisza-berek 3.17. holt-Tisza-bereki 3.17. holt-tiszai 3.10. Holt-tiszai-csatorna 3.15. holt-tiszai-csatornai 3.15.

•:•>.

Holt-Tisza réti 3.19. Holt-Tisza rétje 3.19. Homokimalom 3.6. Homoki-malom 3.9. homoki malom 3.28. Homoki malom 3.28. Homoki Malom csár­ da 3.27. Homoki Malom csár­ dai 3.27. homokimalomi 3.6. Homoki-malomi 3.9. homoki malomi 3.28. Homoki malomi 3.28. Hór eleje 3.19. Hór eleji 3.19. Hortobágyi Csárda 3.28. Hortobágyi csárda 3.28. hortobágyi csárdai 3.28. Hosszú Csobod alja 3.21. Hosszú Csobod aljai 3.21. Hosszú Csobod alji 3.21. Hosszú-dűlő középső 3.22. Hosszú-dűlő középsői 3.22. Hosszú-Kótyó3.10. hosszú-kótyói3.10. Hosszú-Tejfeles 3.11. hosszú-tej felesi 3.11. Hudson-öböl 3.9.

Hudson-öböli 3.9. Hunyorosi-Utolsó-dűlő 3.12. hunyorosi-utolsó-dűlői 3.12. Huron-tavi 3.9. Huron-tó 3.9. Huron-tói 3.9. Huszárokelő3.7. ••huszárokelői3.7. Hűvösvölgy 3.6. hűvösvölgyi 3.6.

I,í Indonézia 3.1. indonéziai 3.1. Inoka-Kistelek3.18. inoka-kisteleki3.18. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 3.26. ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi 3.26. Irhás árok 3.32. Irhás ároki 3.32. Iskola 3.1. iskolai 3.1. Ispánveszi 3.7. ispánveszi 3.7. Isten kiskertje dűlő 3.20. Isten kiskertje dűlői 3.20.

István bíró 3.23. István bíró hegy 3.20. István bíró hegyi 3.20. István bírói 3.23. István-cseppkő­ barlang 3.9. István-cseppkő­ barlangi 3.9. Itália 3.1. itáliai 3.1. Ivánka-erdészlak 3.9. Ivánka-erdészlaki 3.9. Izraeli Állam 3.24. izraeli állami 3.24. Izsákfa3.6. izsákfai 3.6. J Jankovich—Széche­ nyi-csatorna 3.38. Jankovich—Széche­ nyi-csatornái 3.38. Jánosakna-bányatelep 3.9. Jánosakna-bánya­ telepi 3.9. János-dűlő-oldalas 3.16. János-dűlő-oldalasi 3.16. János-hegy 3.9. János-hegyi 3.9. János-kúti-domb 3.16. János-kúti-dombi 3.16. János úr 3.23.

114 I Kelet-Belső-Somogy 3.14. kelet-belső-somogyi 3.14. Keleti-Kordillerák

kadafalvai 3.6. János úri 3.23. Kál-Kápolna3.18. János úr völgy 3.20. kál-kápolnai 3.18. János úr völgyi 3.20. Kanázsvár-rom3.9. Jászberényi útra járó Kanázsvár-romi 3.9. dűlő 3.20. Kaposújlak alsó 3.22. Jászberényi útra járó Kaposújlak alsói 3.22. dűlői 3.20. Karácsony lova 3.19. Jász-NagykunKarácsony lovai 3.19. Szolnok megye Kara-hegy 3.9. 3.25. Kara-hegyi 3.9. Jász-NagykunKarasica (Sárközi II.)Szolnok megyei föcsatorna3.36. 3.25. Karasica (sárközi II.)Jezeri-csatorna3.9. főcsatornai 3.36. Jezeri-csatornai 3.9. Karib (Antilla)-tenger Jó palócok úti 3.32. 3.36. Jó palócok útja 3.32. karib (Antilla)-tengeri József Attila Gimná­ 3.36. zium 3.26. Kárpátalja 3.4. József Attila gim­ kárpátaljai 3.4. náziumi 3.26. Karú fészke tető 3.20. József Attila-telep Karú fészke tetői 3.41. 3.20. József Attila-telepi Katafai-Takács 3.11. 3.41. katafai-takácsi 3.11. Józsefhegyi lépcső :•:..;.Katona József Szín­ 3.33. ház 3.26. Józsefhegyi lépcsői Katona József színhá­ 3.33. zi 3.26. József Szanatórium Kazinczy-emlékvasútállomás 3.27. mauzóleum 3.9. József Szanatórium Kazinczy-emlékvasútállomási 3.27. mauzóleumi 3.9. Kecskésdűlö 3.6. K kecskésdűlöi 3.6. Kadafalva3.6.

3.10. keleti-kordilleráki 3.10. Keleti pályaudvar 3.27. Keleti pályaudvari 3.27. Keleti-SierraMadre 3.41. Keleti-Sierra Madre-i 3.41. Keletső-Vizes-legelő 3.12. keletső-vizes-legelői 3.12. Kerek-Arasz 3.11. kerek-araszi3.11. kerékteleki-alsó-tavi 3.12. Kerékteleki-Alsó-tó 3.12. kerékteleki-alsó-tói 3.12. Kerepesi temető 3.27. Kerepesi temetőbeli 3.27. Kerepesi temetői 3.27. Kereszten belül 3.19. Kereszten belüli 3.19. Kerthegy dűlő 3.33. Kerthegy dűlői 3.33. | Keszeg köz 3.32.

Keszeg közi 3.32. KeszőhidegkútGyönk3.18. keszőhidegkút-gyönki 3.18. Két-bükkfa-nyereg 3.15. két-bükkfa-nyeregi 3.15. két-tavi3.8. Két-tó3.8. két-tói 3.8. Keveset érő 3.19. Keveset érő földek 3.20. Keveset érő fóldeki 3.20. Keveset érői 3.19. Kinizsi Pál utca 3.32. Kinizsi Pál utcai 3.32. Kiosztott-fóldek3.8. kiosztott-fóldeki 3.8. Királyhegyesi-Száraz-ér 3.12. királyhegyesi-száraz-éri 3.12. Kisalföld 3.4. kisalföldi 3.4. Kisalföld utca 3.32. Kisalföld utcai 3.32. Kis Bagota alja 3.21. Kis Bagota aljai 3.21. Kis Bagota alji 3.21. Kis Bágy halma 3.21. Kis Bágy halmi 3.21. Kis-Bahama-pad 3.13.

Kis-kőszikla3.8. kis-Bahama-padi kis-kősziklai 3.8. 3.13. Kiskundorozsma3.5. Kis-Balku-tag3.13. kiskundorozsmai 3.5. kis-Balku-tagi 3.13. Kis-kút-lápa3.15. Kis Bot foka 3.21. kis-kút-lápai 3.15. Kis Bot foki 3.21. Kis-Lúdvári-földek Kis-Bűs-dűlő3.13. 3.12. kis-Bűs-dűlői 3.13. kis-lúdvári-fóldeki Kisdomb utca 3.33. 3.12. Kisdomb utcai 3.33. Kis Mari-föld 3.41. Kis-Duna sor 3.32. Kis Mari-földi 3.41. Kis-Duna sori 3.32. Kisnémedi vasúti Kisfaludy sétány megállóhely 3.27. 3.32. Kisnémedi vasúti Kisfaludy sétányi I megállóhelyi 3.27. 3.32. Kis Pál-szigeti-csator­ Kis-foki-csatorna na 3.41. 3.15. .;•• Kis Pál-szigeti-csatorkis-foki-csatornai •>•• nai3.41. 3.15. Kis Rabló étterem Kis-Gerecse 3.10. <. 3.27. kis-gerecsei 3.10. Kis Rabló éttermi Kis-Gombakelés 3.11. 3.27. kis-gombakelési 3.11. Kis Sörgyár utca 3.34. Kis Gömb utca 3.34. Kis Sörgyár utcai Kis Gömb utcai 3.34. 3.34. Kishalogy felső 3.22. Kis-Szakasztott 3.11. Kishalogy felsői 3.22. kis-szakasztotti 3.11. Kis-Hosszú-dűlő Kis-Szunda-szigetek 3.12. 3.13. kis-hosszú-dülői 3.12. kis-Szunda-szigeteki kis-kenderátó-halmi 3.13. 3.12. Kis-Villám3.11. Kis-Kenderátó-halom Kis-Villám-dülő3.17. 3.12. kis-vülám-dülöi 3.17. kis-kenderátó-halomi kis-villámi 3.11. 3.12.

Mutató

116

Kis-villámi-völgy 3.15. kis-villámi-völgyi 3.15. Kis-Zsellér-hegy 3.12. kis-zsellér-hegyi 3.12. Kittenberger Kálmán Növény- és Állat­ kert 3.26. Kittenberger Kálmán növény- és állat­ kerti 3.26. Kocsordostanyák 3.6. kocsordostanyáki 3.6. Kolon-tói (III.^öv­ csatorna 3.36. Kolon-tói (III.)-övcsatornai 3.36. Kolozsvár 3.5. kolozsvári 3.5. Kossuth-szobor 3.9. Kossuth-szobori 3.9. Kovács Mária aszszony 3.23. Kovács Mária asszo­ nyi 3.23. Kovácstanya 3.6. kovácstanyai 3.6. Kőbánya 3.2. kőbányai 3.2. Kőember 3.2. kőemberi 3.2. Kőkúti Iskola 3.28. Kőkúti iskola 3.28. kőkúti iskolai 3.28.

Körös ere mellett 3.19. Körös ere melletti 3.19. Közel-Kelet 3.10. közel-keleti 3.10. Közép-Afrika 3.10. közép-afrikai 3.10. Közös-kút 3.8. közös-kúti 3.8. Közrét 3.2. közréti 3.2. Községi-legelő 3.8. községi-legelői 3.8. Köztársaság tér 3.32. Köztársaság téri 3.32. Krakkó 3.1. krakkói 3.1. Kunszentmártoni-ha­ tárcsatorna 3.8. kunszentmártoni-határcsatornai 3.8. Kutasérparti-Alsó-csatorna3.35. kutasérparti-alsó-csatornai 3.35. Külső Baross Gábor-telep 3.42. Külső Baross Gábor-telepi3.42. Külső-Csorvai-csatorna3.12. külső-csorvai-csatornai 3.12. Külső István bíró . 3.21. ,

Külső István bírói 3.21. Külső Szilágyi út 3.34. Külső Szilágyi úti 3.34. Külső-Tolvajos 3.11. külső-tolvajosi 3.11. Külső Török Flóris utca 3.34. Külső Török Flóris utcai 3.34. L Lajta-hegység 3.9. Lajta-hegységi 3.9. Lakótelep 3.2. lakótelepi 3.2. Lankóci-Kis-Duna 3.14. Lankóci-Kis-Duna-csatorna3.13. lankóci-kis-Duna-csatornai 3.13. ••' lankóci-kis-dunai 3.14. Lány halála 3.19. Lány haláli 3.19. Lapos Endre 3.23. Lapos Endre-i 3.23. Lapos és Hársas 3.40. lapos és hársasi 3.40. lengyel Magas-Tátra 3.30. lengyel magas-tátrai 3.30.

Mutató

Leonardo da Vinci utca 3.32. Leonardo da Vinci utcai 3.32. León—Kasztíliai Ki­ rályság 3.39. león—kasztíliai ki­ rálysági 3.39. Liezen-Mayer sétány 3.32. Liezen-Mayer sétányi 3.32. Litván Nagyfejede­ lemség 3.24. litván nagyfej edelemségi3.24. Ló-hegy 3.8. ló-hegyi 3.8. Lőrinc árnyéka 3.19. Lőrinc árnyéki 3.19. Löszös hát 3.28. löszös hát 3.28. löszös háti 3.28. Lugai munkásház 3.28. lugai munkásházi 3.28. Lukács fürdő 3.27. Lukács fürdői 3.27. Luppa-mauzóleum 3.9. Luppa-mauzóleumi 3.9. M Macskások-Nyilasok 3.18.

117

macskások-nyilasoki 3.18. Madách Múzeum 3.26. Madách múzeumi 3.26. Magas-Tátra 3.10. magas-tátrai 3.10. Magas-Vörös 3.11. magas-vörösi 3.11. Magócsok-, Koháryés Ágostonok-dűlő 3.40. Magócsok-, Koháryés Ágostonok-dűlői 3.40. Magyar Köztársaság 3.24. magyar köztársasági 3.24. Magyar Nemzeti Mú­ zeum 3.26. magyar nemzeti mú­ zeumi 3.26. Magyarország 3.3. magyarországi 3.3. Majorság és Ropaj 3.40. majorság és ropaji 3.40. Majorsági-Aranyos 3.11. majorsági-aranyosi 3.11. Malom előtti dűlő 3.20. Malom előtti dűlői 3.20.

Mámai-Holt-Tisza 3.14. mámai-holt-tiszai 3.14. Mandabokorl. 3.31. Mandabokor I.-beli 3.31. Mária asszony sziget 3.20. Mária asszony szigeti 3.20. Mária-kápolnai-sarok 3.16. Mária-kápolnai-saroki 3.16. Mária könnyei tavi 3.20. Mária könnyei tó 3.20. Mária könnyei tói 3.20. Mária-nyárfa 3.9. Mária-nyárfai 3.9. Máriaújfalu 3.6. máriaújfalui 3.6. Márkus-szekrény 3.9. Márkus-szekrényi 3.9. Marne—Raj na-csatorna3.38. Marne—Rajna-csa­ tornái 3.38. Marót-sári-berek 3.16. Marót-sári-bereki 3.16. Martinuzzi kert 3.32.

118

Mészkemencék 3.2. Martinuzzi kerti 3.32. mészkemencéki 3.2. Márton fája Púposka Mexikóváros 3.5. 3.20. mexikóvárosi 3.5. Márton fája púposkai Mezőföld 3.4. 3.20. mezőföldi 3.4. Márvány-tenger 3.8. Miklós fája hegy márvány-tengeri 3.8. Mátéháza 3.6. 3.20. Mátéháza-dűlő 3.9. Miklós fája hegyi Mátéháza-dűlői 3.9. 3.20. mátéházai 3.6. Misa-réti-patak 3.16. Máté Kata-kúti-dűlő Misa-réti-pataki 3.16. Mise út 3.32. 3.41. Mitnyögsz 3.7. Máté Kata-kúti-dűlői mitnyögszi 3.7. 3.41. Mocsár és Ortás 3.40. Mátra 3.1. mocsár és ortási 3.40. Mátra hegység 3.30. Monostori (Villogó 1Mátra hegységi 3.30. mátrai 3.1. ll.)-csatorna3.36. Matúz-kereszt-dűlő monostori (villogó 111 .)-csatornai 3.16. 3.36. Matúz-kereszt-dűlői Móraváros 3.6. 3.16. móravárosi 3.6. MÁV-rakodó3.9. MÁV-rakodói 3.9. ••••• Mosoni-Duna 3.10. mosoni-dunai 3.10. Medve út 3.32. i Medve úti 3.32. '.l/: Megállóhely 3.2. N megállóhelyi 3.2. Nádorcsatorna-gátőr­ Mély-Nagy-állás 3.12. ház 3.9. mély-nagy-állási 3.12. Mester Kereskedelmi Nádorcsatorna-gátőr­ házi 3.9. és Szolgáltató Kft. Nagy-Ajtós 3.11. 3.26. nagy-ajtósi 3.11. Mester kereskedelmi Nagy-Ausztráliaiés szolgáltató kft-öböl3.12. beli 3.26.

Mutató

nagy-ausztráliai-öböli 3.12. Nagy-Britannia 3.10. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysá­ ga 3.24. Nagy-Britannia és Észak-Írország egyesült királysági 3.24. nagy-britanniai 3.10. Nagy-Drót-hegy 3.12. nagy-drót-hegyi 3.12. Nagyfai-Holt-Tisza 3.14. nagyfai-holt-tiszai 3.14. Nagy-Fényszarusi-dülő 3.12. nagy-fényszarusi-dülői 3.12. Nagy-Galambod 3.11. nagy-galambodi 3.11. Nagy-Hajnal 3.11. nagy-hajnali 3.11. Nagy-Halál-völgy 3.12. nagy-halál-völgyi 3.12. Nagykunság 3.4. ;•. nagykunsági 3.4. Nagykunsági-csatorna 3.8. nagykunsági-csator­ nái 3.8. Nagy-Maíz3.10.

Mutató

nagy-maízi 3.10. Nagy Máté-tanya 3.41. Nagy Máté-tanyai 3.41. Nagy-New York 3.41. Nagy-New York-i 3.41. Nagy-Pisznice-forrás 3.13. nagy-Pisznice-forrási 3.13. Nagy-Podár3.10. nagy-podári 3.10. Nagy Szent Bernát-hágó 3.42. Nagy Szent Bernát-hágói3.42. Nagyszombat 3.5. nagyszombati 3.5. Nagy-szög-sziget <:'. 3.15. nagy-szög-szigeti 3.15. Nagyszőlős 3.5. | • nagyszőlősi 3.5. y Nagy-tói-Józan 3.11. nagy-tói-józani 3.11. Nagyvárad 3.5. nagyváradi 3.5. Nansen-medence 3.9. Nansen-medencei 3.9. Negyedik őrház dűlő 3.20. Negyedik őrház dűlői 3.20.

119

Nekaszáld 3.7. nekaszáldi 3.7. Nekaszáld-rét3.8. nekaszáld-réti 3.8. Németalföld 3.3. németalföldi 3.3. Német—Lengyel-alföld3.39. német—lengyel-alföldi 3.39. Német-római Csá­ szárság 3.24. német-római császár­ sági 3.24. Neszmélyi téglagyár 3.28. Neszmélyi téglagyári 3.28. New York állam 3.25. New York állami 3.25. Nógrádi (Vanyarci)patak3.36. nógrádi (vanyarci)pataki 3.36.

Nyugat-Franciaország 3.10. nyugat-franciaországi 3.10. Nyugati-Hippolyt-árok3.13. nyugati-Hippolyt-ároki3.13. Nyugati No vaj a Zemlja-teknővölgy 3.42. Nyugati Novaja Zemlja-teknővölgyi 3.42. Nyugati-Nusa Tenggara3.41. Nyugati-Nusa Tenggara-i 3.41. Nyugati-Somos-mál 3.12. nyugati-somos-máli 3.12. Nyugati-Triángulo 3.10. nyugati-triángulói 3.10.

Ny

o,ó

Nyergesi-Ördögoszlás 3.11. nyergesi-ördögoszlási 3.11. Nyeste-Nyárs-patak 3.18. nyeste-nyárs-pataki 3.18.

Ódöbrönte 3.6. ódöbröntei 3.6. Ófalu 3.6. ófalui 3.6. olasz Alpok 3.30. olasz alpoki 3.30. Ó-Lendva3.10. ó-lendvai 3.10.

Mutató

120

Oroszlánvár 3.6. oroszlánvári 3.6. Országos Széchényi Könyvtár 3.26. országos Széchényi könyvtári 3.26. Osztrák—Magyar Monarchia 3.39. osztrák—magyar mo­ narchiabeli 3.39. Óvár 3.6. óvári 3.6. Óváron túli rész 3.20. Óváron túli részi 3.20. Owen Stanley-hegység3.41. Owen Stanley-hegységi 3.41. Ozorai bánság 3.25. ozorai bánsági 3.25. Ö,Ő Ölbő-Alsószeleste 3.18. ölbő-alsószelestei 3.18. Ölbő-Alsószeleste vasútállomás és őrházak 3.27. Ölbő-Alsószeleste : vasútállomás és őrházaki 3.27. Öntöző főcsatorna 3.28. öntöző főcsatorna , 3.28. ^

öntöző főcsatornái 3.28. Öreg-Buja 3.11. öreg-bujai 3.11. Öreg-hegyek 3.8. öreg-hegyeki 3.8. Öreg-Hosszú-völgy 3.12. öreg-hosszú-völgyi 3.12. Őrház 3.2. őrházi 3.2. Örsi temetői dűlő 3.20. Örsi temetői dűlői 3.20. Örzse völgye 3.19. Örzse völgyi 3.19. Öt Pacsirta utca 3.32. Öt Pacsirta utcai 3.32. Öttagosok dűlői 3.19. Öttagosok dűlője 3.19.

Pacsirta csárda 3.27. Pacsirta csárdai 3.27. Pál deák 3.23. Pál deák dűlő 3.20. Pál deák dűlői 3.20. Pál deáki 3.23. Pál-kereszt 3.9. Pál-kereszti 3.9. Pálköve 3.6. pálkövei 3.6. Palóc Múzeum 3.26.

palóc múzeumi 3.26. Palócföld 3.3. palócföldi 3.3. Pályaudvar 3.2. pályaudvari 3.2. Pap ere hát dűlő 3.20. Pap ere hát dűlői 3.20. Paprikafóldek 3.2. paprikaföldeki 3.2. Pap tava hegy 3.20. Pap tava hegyi 3.20. Párád—Recski-me­ dence 3.38. párád—recski-me­ dencei 3.38. Parkváros 3.6. parkvárosi 3.6. Part alatt dűlő 3.20. Part alatt dűlői 3.20. Pasarét 3.6. pasaréti 3.6. Paskál-malom utca 3.32. Paskál-malom utcai 3.32. Pásztorének 3.2. Pásztorének utca 3.2. Patak 3.1. pataki 3.1. Pataki út dűlő 3.20. Pataki út dűlői 3.20. Peckesvár-halmi 3.9. Peckesvár-halom 3.9. Peckesvár-halomi 3.9. Peres-Kis-Kaba3.14. peres-kis-kabai 3.14.

Mutató

Pete fia 3.19. Pete fiai 3.19. Péter-kereszti-dűlő 3.16. Péter-kereszti-dűlői 3.16. Péter varga dűlő 3.20. Péter varga dűlői 3.20. Petőfi-lakótelep 3.9. Petőfi-lakótelepi 3.9. Petőfi Tájmúzeum 3.26. Petőfi tájmúzeumi 3.26. Petőfitelep 3.6. petőfitelepi 3.6. Petőfi utca 3.32. Petőfi utcai 3.32. Piac tér 3.32. Pilis aljai 3.19. Pilis alji 3.19. Pireneusi (Ibériaifélsziget 3.36. pireneusi (ibériai)-félszigeti 3.36. Piroskabát 3.7. piroskabáti 3.7. Podbara-árok 3.9. Podbara-ároki 3.9. Pósfa3.6. pósfai 3.6. Postás halászcsárda 3.27. Postás halászcsárdái 3.27. Pozderka-halom-dűlő 3.16.

121

Pozderka-halom-dűlői 3.16. Pozsony 3.1. pozsonyi 3.1. Pozsonyiné kerti 3.19. Pozsonyiné kertje 3.19. Pusztacsóka 3.7. pusztacsókai 3.7. Pusztagyimót felső 3.22. Pusztagyimót felsői 3.22. R Rábai teraszos sík 3.29. Rábai teraszos síki 3.29. Ráckevei (SoroksáréDuna 3.36. ráckevei (soroksári)dunai 3.36. Rácok földi 3.19. Rácok földje 3.19. Raj na—Maj na—Duna-csatorna3.38. Raj na—Maj na—Duna-csatornai 3.38. Rajna melléki 3.19. Rák (Bánfalvi)-patak J.J6.

rák (bánfalvi)-pataki J>.J6.

Rákóczi-emlékmű 3.9.

Rákóczi-emlékműi 3.9. Rákóczi-vár 3.9. Rákóczi-vári 3.9. Rákoscsaba-Újtelep 3.18. rákoscsaba-újtelepi 3.18. Rákosi (Liget)-patak 3.36. rákosi (liget)-pataki 3.36. Rákos Mezeje Mező­ gazdasági és Szol­ gáltató Rt. 3.26. Rákos Mezeje mező­ gazdasági és szol­ gáltató rt.-i 3.26. Rákos-Ürmös-hát 3.12. rákos-ürmös-háti 3.12. Régi Fóti út 3.34. Régi Fóti úti 3.34. Régi-Kenyere-csatorna3.13. régi-Kenyere-csatornai 3.13. Régi posta utca 3.32. Régi posta utcai 3.32. Rekettye—Bogárzó-csatorna 3.38. rekettye—bogárzó-csatornai 3.38. Rét alja dűlő 3.20. Rét alja dűlői 3.20. Rétek alatt 3.19.

Mutató

122

Rétek alatti 3.19. Réti-földek alsó 3.22. Réti-fóldek alsói 3.22. Rettich-halastó 3.9. Rettich-halastavi 3.9. ilettich-halastói 3.9. Rio Grande-hát 3.41. Rio Grande-háti 3.41. Rohonci-Arany-patak 3.12. rohonci-arany-pataki 3.12. Rókás és Hegyes 3.40. rókás és hegyesi 3.40. római birodalmi 3.24. Római Birodalom 3.24. Rómaicsárda 3.6. rómaicsárdai 3.6. Római őrtorony 3.28. római őrtoronyi 3.28. Rozmaring Plast Ter­ melő és Szolgál­ tató Kft. 3.26. Rozmaring Plast ter­ melő és szolgál­ tató kft.-beli 3.26. Rózsaligettanya 3.6. S Ság és Öreg-hegy 3.40. Ság és öreg-hegyi 3.40. Sajgói kápolna 3.28.

sajgói kápolnai 3.28. Sajón túli legelő 3.20. Sajón túli legelői 3.20. Salamon tornya 3.19. Salamon toronyi 3.19. Sala-y-Gomez-hátság 3.35. Sándorháza 3.6. sándorházai 3.6. San Marino Köztársa­ ság 3.24. San Marino köztársa­ sági 3.24. Sápi borház 3.28. sápi borházi 3.28. Sárbogárd előtti rétek 3.20. Sárbogárd előtti réteki 3.20. Sárga rózsa utca 3.32. Sárga rózsa utcai 3.32. Sarló-sár-járás 3.15. sarló-sár-járási 3.15. Sas köz 3.32. Sas közi 3.32. Sátoraljaújhely 3.5. sátoraljaújhelyi 3.5. Sebes-éri összekötő csatorna 3.29. Sebes-éri összekötő csatornái 3.29. Sebes-Körös-dűlő •'.. 3.17. sebes-Körös-dűlői > 3,17.

Sikátori-Felső-dűlő 3.12. sikátori-felső-dűlői 3.12. Simon Bálint 3.23. Simon Bálint-hegy 3.41. Simon Bálint-hegyi 3.41. Simon Bálint-i 3.23. Siórét 2. 3.31. Siórét 2.-beli 3.31. Siratói-Holt-Körös 3.14. siratói-holt-körösi 3.14. Sóhordó úti dűlő 3.20. Sóhordó úti dűlői 3.20. Sólyom forduló 3.32. Sólyom fordulói 3.32. Sólyom-sziget 3.8. sólyom-szigeti 3.8. Sorok-Perint3.18. sorok-perinti 3.18. Sőrekút felső 3.22. Sőrekút felsői 3.22. Sri Lanka Demokrati­ kus Szocialista Köztársaság 3.24. Sri Lanka demokrati­ kus szocialista köztársasági 3.24. Stájerország 3.3. stájerországi 3.3.

Mutató

Suriname Köztársa­ ság 3.24. Suriname köztársasá­ gi 3.24. Suta Kovács-tanya 3.41. Suta Kovács-tanyai 3.41. Sz Szabad sajtó út 3.32. Szabad sajtó úti 3.32. Szabadság híd 3.32. Szabadság hídi 3.32. Szabó Pál-halmi 3.41. Szabó Pál-halom 3.41. Szabó Pál-halomi 3.41. Szabó Pál-malomi-dűlő 3.41. Szabó Pál-malomi-dűlői 3.41. Szahara sivatag 3.30. Szahara sivatagi 3.30. Szakállszárító 3.2. szakállszárítói 3.2. Szamos—Kraszna közi belvízrend­ szer 3.38. Szamos—Kraszna közi belvízrend­ szeri 3.38. Szandaváralj a-patak 3.9.

123

Szandaváralj a-pataki 3.9. Szárazfarkas 3.7. szárazfarkasi 3.7. Száraz-Gerence 3.10. száraz-gerencei 3.10. Széchenyi-emlék út 3.32. Széchenyi-emlék úti 3.32. Széchenyi-hegy 3.9. Széchenyi-hegy— Hűvösvölgy 3.37. Széchenyi-hegy— hűvösvölgyi 3.37. Széchenyi-hegyi 3.9. Széchenyi lánchíd 3.32. Széchenyi lánchídi 3.32. Szeged-Móraváros : 3.18. szeged-móravárosi ; 3.18. Székelyföld 3.3. székelyföldi 3.3. Szekszárd vidéki 3.19. Szemlőhegy utca 3.33. Szemlőhegy utcai 3.33. Szentgyörgy 3.6. szentgyörgyi 3.6. Szent György 3.23. Szent György-hegy 3.41.

Szent György-hegyi 3.41. Szent György-i 3.23. Szentháromság tér 3.32. Szentháromság téri 3.32. Szent jobb utca 3.32. Szent jobb utcai 3.32. Szépasszony-völgy 3.8. szépasszony-völgyi 3.8. Szépkenyerűszentmárton 3.5. szépkenyerűszentmártoni 3.5. Széplány 3.7. széplányi 3.7. Szerb—Horvát— Szlovén Királyság 3.39. szerb—horvát—szlo­ vén királysági 3.39. Szerb—Macedón-masszívum 3.39. szerb—macedón-masszívumi 3.39. Szintezési ősjegy 3.28. szintezési ősjegyi 3.28. Szivattyútelep 3.2. szivattyútelepi 3.2. Szorítógátas csatorna 3.28.

Matató

124

szorítógátas csatorna 3.28. szorítógájas csatornái 3.28. Szőke-víz-patak 3.15. szőke-víz-pataki 3.15. Szőlő aljadülő 3.20. Szőlő aljadülői 3.20. Szőlőhegy 3.2. szőlőhegyi 3.2. Szőlőkalja 3.6. szőlőkaljai 3.6. Szőlőkre dűlő 3.19. Szőlőkre dűlői 3.19. szőlősi-halmi 3.8. Szőlősi-halom 3.8. szőlősi-halomi 3.8. Szunda-szigetek3.9. Szunda-szigeteki 3.9. T Táborhegyi út 3.33. Táborhegyi úti 3.33. Tagosítók Hajós felé 3.21. Tagosítók Hajós feléi 3.21. Tamás vár 3.6. tamásvári 3.6. Tangazdaság gyümöl­ csöse 3.19. Tangazdaság gyümölcsösi 3.19. tanulmányi-erdei 3.8. Tanulmányi-erdő 3.8.

Taplósi-Holt-Duna 3.14. taplósi-holt-dunai 3.14. Tárna-folyási (25.)csatorna3.36. Tárna-folyási (25.)csatornai 3.36. Tarnai-Sasfészek-bérc 3.12. tarnai-sasfészek-bérci 3.12. Tassi-Bikásréti-csatorna3.35. tassi-bikásréti-csatornai 3.35. Tas vezér utca 3.32. Tas vezér utcai 3.32. Tátra mozi 3.27. Tátra mozibeli 3.27. Teke szarva halmi 3.20. Teke szarva halom . 3.20. Teke szarvi halomi 3.20. Telekesi kápolna 3.28. telekesi kápolnai 3.28. Telekiszőlők 3.6. telekiszőlőki 3.6. Temető mellett 3.19. Temető melletti 3.19. Tengermellék 3.4. tengermelléki 3.4. Teraszos sík 3.28. -"teraszos sík 3.28.

teraszos síki 3.28. Tetétlen-szigeti-csatorna 3.16. Tetétlen-szigeti-csatornai 3.16. Thai (Sziámi)-öböl 3.36. thai (sziámi)-öböli 3.36. Tisza 3.1. Tiszafüredi öntöző főcsatorna 3.29. Tiszafüredi öntöző főcsatornái 3.29. Tiszahát 3.4. tiszaháti 3.4. Tisza-híd 3.9. Tisza-hídi 3.9. tiszai 3.1. Tisza—Maros szöge 3.38. Tisza—Maros szögi 3.38. Tisza menti forda 3.20. Tisza menti fordai 3.20. Tiszasziget 3.5. tiszaszigeti 3.5. Tizenkétember 3.7. tizenkétemberi 3.7. Tóniszállás 3.6. tóniszállási 3.6. Tóniszállás-legelő 3.9. Tóniszállás-legelői 3.9.

Mutató

Torony eszpresszó < 3.27. Torony eszpres szó­ beli 3.27. Tótér-dűlő3.9. Tótér-dűlői 3.9. Tó völgye patak 3.20. Tó völgye pataki 3.20. Törekvés Tsz lakó­ telepe 3.19. Törekvés Tsz lakóte­ lepi 3.19. Törökbálint Nagyköz­ ségi Önkormány­ zat 3.26. Törökbálint nagyköz­ ségi önkormány­ zati 3.26. török birodalmi 3.24. Török Birodalom 3.24. Törökkanizsa 3.5. törökkanizsai 3.5. Trinidad és Tobago Köztársaság 3.24. Trinidad és Tobago köztársasági 3.24. Tsz-víztároló 3.8. tsz-víztárolói 3.8. Tubply-szegi-hegy 3.16. Tuboly-szegi-hegyi 3.16. Túl aKraszna3.19. Túl a krasznai 3.19. Túl a Sajón 3.19.

125

Túl asajóni 3.19. Túl az ér 3.19. Túl az éri 3.19. Túlnan által 3.19. Túlnan általi 3.19. Túra felé 3.19. Túra feléi 3.19. Turistaház 3.2. turistaházi 3.2. Túzokosmajor 3.6. Türr-emlékmű part 3.32. Türr-emlékmű parti 3.32. Tüskés-Napkeleti-dülő 3.18. tüskés-napkeleti-dűlői 3.18. U,Ú Újdelhi 3.5. újdelhi 3.5. Új-Dél-Wales3.14. új-dél-walesi 3.14. Újpesti vasúti híd 3.32. Újpesti vasúti hídi 3.32. Újszeged 3.6. újszegedi 3.6. Új-Zéland 3.10. új-zélandi 3.10. Urak asztala 3.19. Urak asztali 3.19. Urasági-Felső-tag 3.12.

urasági-felső-tagi 3.12. Utrecht tartomány 3.25. Utrecht tartományi 3.25. Ü Ürgekánya-dűlő 3.8. ürgekánya-dűlői 3.8. V Vadalmás-Szuhadar 3.10. vadalmás-szuhadari 3.10. Vajali-Nagyforrás-dűlő 3.35. vajali-nagyforrás-dűlői 3.35. Vajas sor 3.32. Vajas sori 3.32. Vajastoroki gátőrház 3.28. Vajastoroki gátőrházi 3.28. Vali úton aluli dűlő 3.20. Vali úton aluli dűlői 3.20. Váradi- és Kadia-szék 3.40. váradi- és Kadia-széki 3.40. Vargazug—Keresztér—Tengerzugi-

Mutató

126

-mellékcsatorna 3.38. vargazug—keresztár— tengerzugi-mellékcsatornai 3.38. Vár körüli park 3.20. Vár körüli parki 3.20. Vármaradvány és romkert 3.40. vármaradvány és romkerti 3.40. Város földi 3.19. ? Város földje 3.19. Várpalota—Veszp­ rém 3.37. várpalota—veszprémi 3.37. Vár tava 3.19. Vár tavi 3.19. Vas Bálint 3.23. Vas Bálint-i 3.23. Vaskapu és Susa-tető 3.40. vaskapu és Susa-tetői 3.40. Vasút alatt 3.19. Vasút alatti 3.19. Vasútállomás 3.2. vasútállomási 3.2. Vasúti megállóhely 3.28. vasúti megállóhelyi 3.28. Vasút közötti rész 3.20. Vasút közötti részi 3.20.

Vatikánvárosi Állam 3.24. vatikánvárosi állami 3.24. Vekerér—Ecseripatak—Kórógyéri-csatorna 3.35., 3.38. vekerér—ecseripatak—kórógyéri-csatornai 3.35., 3.38. Velence 3.1. velencei 3.1. velencei-tavi 3.8. Velencei-tó 3.8. velencei-tói 3.8. Vendel-képi-domb 3.16. Vendel-képi-dombi 3.16. Vén Márkus 3.23. Vén Márkus-i 3.23. Veres János 3.23. Veres János-i 3.23. Veszprém 3.1. veszprémi 3.1. Veszprémi Téglagyár 3.28. Veszprémi téglagyár 3.28. veszprémi téglagyári 3.28. Veszpré/ni úti tanyák

3^ko. Veszprémi úti tanyáki 3.20.

vezekényi-nagy-halmi 3.12. Vezekényi-Nagy-halom3.12. vezekényi-nagy-halomi3.12. Vicziántelep-Reveteg 3.18. vicziántelep-revetegi 3.18. Vietnam 3.1. vietnami 3.1. •;•• f Világ szél 3.32. Világ széli 3.32. Villanytelep utca 3.32. Villanytelep utcai 3.32. VITUKl-kutatóállomás 3.9. VITUKI-kutatóállomási 3.9. Vodica-kápolna 3.9. Vodica-kápolnai 3.9. Volga—Don-csatorna 3.38. Volga—Don-csatornai 3.38. Vonyarcvashegy 3.5. vonyarcvashegyi 3.5. Vörös-haraszt és Asztas3.40. vörös-haraszt és asztasi3.40. Vörös kereszt 3.28. Vörös kereszt dűlő 3.20.

Mutató

Vörös kereszt dűlői 3.20. vörös kereszti 3.28. Vörös-kúti-tóhely 3.15. vörös-kúti-tóhelyi 3.15. Vörös malom dűlő 3.20. Vörös malom dűlői 3.20. Vörösmarty-kilátó 3.9. Vörösmarty-kilátói 3.9. Vörös út tető 3.20. Vörös út tetői 3.20. Z Zalaapáti 3.5. zalaapáti 3.5. Zalaegerszeg 3.5. zalaegerszegi 3.5. Zalakoppány 3.6. zalakoppányi 3.6. Zimány réti 3.19. Zimány rétje 3.19. Zöldkert utca 3.33. Zöldkert utcai 3.33. Zöldkő utca 3.33.

127

Zöldkő utcai 3.33. Zöld Mező-tanya 3.41. Zöld Mező-tanyai 3.41. Zs Zsdála-patak 3.9. Zsdála-pataki 3.9. Zsellér-fóldi-dűlő 3.15. zsellér-fóldi-dűlői 3.15. Zsellérek nagy dűlői 3.20. Zsellérek nagy dűlője 3.20. Zsivány-barlang 3.8. zsivány-barlangi 3.8. Zsófia-halmi-csatorna 3.16. Zsófia-halmi-csatornai3.16.

1. körzet 3.31. I. körzeti 3.31. III. körzeti tanyák 3.31.

III. körzeti tanyáki 3.31. VII/1. sz. mellékág 3.31. VII/1. sz. mellékági 3.31. IX-d sz. mellékcsa­ torna 3.31. IX-d sz. mellékcsatornai 3.31. XII. utca 3.32. XII. utcai 3.32. 3-as dűlő 3.31. 3-as dűlői 3.31. 6. tábla 3.31. 6. táblai 3.31. 32-esektéri 3.32. 32-esektere 3.32. 36. Sz. Ipari Szak­ munkásképző In­ tézet 3.26. 36. sz. ipari szak­ munkásképző in­ tézeti 3.26. 48-as hősök úti 3.32. 48-as hősök útja 3.32. 67-es major 3.31. 67-es majori 3.31. 144. utca 3.32. 144. utcai 3.32.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

5

BEVEZETŐ

9

1. TERMINOLÓGIA 1.1. Földrajzi név 1.2. Földrajzi megjelölés 1.3. Tag/elem 1.4. Földrajzi köznév 1.5. Földrajzi jellegű jelző 1.6. Magyar és részben magyar név 1.7. Országnév, államnév 1.8. Helységnév, helységrésznév, településnév

15 15 15 16 16 17 17 18 18

2. ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 2.1. A tulajdonnévi jelleg érzékeltetése 2.2. A tereptárgy és az íráskép összefüggése \ 2.3. Az alapforma állandósága és visszaállíthatósága / 2.4. A toldalékok kapcsolásának elvei / 2.5. A földrajzi nevek bővülése 2.6. A földrajzinév-írás és a közszói helyesírás kapcsolata

19 19 20 21 22 25 27

3. SZABÁLYOK

33

A) Az egytagú (egyelemű) földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.1. Debrecen, Bakony, Vietnam; Forrás, Csárda

33 33

130

.

Tartalomjegyzék

B) Az egybeírandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.2. Ebédlátó; Szőlőhegy, Őrház 3.3. Magyarország 3.4. Dunántúl 3.5. Zalaegerszeg 3.6. Móraváros, Gesztenyésmajor, Kovácstanya 3.7. Nekaszáld, Széplány

33 33 34 34 35 35 37

C) A kötőjellel írandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.8. Gombás-patak, Velencei-tó 3.9. János-hegy, Kossuth-szobor 3.10. Holt-Tisza 3.11. Kis-Villám: 3.12. Felső-Gombás-patak 3.13. Belső-János-dűlő, Felső-Pál-kereszt 3.14. Alcsi-Holt-Tisza 3.15. Gombás-patak-vö4gy\Holt-tiszai-csatorna 3.16. János-dűlő-oldalas, Véndel-képi-domb 3.17. Holt-Tisza-berek ;? 3.18. Kál-Kápolna, Érd-Ófalu; Csepreg-Nyugati-dűlő

37 37 38 39 40 41 42 42 43 43 44 44

D) A különírandó tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 45 3.19. Urak asztala, Salamon tornya 45 3.20. Szőlő alja dűlő, Vörös kereszt dűlő, Mária asszony sziget 46 3.21. Kis Bagota alja, Alsó Pál deák 47 3.22. Kishalogy felső 47 3.23. Simon Bálint, Pál deák 48 3.24. Magyar Köztársaság, Francia Guyana, Dél-afrikai Köztársaság . 48 3.25. Baranya megye, Utrecht tartomány 49 3.26. József Attila Gimnázium, Magyar Nemzeti Múzeum 50 3.27. Lukács fürdő, Kerepesi temető, Kis Rabló étterem 51 3.28. Cseszneki vár, Vörös kereszt, Öntöző főcsatorna 51 3.29. Rábai teraszos sík 52 3.30. (az) olasz Alpok, Duna folyam 53 3.31. 6. tábla, 3-as dűlő, Vll/1. sz. mellékág, Baracsi II. dűlő 53

Tartalomjegyzék

131

E) Az utcanevek 54 3.32. Petőfi utca, Kis-Duna sor, Fehér Hajó utca, Régi posta utca.... 54 3.33. Csörszárok utca, Ferenchegyí út 55 3.34. Felső Sas utca. Kis Sörgyár utca 55 F) A vegyes írásmódú tagokból (elemekből) álló földrajzi nevek és földrajzi megjelölések 3.35. Kutasérparti-Alsó-csatorna 3.36. Rák (Bánfalvi)-patak 3.37. Budapest—Bécs 3.38. Volga—Don-csatorna, Párád—Recski-medence, Duna—Tisza köze 3.39. Cseh—Morva-dombság, Osztrák—Magyar Monarchia 3.40. Cikati és Hagyói, Barát- és Apáca-sziklák 3.41. Simon Bálint-hegy, Baross Gábor-telep; Alsó-Vas Mihály 3.42. Külső Baross Gábor-telep, Alsó Vas Mihály-hegy 4. FÜGGELÉK 4.1. A betűrendbe sorolás 4.11. A magyar betűrendbe sorolás 4.12. Az utcanevek sajátos betűrendbe sorolása 4.13. Az általános latin betűs betűrendbesorolás 4.2. Rövidítések 4.21. Ajánlott rövidítések 4.22. Egyéb rövidítések 4.3. Földrajzi köznevek 4.31. Kötőjellel kapcsolandó földrajzi köznevek 4.32. Utcanévi utótagok 4.4. Földrajzi jellegű jelzők 4.5. Egybeírt tájnevek 4.6. Gyakorlati tanácsok 4.61. Tájszavak a földrajzi nevekben 4.62. Szóvégi a, e, o és ö nyúlása 4.63. A településnévi írásmódok áttekintése 5. A SZABÁLYOKBAN ELŐFORDULÓ PÉLDÁK MUTATÓJA

56 56 56 57 57 58 59 59 60 61 61 61 65 66 68 68 71 73 73 97 97 98 99 99 99 100 103

A kiadásért felelős az Akadémia Kiadó Rt. ügyvezető igazgatója A számítógépes tervezés a Tinta Bt. munkája Felelős vezető: Kiss Gábor A nyomdai munkálatokat a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal végezte Felelős vezető: Cseri József ezredes Budapest 1998 Felelős szerkesztő: Giliczéné Szarnák Ágnes A könyvet Gábor Péter tervezte Kiadványszám: A-98-57 Megjelent 8,25 (A/5) ív terjedelemben